Projektmenedzsment

1. Projektmenedzsment

2. Mikrokozmosz Oktató Központ OKJ Informatika Szakmacsoport Menedzsment modul

3. Tartalom • Példaeset egy ERP kapcsán • A projekt fogalma és jellemzői • A projektháromszög egyensúlya • A projekt elemei • Sikeres és sikertelen projekt • Projektek csoportosítása • A projekt részvevői • Projektmenedzsment-módszertan

4. Tartalom (folytatás) • A projekt életciklusa • Projekt indítás • Amíg a gondolatot tett követi • Elemző módszerek • Tervezés • Szervezeti formák • A projekt személyi feltételei • A projektvezető szerepe • A megfelelő projekttag kiválasztása • Szerepek a munkacsapaton belül

5. Tartalom (folytatás) • Kockázatkezelés • Projekt tervezési technikák • Tevékenység és erőforrás tervek • Tervlezárás • Projekt végrehajtási fázis • Projekt kontroll • Projekt befejezése • Projekt kiértékelése

6. „Eltolódás van a pénz és pénzügy felől az információ, mint az erő és a szabályozás forrása irányába. Az információ hatalom.” /Dr.Paul Aho/

7. 1. Bevezetés Az alábbi számozott diasorozat megvilágítja a projektmenedzsment fontosságát egy információs rendszer IVR(ERP) követelményei, bevezetése kapcsán.

8. 1.1 A piacgazdaságkövetelményei A világ átalakult, korunk gazdasága egyre gyorsabb döntésekre készteti a vállalatokat A vállalkozásnak minél hamarabb piacra kell vinnie új termékét (amelynek életciklusa is egyre rövidebb), reagálnia kell az igények változására, ügyelnie kell a pénzügyi háttér biztonságára, óvakodnia kell az elfekvő készletek felhalmozásától (just in time rendszerek) a vezetésnek addig kell kézbe vennie a cég dolgait, amíg a szervezet nem válik öntörvényűvé, alkalmazottaik túlterheltté, és még sorolhatnánk azokat a követelményeket, amelyeket a mai piacgazdaság támaszt aktív résztvevőivel szemben.

9. 1.2 Megoldás Mindezek megvalósításához szükséges egy megbízható számítógépes informatikai háttér. A magyar cégek vezetése megértette az információ-technológia alkalmazásának jelentőségét. Világossá vált számukra, hogy egy jól kialakított, az egész céget átfogó integrált információs rendszer nélkülözhetetlen versenyképességük megőrzéséhez, piaci sikereikhez.

10. 1.3 Változások a számítástechnikában A változások azonban a számítástechnikát sem hagyták változatlanul. A korábban megszokott egyedi fejlesztések, helyi megoldások kora lejárt. Egyre inkább elképzelhetetlen, hogy termelő-, szolgáltató vállalatok saját erőből fejlesszenek üzleti informatikai alkalmazásokat. Az ERP rendszerek esetén a fejlesztés időszükséglete meghaladja 20-50-100 mérnökévet. Egy-egy speciális területen elképzelhető kiegészítésként használt egyedi szoftver, de a megoldás-szállítók szinte minden feladatra, funkcióra nyújtanak reális választási lehetőséget. Az alkalmazó cégek szakembereinek “csak” kiválasztani, bevezetni és működtetni kell ezeket a rendszereket. A “venni vagy gyártani?” kérdés tehát eldőlt.A jövő a sok helyen megbízhatóan működő, de könnyen a helyi igényekhez igazítható integrált megoldásoké lett. És azoké a számítástechnikai szállítóké, akik fel tudtak ilyeneket állítani a vásárlóknál.

11. 1.4 Nehézségek Számítógépet venni nem nehéz, mint ahogy számítógépes hálózatokat felállítani sem. Ami nehéz, a vállalkozás, intézmény feladataihoz illeszkedő, az abban dolgozók munkáját támogató korszerű, integrált információs rendszer kialakítása. Kell hozzá egy bevált, megbízható számítógépes rendszer, megfelelő hardverrel, szakértői háttérrel. És kellenek szakemberek, akik egymáshoz igazítják a cég meglévő-nem feltétlenül számítógépes- információs rendszerét, rendszereit és a kiválasztott egységes megoldást. Az információs rendszer kiépítése az egész világon költséges folyamat, sok fáradtsággal vargabetűvel jár. Nem véletlen, hogy minél elterjedtebb egy országban a számítástechnika, minél jobban támaszkodik rá a gazdaság, annál nagyobb a becsülete az informatikai beruházást megelőző konzultációknak, szakértői támogatásnak. Széles a kínálat, nehéz a választás, sok a felkészült szakértő. Tanácsadó cégek, vállalkozások tucatjai közül kell jót választani. A siker gondolkodásmód.

12. 1.5 A gazdasági szervezetek információs rendszere

13. 1.6 Az informatikai rendszer fogalma Az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egy szervezet különféle (üzleti, vállalati) folyamataiban az információs technológia felhasználásával : gyűjtenek információkat, közvetítik, tárolják, visszakeresik, feldolgozzák, átalakítják és megjelenítik azokat.

14. 1.7 Az alapfogalmak magyarázata A rendszer egymással kapcsolatban álló, interaktív alkotóelemek, komponensek halmaza, amelyek valamilyen cél, szándék vagy feladat megvalósítására (nem véletlenszerűen) együttműködnek. Üzleti folyamaton olyan egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát értjük, amely különféle erőforrások (technológia, információ, résztvevők, idő és pénz) felhasználásával értéket teremt (termék vagy szolgáltatás formájában) a fogyasztó, a vásárló, az ügyfél számára. A technológia olyan eszközök összessége, amelyek vagy közvetlenül hajtanak végre bizonyos tevékenységeket, vagy segítik a folyamatok résztvevőit a végrehajtásban. A gazdasági informatikában a hangsúly nem a műszaki részleteken van, hanem azon, hogy az információs technológia képes-e támogatni az adott üzleti folyamatot, s ha igen, akkor mennyire hatékonyan, milyen költségeket ró a résztvevőkre, milyen kézzelfogható és nem-anyagi előnnyel jár az alkalmazása, továbbá ezen alkalmazások milyen veszélyeket jelentenek. ” Adat: Jól definiálható szimbólumok, jelek, jelsorozatok emberek és objektumok illetőleg a valóság, valamint az emberi képzeletvilág állapotainak leírására illetve a változásokról méréssel nyert jelek, jelláncolatok összessége. Információ: Az emberi észlelés (pl. adatok, ingerek) tudás által szabályozott értelmezésének pillanatnyi helyzet- és személyfüggő eredménye. Nem mérhető. Tudás: Az emberi emlékezet hosszú távon rendelkezésre álló, aktív komponense, mely önmaga aktiválását és átalakítását képes vezérelni. Az adatok (és az információ) számos különböző formában kerülhetnek be egy informatikai rendszerbe: Szöveg Táblázat, grafikon Hang Kép Videó.

15. 1.8 Az informatika rendszer használatának célja A fentiek alapján, az informatikai rendszerek használatának célja, hogy az alkalmazott rendszer egy vállalat üzleti folyamatainak támogatásával növelje az előállított értéket, olyan módon hogy az adatok/információk fogadására, feldolgozására és kezelésére, illetve a tevékenységek végrehajtására alkalmazott technológia a legnagyobb hatékonyságot biztosítson, mindezt a költségek minimalizálása mellett. Így a rendszerek alkalmazása csak, akkor éri el a célját, ha az olyan információs többletértékkel bíró rendszer, amely képes a döntéshozókat gazdasági előnyhöz juttatni, így az informatikai fejlesztések során egy vállalat életében csak azok a befektetések térülnek meg, amelyek képesek az információtechnológiát helyesen alkalmazni.

16. 1.9 Információs rendszerek csoportosítása ERP (Integrált vállalatirányítási rendszerek) Üzleti intelligencia -VIR (Vezetői információs rendszerek) Adattárházak Stratégiai döntéstámogató rendszerek-nemcsak pénzügyi oldalról Ügyfélkapcsolatok kezelését végző rendszerek Ellátási, beszállítói lánc kezelését végző rendszerek E-kereskedelem Workflow (feladatütemező) rendszer Egyéb: folyamatok szimulációja, termelésütemező rendszerek

17. 2. Integrált vállalatirányítási rendszerek

18. 2.1 Integrált vállalatirányítási rendszerek fogalma Akkor beszélhetünk integrált vállalatirányítási rendszerről, ha szoftver támogatja a vállalat - pénzügyi - kereskedelmi, vagy - gyártási tevékenységének legalább két komponensét.

19. 2.2 Az ERP-k célcsoportjai Ezeknek a rendszereknek a 90-es évek végén alapvetően három célcsoportja létezett Magyarországon: - a top 200-ba tartozó cégek - a pénzügyi vállalkozások és - az állami-költségvetési intézmények. Ma már a közép és kisvállalkozások is piacot jelentenek.

20. 2.3 Vásárlási szempontok A cégek többsége nem racionális közgazdasági megfontolások alapján választ magának integrált rendszert. Legtöbbször akkor kerül terítékre ilyen rendszer vásárlása, ha a vállalat keres egy olyan eszközt, amivel - a cég hatékonyságát meg tudja növelni - költségeit képes leszorítani, ill. - növekedését (árbevétel növelését, az új vevők számának gyarapítását, jobb szervezettségét stb.) biztosítani tudja. A magyarországi vevők csak olyan rendszert vesznek számításba választásuk során, amelynek van kelet-európai és magyar képviselője, támogatottsága és stratégiája. Továbbá a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok elsősorban méretük, pontosabban forgalmuk függvényében választanak maguknak integrált rendszert.

21. 2.4 Ma Magyarországon több mint 40 ERP rendszert kínálnak különböző informatika cégek, néhány közülük: INFOSYS TopSys ROSS Renaissance 4GLInformatikai SAP BaaN-TRITON AVALON LIBRA4GA ORACLE Financials MFG/PRO Scala BPCS JDEdwards ASW Exact Platinum SUN Systems Movex Infor NT Axapta

22. 2.5ERP rendszerek általános felépítése Minden szervezet - és így az ERP rendszer is, amely nem más, mint egy szervezet modellje – két főfolyamattal rendelkezik. Ez az, amivel elkezdhetünk megérteni egy szervezetet és egy ERP rendszer működését. A "főbb" folyamat a pénzügyi folyamat, az un. "pénzáram", vagy "money-flow". Ez vezérel minden szervezetet. Minden fő tevékenységnek hatása van a pénzügyre, minden tükröződik a számlákon. Ez az oka, hogy minden ERP rendszer alapját a pénzügy képezi. A pénzügy mellett, mintegy támogató egység áll a kontrolling, amely következtetéseket von le a pénzügy adataira támaszkodva. A másik főfolyamat a vállalat elsődleges tevékenységét modellező folyamat. Egy termelővállalat esetében ez a logisztikai-termelési folyamat, egy szolgáltató vállalat esetében a szolgáltatási folyamat, stb. Egy termelővállalat esetén ezt "javak-áramának", vagy "goods flow"-nak nevezik. A javak mindig ellentétes irányba áramlanak, mint a pénz. Az ERP rendszerek jól elkülöníthető pénzügyi és logisztikai-termelési modulokból, vagy csomagokból állnak. Néhány esetben a pénzügy elkülönül a kontrollingtól, néha egy csomagban ajánlják ezeket. Ugyanez igaz a logisztikára és a termelésre is. Az alapcsomagok, vagy modulok mellett általában számos más, kiegészítő modulok is rendelkezésre állnak, mint például szolgáltatást és megelőző karbantartást, projektkezelést, emberi erőforrás menedzsmentet, minőségmenedzsmentet, stb. támogató egységek. Ezek a területek természetesen mind kapcsolódással rendelkeznek a főfolyamatokhoz, a "főáramokhoz". A bejövő és kimenő számlákat sok esetben egy un. központi számlázás kezeli. Itt semmi egyéb nem történik, mint a számlák adattáblákban tárolódnak. A pénztárkönyv kezelésére hivatott modul alatt értendő a bankszámlák kezelésére és egyéb pénzáramok adminisztrálására hivatott folyamatok regisztrálása is. Az értékesítést és a beszerzést gyakran egy központi rendelési rendszer kezeli. A diszkrét termelésirányítás fontos része a termékkonfigurációk kezelése, ami alapján történik az egyes szükséges alkatrészek beszerzése és a kalkulációk is. A folyamatos termelésirányítás esetén hasonló feladatot lát el a receptura-kezelési egység. A termelés és a logisztika között áll egy szükséglettervező egység, ez a rendszer "agya". Ez az egység legjobb kapacitáskihasználtságot számít, optimális rendelési ütemezéseket készít, stb.

23. Megfigyelhető, hogy ezeket a kipróbált “kész” rendszereket iparágak szerint ajánlják. A rendszerekbe történő – paraméterezésen túli – beavatkozás általában költséges és garancia-vesztéssel is járhat. Az évről évre változó, újabb és újabb verziók nem biztos, hogy elviselik a korábban született kiegészítő megoldást. A szoftver-követés és garancia szempontjából a legoptimálisabb tehát a “standard” verzió választása, akár az üzleti folyamatok megváltoztatása árán is.

24. 2. 6 Általános megfontolások a kialakítandó alkalmazói rendszerrel kapcsolatban

25. 2.6.1 Modularitás Az ajánlott alkalmazói rendszer: legyen a vállalat irányítási logikájának megfelelően moduláris felépítésű A modulok lehetnek: Beszerzés, Raktározás, Termelés, Értékesítés, Pénzügy, Számvitel, Kontrolling, Karbantartás, Tárgyieszköz Gazdálkodás, Minőségbiztosítás, Emberi Erőforrás és Beruházás Menedzsment stb. egyes moduljai legyenek egyenként, és akár korlátozott funkció terjedelemben is bevezethetők - a modulok funkcionalitása telepítés után azonnal álljon rendelkezésre, azok kihasználása kizárólag az adatfeltöltések ütemétől, a paraméterezések és az oktatások mélységétől függjön.

26. A modularitásból származó legfontosabb üzleti előnyök: Szabadon eldönthető, hogy mely modulokra, azon belül mely komponensekre van szükség és melyekre nem. Csak a felhasználásra kerülő modulokat kell megvásárolni. Lehetővé teszi, hogy a legfontosabb modulokkal lehessen elkezdeni a rendszer használatbavételét, a legsürgősebb feladatokra koncentrálva. A rendszerhez bármikor újabb modulok integrálhatók anélkül, hogy a meglévő modulok működését zavarná.

27. 2.6.2 Paraméterezhetőség A paraméterek lehetnek rendszerparaméterek, adatállomány struktúrát meghatározó paraméterek, ill. a működést szabályozó paraméterek. Az ajánlott alkalmazói rendszerben: az egyes modulok funkciói, az adatstruktúrák, a bizonylat- és jelentésformátumok stb. maximálisan a vállalat specialitásainak megfelelően legyenek definiálhatók. A telepítést követően a rendszer üres kódrendszerrel, valamint általános bizonylatformátumokkal álljon rendelkezésre, melyek a bevezetés során kerüljenek testreszabásra. A legfontosabb bizonylatok több nyelven is elérhetők legyenek. A rendszer funkciói a paraméterezhető felépítésnek köszönhetően a vállalat igényeinek megfelelően legyenek alakíthatók Az adatstruktúrák vonatkozásában az egyes modulok és kódrendszerek kapcsolatai definiálhatók legyenek, legyen lehetőség a konkrét fizikai és logikai adatstruktúra módosítására.

28. A paraméterezhetőségből származó előny A kipróbált és bevált módon működő rendszert úgy lehet az egyedi igényekhez igazítani, hogy nem a programkódban kell változtatni, ami ezernyi hibalehetőséget jelentene hosszú és rövid távon egyaránt, hanem a módosítást a rendszer által ellenőrzött körülmények között végezhetjük el úgy, hogy az végül is a rendszer alapvető működését nem befolyásolja. Az egyszer beállított paraméter táblák pedig átvihetők a rendszer újabb verzióiban is, míg az esetleges programkód módosítást minden egyes verziónál újra és újra el kellene végezni.

29. 2.6.3 Integráltság Az ajánlott alkalmazói rendszer egyes moduljai között a kapcsolatok legalább logikailag egy egységes adatbázis megteremtése révén valósuljanak meg. Adatbázisa legyen konzisztens, és-legalább logikailag-egységesen tárolja a bevitt elemi, ill. a működés során keletkező származtatott adatokat. Moduljai a közös adatbázisbólvegyék mind az elemi, mind a származtatott adatokat, ezáltal is biztosítva, hogy ne legyen szükség-sőt lehetőség sem-ugyanazon adat ismételt bevitelére(egyszeres adatrögzítés).

30. Az integráltságból származó előnyök A rendszer moduljai közös adatbázison dolgoznak. Nincsenek inkonzisztens adathalmazok, nincs szükség az egyes funkciókat ellátó modulok közötti külön adatátvitelre. Egy-a vállalati életben szokásos eseménysort feltételezve- a raktáros miközben a raktárkezelő modult használja, közli a rendszerrel, hogy egy bizonyos áru beérkezett hozzá, az információ azonnal megjelenik a főkönyvben is, amit az arra jogosult könyvelő a pénzügyi és számviteli modult használva, akár meg is nézhet. A beszerző látja, hogy a megrendelt áruból mikor mennyi érkezett meg, s az értékesítési osztály dolgozója, vagy a termelés szervezéséért felelős személy szintén az aktuális állapot ismeretében dolgozhat. Egy felhasználó szemszögéből nézve az integráció egyrészt a különböző alkalmazási területek (pl. készletgazdálkodás, értékesítés) integrált együttműködését jelenti, másrészt a területileg, szervezetileg elkülönülő felhasználó csoportok adatainak egységes kezelését is. Egy értékesítő pl. a vevőinek nem csak a saját tagvállalatával szembeni tartozását látja, hanem a teljes konszernnel szemben fennállót is. Az integráció középpontja egy olyan egységes adatállomány, mely lehetővé teszi, hogy a konszern valamennyi szervezeti egysége automatikusan ugyanazt a számlakeretet, anyagszám rendszert, vevő ill. szállító azonosítót használja. A rendszer egyszerre biztosítja a konszern egységes információigényét és a szervezeti egységek önálló gazdálkodását.

31. 2.6.4 Interaktivitás Az ajánlott alkalmazói rendszerben: - a rögzített tranzakciók átvezetése az érintett modulokban real-time történjen, ugyanakkor legyen lehetőség az aktualizálás késleltetésére, az elemi szintű adatokon túl szükség esetén az előre definiált kimutatások és jelentések is azonnal álljanak rendelkezésre.

32. A rendszer real-time, valós idejű voltából következik, hogy a rendszerbe bevitt adatok gyakorlatilag azonnal, a bevitel pillanatában kerülnek ellenőrzésre és jutnak be a közös adatbázisba. Így egyrészt a rendszerben mindig az aktuális állapot látható, másrészt az ellenőrzést a rendszer a teljes körű vállalati információ alapján tudja elvégezni. (Pl. egy vevő kedvezőtlen pénzügyi megítélése miatt a neki történő kiszállítás a raktár szintjén is azonnal letiltható.) A rendszerbe az adatokat keletkezésük helyén viszik be a felhasználók és az információ a bevitel pillanatában automatikusan eljut a gazdálkodás valamennyi érintett területére. Ezzel szükségtelenné válik a rendszer moduljai között a bonyolult csatlakozási felületek definiálása és az adatok utólagos áttöltése. (Pl. az anyagmozgások azonnal hozzák létre a hozzájuk kapcsolódó főkönyvi bizonylatokat).

33. A rendszer valós idejű működéséből származó üzleti előnyök: Az adatok ilyen módon történő feldolgozása lecsökkenti a papírmunka mennyiségét, a beérkező bizonylatok feldolgozási idejét, így nagy mennyiségű munkaidőt szabadít fel és felgyorsítja az adatok feldolgozását. Az adatok gyorsabb feldolgozása jelentős lépéselőnyhöz juttatja a döntéshozókat. Az adatok azonnali széleskörű ellenőrzése minimalizálja az adatbevitelkor elkövetett hibák esélyét. Azonnali, megbízható adatokkal támogatott döntések meghozatalát teszi lehetővé a végrehajtói szinten. (Pl. vevői hitelképesség, készletek rendelkezésre állása). A rendszer biztosítja az on-line feldolgozás lehetőségét , ugyanakkor bizonyos területeken lehetőség nyílik késleltetett jellegű feldolgozások beállítására és elvégzésére (pl. automata vagy kézi kontírozás, automata vagy időszakos árátszámolások, stb.) Az elemi adatok bevitele, rögzítése után már minden olyan analitika, kimutatás és származtatott adat minden olyan a rendszerbe bejelentkezett felhasználó rendelkezésére áll, aki jogosult annak elérésére, lekérdezésére.

34. 2.6.5 Szervezeti rugalmasság A rendszert alkalmazó cégek tevékenységi köre, a különböző országok törvényes előírásai, az egyes vállalatok szervezeti struktúrája egészen eltérőek lehetnek, amit a szoftvernek program módosítások nélkül követnie kell. Az ajánlott alkalmazói rendszer: - tudjon kezelni több vállalatot - a vállalat és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások számára konszolidált mérleget tudjon előállítani - tegye lehetővé, hogy az egyes telephelyek, ill. jogilag önálló egységek esetenként saját(fizikailag helyben telepített) adatbázisokból tudjanak dolgozni, amelyek ugyanakkor a logikailag egységes központi adatbázis részét képezik - funkciói legyenek áthelyezhetőek, azaz minimalizálható legyen a szervezeti struktúrától való függés, a rendszerbe jelentkezéstől függően legyenek elérhetők bármely munkaállomásról a felhasználóhoz rendelt rendszerfunkciók. bármely felhasználói szinten és területen biztosítsa a jogosult felhasználó számára mind az elemi , mind a származtatott adatok megtekintésének és az engedélyezett műveletek elvégzésének lehetőségét.

35. 2.6.6 Rugalmas változtathatóság Az ajánlott alkalmazói rendszer: tegye lehetővé a paraméterezés során beállított értékek egyszerű megváltoztatását biztosítsa a felhasználók, a telephelyek, a vállalatok számában beálló változások gyors követhetőségét moduljainak száma, a modulok funkcióterjedelme igény szerint bővíthető legyen biztosítson lehetőséget szükség esetén külső, vagy saját fejlesztésű elemek beillesztésére hosszabb távon tegye lehetővé az elektronikus partnerkommunikációs megoldások(EDI electronic data interchange, előre meghatározott, egyezményes szabványok szerint felépített, struktúrált üzenetek cseréje számítógépes alkalmazások között oly módon, hogy a folyamatba emberi kéz nem avatkozik bele, segítségével létrehozható a papírmentes iroda) alkalmazását.

36. 2.6.7 Megbízhatóság és biztonságosság Az ajánlott alkalmazói rendszer: - nyújtson megbízható megoldást az adatbevitel tartalmi és formai (pl. érvényességvizsgálat) ellenőrzésére / adatbázis, objektum és kódválasztás szinteken megoldott. - működtetéséhez szükséges jogosultság kiadása, megváltoztatása csak központilag történhessen / a jogosultságok biztosítása központilag ellenőrzött, kizárólag rendszeradminisztrátori bejelentkezéssel végezhető el. - biztosítsa az adatok védelmét, a hozzáférés illetékességét (az adatbevitel, kezelők tevékenységének naplózása, többszintű védelem, változtatható jelszók) / többszinten definiálható jogosultság, naplózott műveletek, változtathatóság. - tegye lehetővé a hibásan bevitt adatok javítását és a javított adattal való feldolgozást / a rögzített adatok vagy módosíthatók, vagy storno művelet elvégzésével javíthatók. - működése során áramkimaradás esetén csak a sikeresen lezárt tranzakciók eredményei kerüljenek az adatbázisba / a rendszer teljes fizikai és logikai tranzakciókezelést valósít meg, az Oracle SQL „commit” és „rollback” funkcióinak kihasználásával. - adatbázisának sérülése esetén biztonságosan és egyértelműen visszaállítható legyen egy konzisztens állapot / a rendszeres és ellenőrzött adatmentésekkel az Oracle7 biztosítja. - biztosítson archiválási lehetőséget és gyors hozzáférést az archivált adatokhoz / az Oracle 7-ből kimentett adatok tetszés szerint archiválhatók, visszatölthetők.

37. 2.6.8 Egyszerű kezelhetőség Az ajánlott alkalmazói rendszer: az általánosan használt és előre beépített lekérdezések és jelentések mellett rendelkezzen intelligens, kérdések feltevését és jelentések készítését interaktívan támogató eszközzel tegye lehetővé a felhasználók által definiált lekérdezések és jelentések előállítását, valamint a definíciók tárolását felhasználói felülete és kezelési technikája legyen egységes, felhasználóbarát, és logikus az összes modulra kiterjedően / egységes objektumkönyvtárra épülő grafikus felület, egységes menü, toolbar és funkcióbillentyű elrendezés és használat. az általános help funkció mellett a rendszer működésének minden szakaszában biztosítson tájékoztatást az aktuális továbblépési lehetőségekről / beépített súgó, a lehetséges kódok kiválasztásának támogatása intelligens kereső objektumokkal. rendelkezzen mind karakteres, mind grafikus felhasználói felülettel Az ajánlott rendszer valamennyi funkciója billentyűzetről, egér nélkül is kezelhető. leggyakrabban használt parancsai a billentyűzetről is aktivizálhatók legyenek („hot-key”) /.

38. 2.6.9 Szabványosság és nyitottság Az ajánlott alkalmazói rendszernek: - meg kell felelnie a vonatkozó magyar, Európai Unio és ISO szabványoknak - szabványos adatfogadási és -átadási lehetőségekkel kell rendelkeznie a kapcsolódó társrendszerek (ezen belül is mindenekelőtt a Windows Office alkalmazások) vonatkozásában

39. 2.6.10 Honosítottság Az ajánlott alkalmazói rendszer: legyen összhangban a magyar jogszabályokkal és a vállalat belső szabályzataival, utasításával, - képes legyen az IAS szerinti mérleg és eredmény-kimutatás rendszerbe épített kezelésére, - tudja követni a fentiekben bekövetkezett változásokat, - magyar felhasználói felülettel, magyar súgó rendszerrel és magyar dokumentációval rendelkezzen, ugyanakkor legyen lehetőség a rendszer egészének (de legalább kritikus részeinek/pl. számlarend/ idegen nyelvű használatára / a rendszer az egyedülálló flexibilitást biztosító paraméterezési lehetőségeivel teljes mértékben illeszthető a magyar számviteli előírásokhoz és a vállalat működési szabályaihoz.

40. 2. 7. Az integrált információrendszer üzemeltetési környezetére vonatkozó elvárások

41. 2.7.1.A kialakítandó hardverrendszerrel (ill. annak szállítójával) szemben támasztott általános követelmények maximális megfelelés az alkalmazói rendszer hardver követelményeinek, - az informatikai fejlesztés I. szakaszában kiváltásra nem kerülő rendszerek, ill. az informatikai fejlesztés II. szakaszában esedékes rendszerbővítés hardverszükségletének figyelembe vétel. - nemzetközi és hazai szabványoknak való megfelelés, nyílt rendszer kritériumok, - a lehető legnagyobb mértékű rugalmas bővíthetőség, skálázhatóság, - az általános megítélés szerint elfogadhatónak számító válaszidők biztosítása a rendszerbelépés, az interaktív rendszerhasználat, a jelentések lehívása, a napi operatív munka, az elemző - értékelő tevékenység, és az ad-hoc jellegű információkérés kielégítése tekintetében egyaránt, mind helyi mind távkommunikációs kapcsolat esetén, - nagyfokú üzembiztonság, napi 24 órás folyamatos működés, rendelkezésre állás, - a meglévő hardverelemek minél nagyobb mértékben történő felhasználása, a hardver jellegű rendszerintegrációs feladatok elvégzése. Az üzemeltetési környezet pontos specifikációja nagymértékben a telepítendő alkalmazói szoftver függvénye, ezért a következők csak előzetes becslések.

42. 2.8 A pályázatok értékelésének szempontjai

43. 2.8.1 A referenciák vonatkozásában - tapasztalatok hazai, hasonló sajátosságú vállalatoknál, húsipari referenciák - tapasztalatok a kiépítendő infrastruktúrával / bevezetett modulokkal kapcsolatban, - hazai befejezett sikeres telepítések száma, a felhasználók elégedettsége

44. 2.8.2 Az üzemeltetési környezet vonatkozásában megbízhatóság, - korszerűség, - rugalmas bővíthetőség, - meglévő elemek fel- ill. továbbfelhasználhatósága - szakértelem rendelkezésre állása, ill. megszerezhetősége, - támogatás, további szolgáltatások

45. 2.8.3 Az alkalmazói szoftver vonatkozásában javasolt modulok, - támogatott funkciók, - a korábban részletesen tárgyalt általános követelmények és vállalat specifikus elvárások

46. 2.8.4 Az alkalmazói szoftverrel kapcsolatos szolgáltatások vonatkozásában a bevezetés előkészítése a bevezetés támogatása, rendszerintegráció, oktatás, dokumentáció, garancia, szervízszolgáltatások, folyamatos tanácsadás, rendelkezésre állás, szoftverkövetés: szabályok, törvények, jogszabályok, belső ügyviteli rend változásainak figyelembe vétele.

47. 2.8.5 Az ütemezés vonatkozásában az előzetes ütemezés betartása, megvalósíthatóság.

48. 2.8.6 Az ár és fizetési feltételek vonatkozásában egyszeri és folyamatos kiadások, a fizetés ütemezése, fizetési kedvezmények.

49. 2.8.7 Egyéb vonatkozásban Megfelelő alap teremtése a felsővezetői és tulajdonosi érdeklődésre számot tartó információk automatikus, naprakész biztosításához - az alapfolyamatok tervezhetőségének, összehangoltságának javítása - terv-tény összehasonlítások végzése a társaság gazdálkodásának minden lényegesebb vetületéről - reális kép kialakítása a társaság likviditási-pénzügyi helyzetéről - a manuális munka és az ezáltal szükségszerűen felmerülő hibalehetőségek jelentős csökkenése.

50. A rendszermodell(a számítógépes rendszerrel támogatandó tevékenységstruktúra) kidolgozása. Ezen belül: a vállalat érintett tevékenységeinek részletes leírása ( a tevékenység lépései , inputja, outputja, végrehajtója, volumene, gyakorisága); az érintett tevékenységekkel kapcsolatos racionalizálási, ill. optimalizálási javaslatok megfogalmazása a hatékony gazdálkodás követelménye, valamint a kiválasztott rendszer nyújtotta lehetőségek figyelembevételével; az érintett tevékenységek végleges modelljének rögzítése; a rendszer beállítási koncepció elkészítése;