Pályaorientáció és tanácsadás az iskolában

1. Pályaorientáció és tanácsadás az iskolában

2. A tanácsadó tanár tevékenysége 1. A tanár és a tanulók közös tevékenységei: - felvilágosítás - előadás - filmvetítés - látogatások szervezése - csoportos foglalkozások szervezése - csoportos beszélgetés - csoportos tanácsadás - egyéni tanácsadás

3. 2. Tanári önálló feladatok: - tanácsadói tevékenység bemutatása, ismeretterjesztés; - iskolai rendezvények adta lehetőségek kihasználása (pl.:pv. napok); - tanterv- és tanmenetkészítés, eszközkészítés, -beszerzés; - kapcsolattartás külső intézményekkel; - jelentések, összefoglalók a pályaorientációs tevékenységről; - szakirodalom gyűjtése, dokumentációs központ létrehozása; - ismertetők, szóróanyagok készítése;

4. 3. Tanári közösségben végzendő feladatok: - tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából; - tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási problémájá- nak megoldása céljából; - továbbképzések – kollégák számára és önmaga fejlesztésére; Speciális tevékenységforma: szülői értekezlet

5. A tanácsadó tanárral szemben támasztott követelmények: Pozitív megközelítés szabálya Folyamatos körforgás szabálya Pozitív csoporthatás szabálya

6. Az etikai felelősség vállalását segítő szabályok: • Saját felkészültség határainak ismerete; • Olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon tanácskérőivel, amilyenben szeretné, hogy vele is foglalkozzanak. • Ne szolgáltasson ki bizalmas információkat; • Ne kérdezősködjön irreleváns részletekről!

7. Szakterületek és szakmacsoportok:

10. A pályaválasztás pályaalkalmasságra alapozó megközelítése („régi”) • Minden ember személyiségjegyei fejlettsé- güknek megfelelően alkalmassá teszik őt egy pályára. - Azonos pályán ténykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és szemé- lyiségjegyek jellemzik.

11. A sikert és elégedettséget az alkalmassági követelmények és az egyéni jegyek meg- egyezőségének mértéke határozza meg. • A pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény. • Egy pálya választása lényegében tudatos, racionális problémamegoldási és döntési folyamat. (A személy vagy a szakember választ.)

12. Életkori szakaszok a karrier szempontjából (D. Super pályafejlődési elmélete alapján): • növekedés fázisa 0-14 év között • kibontakozás, felfedezés, pályaválasztás 15-24 év között (15-17 év a puhatolódzás, 18-21 év az átmeneti fázis, 22-24 a próbálkozás fázisa, napjainkban kitolódnak e szakaszok későbbre az alapképzés meghosszabbodása miatt, ami nem baj, mert érettebben választanak életpályát a fiatalok)

13. megállapodás, életpálya kiépítésének fázisa 24-44 év között • kipróbálás 25-30 év • stabilizáció 31-44 év • megőrzés, fenntartás 45-60 év között, majd hanyatlás 60 év felett • lelassulás 65-70 év között • visszavonulás 70 év felett • (Az adott munkahely szervezetének modifikáló hatása jelentős.)

14. Az egyes életpálya szakaszok eltérő képzési szükségletei: Próbálkozás: különböző munkaköri tevékenységek (önmegvalósítás) Megszilárdítás: megfelelés a munkaköri kihívásoknak Előrejutás: kompetenciafejlesztés speciális területeken, kreativitás és innovációs készség fejlesztése, képesség 3-5 évenként új területekre mozogni

15. Középső karrierszakaszok: technikai naprakészség, képességfejlesztés mások képzésében való részvételre, megfelelés a különféle munkaköri kihívásoknak és munkahelyi igényeknek, látókör szélesítése a szervezeten belül Késői karrierszakaszok: terv a nyugdíjba menetelre,hatalmi pozícióból tanácsadói (oktatói) pozícióba mozdulás, képesség a sikeresség azonosítására,tevékenységek megkezdése szervezeti kereteken kívül

16. A karrier régi és új felfogása Régi: • Naggyá a ranglétrán felemelkedve lehet válni, mások ellenében • A hagyományos vállalatokban a karriernek csak egy iránya van- felfelé, minél több előléptetésen keresztül. • Mindenki arra törekszik, hogy minél több embert tudjon maga alatt. • A jó szakembereket vezetői szerepkörbe kényszerítik azért, hogy őket megillető bért tudjanak nekik fizetni, a produktív feladatokért ugyanis a bértarifák szerint nem jár annyi. Ez a gyakorlat sokszor olyan embereket "eredményezett", akik nem voltak jó vezetők, de már jó szakemberek sem, és így ezrek estek áldozatául a karcsúsítási törekvéseknek.

17. Új: • A karrier a jövőben a következőt jelenti: naggyá válni a személyes kompetencia növelésén keresztül- mások hasznára. • Az ún. know-how karrier célja: értékesebbé válni piacképes kompetencián keresztül, ami a többszörös kvalifikációt, a kommunikatív képességeket és a felelősségvállalásra való készséget jelenti. • Mindenkinek be kell látnia, hogy csak a piacképes know- how és a teamképesség képes megadni a foglalkoztatás biztonságát.

18. Az ember magától öregszik, a feladat viszont értékesebbé válni. Ehhez ma már nem elegendő megszerezni egy alapképzettséget és erre építeni fel a pályafutást. • Az élet ma már túl hosszú egy hivatáshoz. A jövőben mindenkinek 3-6 szakmát vagy komplex szakmakombinációt kell elsajátítania és megélnie. • A vállalatok a dinamikus változások világában már nem képesek többé szavatolni egész életre a munkahelyek biztonságát. Kötelességük azonban az egész életen át tartó tanulás és az "élethosszig való foglalkoztatást" felváltó "élethosszig tartó foglalkoztathatóság" számára kedvező körülmények megteremtése.