1 / 74

Alkalmazott növénytan 11. előadás

Alkalmazott növénytan 11. előadás. TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEK VÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK. HÍNARASOK. Álló és lassan folyó vizeinkben,duzzasztókban,tavak sekély vizű öbleiben,holtmedrekben,víztározókban alakulnak ki A vízi feltöltődési folyamat kezdeti stádiuma

blaise
Download Presentation

Alkalmazott növénytan 11. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Alkalmazott növénytan 11. előadás

  2. TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEKVÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK

  3. HÍNARASOK Álló és lassan folyó vizeinkben,duzzasztókban,tavak sekély vizű öbleiben,holtmedrekben,víztározókban alakulnak ki A vízi feltöltődési folyamat kezdeti stádiuma A növényzet összetételét befolyásolja: a vízbe hatoló fénymennyiség, a víz kémiai összetétele, a vízmélység változásai Térben és időben könnyen változó életközösségekmozaikosak Fajszámuk alacsony,de nagy az egyedszámuk és a borítás

  4. HÍNARASOK • Jól elviselik a zavaró hatásokat(pl. leeresztés), könnyen regenerálódnak • Elkülönítésükfajok gyökereznek-e leveleik hol helyezkednek el a víz felszínéhez képest • Komplexet képezhetnek • Típusai: úszóhínár, lebegőhínár, rögzült hínár(vízfelszínre emelkedő, vízközt maradó), sziki hínár

  5. ÚSZÓHÍNÁR • Vízfelszínen úszó • Nem gyökerező • Egyéves növények • Vegetatív úton jól szaporodnak • Fajok: békalencsefélék (Lemnaceae),rucaöröm (Salvinia natans), békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), sulyom (Trapa natans), vízimohok

  6. békalencsefélék (Lemnaceae),

  7. ÚSZÓHÍNÁR Sulyom (Trapa natans) Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

  8. LEBEGŐHÍNÁR • Nem gyökerező • Víztestben lebegő fajok • Főleg láptavakban • Fajok: békaliliom (Hottonia palustris),rencék (Utricularia spp.), aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa), moszatok (Chara spp.)

  9. LEBEGŐHÍNÁR Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa)

  10. LEBEGŐHÍNÁR Közönséges rence (Utricularia vulgaris)

  11. RÖGZÜLT HÍNÁR • Gyökereznek a fajai • Két altípus: • Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoidespeltata), tavirózsa (Nupharlutea), kolokán (Stratiotesaloides), békaszőlők (Potamogetonspp.) • Vízközt maradó: levelek a víztestben vannak víziboglárkák (Batrachicumspp.), átokhínár (Elodeacanadensis), süllőhínárok (Myriophyllumspp.), tüskéshínárok (Najasspp.)

  12. Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoides peltata), sárga tavirózsa (Nuphar lutea), kolokán (Stratiotes aloides), békaszőlők (Potamogeton spp.) Tündérfátyol (Nymphoides peltata) Sárga tavirózsa (Nuphar lutea)

  13. Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoides peltata), sárga tavirózsa (Nuphar lutea), kolokán (Stratiotes aloides), békaszőlők (Potamogeton spp.)

  14. Átokhínár (Elodea canadensis) Vízközt maradó: levelek a víztestben vannak víziboglárkák (Batrachium spp.), átokhínár (Elodea canadensis), süllőhínárok (Myriophyllum spp.), tüskéshínárok (Najas spp.)

  15. SZIKI HÍNÁR • Szikes tavakban, tócsákban pocsolyákban • Fajszegény • Kisebb termetű hínárnövények alkotják • Fajok: tófonal (Zannichellia palustris), tüskéshínárok (Najas spp.), víziboglárka fajok (Batrachium spp.)

  16. HÍNARASOK • Szerte az országban fellelhetőek • Nagyobb tengerszint feletti magasságban ritkák • Veszélyeztető tényezők: lecsapolás, vízszennyezés, adventív fajok • Az ország területének 0,1 %-át teszik ki

  17. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK • –2(–3) m vízmélységig behatoló, a partot szegélyező életközösségek • Fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek • többnyire polikormon-(sarjtelep-)képzők • szennyező anyagok kiszűrésében fontosak • partot védik a vízeróziótól

  18. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK • pusztuló nádasokra jellemző az ún. „babásodás” a nyílt víz felé megbomlik a nádas egysége, kisebb foltok („babák”) alakulnak ki • szerte az országban megtalálhatók, a középhegységek belsejéből azonban többnyire hiányoznak

  19. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Szántókon, művelt nedves területeken a nád inváziója is megfigyelhető, kiszáradó nádasokban az adventív aranyvessző fajok (Solidago spp.) válhatnak tömegessé

  20. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK • Fő fajaik: nád (Phragmitesaustralis) kákák (Schoenoplectusspp.), gyékények (Typhaspp.) • Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegiasepium) és ebszőlő csucsor (Solanumdulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopuseuropaeus), réti füzény (Lythrumsalicaria), vízi menta (Menthaaquatica), mocsári tisztesfű (Stachyspalustris), mocsári kányafű (Rorippapalustris)

  21. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis)kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

  22. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

  23. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

  24. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK • Veszélyeztető tényezők: az intenzív használatok (pl. gépi nádaratás), felégetések, vízelvezetések, vízszennyezések, mesterséges vízszint-szabályozások, partépítések, gyomosodás • Speciális, „ősi” típusa a disztróf vizekben megjelenő ingó- és úszóláp

  25. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK INGÓLÁP kialakulása: nádasokat a víz felőli oldalon állandó hullámverés éririzómák kimosódnak a vízfenékből vagy a vízfelületet fokozatosan benövikaz összefonódó rizómák és nádszálak között szerves törmelék halmozódik fel,ez paplanszerűen inog a vízen Az ingólápból kisebb–nagyobb darabok leszakadhatnak ÚSZÓLÁPpá alakulnak

  26. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK • Az ingó- és úszólápokban fellelhető ritka fajok: tarajos pajzsika (Dryopteriscristata), mocsáripáfrány (Thelypterispalustris), hagymaburok (Liparisloeselii), szíveslevelű-hídőr (Caldesiaparnassifolia), villás sás (Carexpseudocyperus), rostostövűsás (C. appropinquata), gyilkos csomorika (Cicutavirosa), lápi csalán (Urticakioviensis), lápi mohafajok

  27. NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Tarajos pajzsika (Dryopteriscristata) Hagymaburok (Liparisloeselii)

  28. MAGASSÁSOSOK • sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki • nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző • "savanyúfüvek" építik fel  almozás • a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van: a zsombéksásosok és a tarackos sásosok

  29. ZSOMBÉKSÁSOSOK • fajok vízből kiemelkedő zsombékokat képeznek • mikromozaikus horizontális szerkezet (zsombék – semlyék komplex) jellemző • talajukban a tőzegesedés megindult • nagyon megfogyatkozott az alföldeken és a dombvidékek alacsonyabb régióiban

  30. ZSOMBÉKSÁSOSOK • Fajaik:rostostövű sás (Carexappropinquata), zsombék sás (Carexelata) bugás sás (Carexpaniculata), csőrős sás (Carexrostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostisstricta) • Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarumpalustre), mocsáripáfrány (Thelypterispalustris), mocsári kocsord (Peucedanumpalustre), nádi boglárka (Ranunculuslingua), vidrafű (Menyanthestrifoliata) és tőzegmohák (Sphagnumspp.)

  31. ZSOMBÉKSÁSOSOK csőrős sás bugás sás bugás sás Fajaik: rostostövű sás (Carex appropinquata), zsombék sás (Carex elata) bugás sás (Carex paniculata), csőrős sás (Carex rostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta) Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarum palustre), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre), nádi boglárka (Ranunculus lingua), vidrafű (Menyanthes trifoliata) és tőzegmohák (Sphagnum spp.)

  32. ZSOMBÉKSÁSOSOK Fajaik: rostostövű sás (Carex appropinquata), zsombék sás (Carex elata) bugás sás (Carex paniculata), csőrős sás (Carex rostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta) Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarum palustre), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre), nádi boglárka (Ranunculus lingua), vidrafű (Menyanthes trifoliata) és tőzegmohák (Sphagnum spp.)

  33. ZSOMBÉKSÁSOSOK Tőzegeper (Comarumpalustre) Tőzegmoha (Sphagnum spp.)

  34. TARACKOS SÁSOSOK • homogénebb felépítésű • a sásfajok hosszú tarackjaik segítségével nagy területeket behálóznak • középhegységek belsejéből többnyire hiányoznak, de egyéb területeken gyakoribbak • Veszélyeztető tényezőik: vízelvezetések, kiszárítások, égetések, túllegeltetések, feltörések, erdőtelepítések, ezek következtében a gyomosodás, cserjésedés

  35. TARACKOS SÁSOSOK • Fajaik:posvány sás (Carex acutiformis) éles sás (Carex gracilis), parti sás (Carex riparia), hólyagos sás (Carex vesicaria), rókasás (Carex vulpina), réti füzény (Lythrum salicaria), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) mocsári galaj (Galium palustre)

  36. LÁPOK • lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken vagy rétegforrások mentén alakulnak ki • bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre • anaerob lebontási folyamatok dominálnak  tőzegesedés

  37. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) • mészben és ásványi tápanyagokban szegény • szerves anyagokban gazdag • savanyú talajú ill. vizű területeken alakulnak ki • tőzegképződés • felszínhez közeli vagy felszíni, állandó vízborítású • tőzegmohák (Sphagnumspp.) borítása szőnyegszerű (dagadólápok) vagy mozaikos (átmeneti lápok)

  38. Dagadólápok

  39. Átmeneti lápok

  40. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) • dagadólápok gyepszintje – a mohaszinttel ellentétben – alacsony borítású • átmeneti lápoknál viszont fejlett a gyepszint, s gyérebb a mohaszint borítása • Átmeneti lápok sás fajai: szürkés sás (Carex canescens), töviskés sás (Carex echinata) és a gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa), valamint a gyapjúsások (Eriophorum spp.)

  41. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) Védett fajok: fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora ), harmatfű (Drosera rotundifolia), tarajos pajzsika (Dryopteris cristata), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) és a vidrafű (Menyanthes trifoliata)

  42. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) Fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora )

  43. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) • Előfordulásuk: mintegy 25 kis állományuk ismert, előfordulnak az Alföld északi részén (Szatmár–Beregi-sík), az Északi-középhegység néhány pontján (Sátor-hegység Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok), a Dunántúli-középhegységben (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti) és a Nyugat-Dunántúlon (Kőszeg; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát)

  44. TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) • Veszélyeztető tényezők: Kiszáradás (kiszárítás) cserjésednek, erdősödnek, taposás, vegyszer- és egyéb szennyezőanyag-bemosódás Gyapjúsás faj (Eriophorum spp.)

  45. FORRÁSGYEPEK (FORRÁSLÁPOK) • Források, felszínre kerülő rétegvizek környékén • hűvös, párás környezetben, kis területűek • Általában nedves és üde termőhelyű erdőkbe, láprétekbe, magassásosokba ágyazva találjuk foltjaikat • Előfordulás: Domb- és hegyvidékeinken szórványosan • Veszélyeztető tényezők: források vízhozamának csökkenése, szemetelések, szennyezések, fakitermelések, gépek taposása, nagyvad dagonyázása

  46. Forráslápok

  47. FORRÁSGYEPEK (FORRÁSLÁPOK) • Fajai: keserű kakukktorma (Cardamine amara), pikkelyes sás (Carex lepidocarpa), forrásfű (Montia fontana), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), posványcsillaghúr (Stellaria uliginosa), erdeikáka (Scirpus sylvaticus). Mohafajokban gazdag: forrásmoha (Cratoneuron commutatum), tőzegmohafajok (Sphagnum spp.)

  48. tőzegmohafajok (Sphagnum spp.)

More Related