1 / 18

Glükozamin talajból történő meghatározása

Készítette: Bukri Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2011. Glükozamin talajból történő meghatározása.

bonita
Download Presentation

Glükozamin talajból történő meghatározása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Készítette: Bukri Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2011 Glükozamintalajból történő meghatározása

  2. Az aminocukrok jelentős mértékben hozzájárulnak a talaj szerves nitrogén tartalmához (5-12%), ez részben a mikrobiális eredetnek köszönhető. (Stevenson 1982; Joergensen és Meyer 1990) • A talajban megtalálható legfontosabb aminocukrok a glükozamin, agalaktózamin és a muramin sav, bár számos más aminocukor is létezik. (Stevenson 1983; Amelung 2001) • A talaj glükozamin tartalmának meghatározása segítségével tudjuk becsülni a biomassza nagyságát. Ez azért lényeges, mert a biomassza mint indikátor figyelmeztet a kedvezőtlen változásokra.

  3. A prokarióták sejtfalának egy sajátos vegyülete a peptidoglikán, amelyben N-acetil-glükozamin (N-acetil-2-amin-2-dezoxi-D-glükóz) és N-acetilmuraminsavláncai kapcsolódnak egy alaninból, glutaminból és lizinből vagy diamino-pimelinsavból álló tripeptidhez. Glükozamin a prokariótákban

  4. Számos gomba sejtfala - beleértve a magasabb rendűeket is - tartalmaz kitint (Bartnicki-Garcia 1968), amit főleg N-acetilglükozamin épít fel, továbbá a gerinctelen állatok kitinvázában is megtalálható. A gombák glükozamin tartalma igen széles skálán változik, függ a fajtól, a fejlődési ciklustól (mérettől) és az életkortól is. A talajban lévő glükozamin nagy részét fedezi ez a forrás. Glükozamin a gombákban

  5. A talajmintákból a glükozamin erősen savas, HCl-al (sósav) végzett hidrolízis segítségével mutatható ki. Ezt a lépést kation-cserélőn történő kromatográfiás tisztítás követi (Frankland et al 1978). Ahhoz, hogy a kation-cserélős lépés elhanyagolható legyen, Grant és West (1986) glükozamint határoztak meg talaj hidrolizátumból papír kromatográfiás módszerrel. Glükozamin kimutatása talajmintákból

  6. A mennyiségi meghatározás kivitelezhető kolorimetriásan (Zelles et al 1987), de sokkal pontosabb eredményhez jutunk gázkromatográfiás (Hicks és Newell 1983) vagy HPLC (nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiás) technológia alkalmazásával (Zelles 1988). Glükozamin kimutatása talajmintákból

  7. Aaronson 1981-ben arról számolt be, hogy a kitin koncentrációja a különböző gombafajokban 10 és 250 mg/g között mozgott szárazanyagra vonatkoztatva. Hicks és Newell 1984-ben leírták, hogy a glükozamin-tartalom 8,5-től 92,8 μg/mg –ig változott szárazanyagra vonatkoztatva. Grant és West 1986-ban 505-2109 μg mennyiséget mért, Zelles és társai 1990-ben pedig 3500 μg körüli értéket az erdei talajok szerves rétegében és 137-479 μg-ot az erdei talajok ásványi rétegében. A glükozamin és kitin kapcsolata

  8. West és társai 1987-ben úgy vélték, hogy a tárolásnak nincsen nyilvánvaló hatása a glükozamin koncentrációjára, ezzel szemben pár évvel később Zelles csapatával arra a következtetésre jutott, hogy a mintában a tárolás során megnőtt a glükozamin koncentrációja (Zelles et al 1991). Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálatok során nem lehet figyelmen kívül hagyni a tárolás hatásait. Minták tárolása

  9. Ha a glükozamin-elemzést használjuk a gombás biomassza felmérésére, jelentős problémaként jelentkezik, hogy glükozamin-többlettel kell számolni a prokarióták és gerinctelenek mintában való jelenléte miatt. Első lehetőségként a glükozamint el lehet számolni úgy, hogy felmérjük a muramin sav mennyiségét a mintában és feltételezzük, hogy muramin sav – glükozamin mólaránya 1:1. Glükozamin többlet

  10. A muramin sav elemzése során azonban a glükozamin meghatározásának fő problémája, hogy a glükozamin jelen van a nem-élő szerves anyagban (Tunlid and White 1992). A biomassza adatok alapján történő számszerű kiértékelések már korábban is igazolták, hogy a nem-élő szerves anyagokban jelen lévő glükozamin jelentősen hozzájárul az összglükozamin-koncentrációjához. (Grant and West 1986). Glükozamin többlet

  11. A muraminsav meghatározásának menete alkalmazható a glükozamin meghatározásánál is. Minden a muraminsavnál leírt paraméter érvényes a glükozamin tesztre is. Glükozamin többlet

  12. A módszer a glükozamin talajból történő extrakcióján, a HCl-al történő hidrolízisen, valamint a papírkromatográfiát követő mennyiségi meghatározáson alapul. A módszer elve

  13. Spektrofotométer Rotációs bepárló Kromatográfiás papír Kromatográfiás kamra Rotációs rázógép Vízfürdők állítható hőmérséklettel (15°C-100°C) Szűrőpapír (Whatman GFC) Centrifuga és csövek Anyagok és készülékek

  14. HCl (12 M) Trimetilklór (1% toluolban) Pelyhes NaOH Mozgó fázis I Bután-1-ol/piridin/ecetsav (tömény) / víz (60:40:3:30 v / v) Mozgó fázis II Piridin/víz (4:1 v / v) Ninhidrin reagens H2SO4 (koncentrált) Metanol Glükozamin standardoldat Vegyszerek és megoldások

  15. Részminta előkészítés, extrakció és vizsgálati eljárás alkalmazása a talaj glükozaminra megegyezik az diaminopimelinsavnál használatossal a következők teljesülése esetén: A talajmintákat inkubáljuk 10 ml HCl-al (12 M), 25 °C-on, N2-áram alatt 48 óra, majd hígítjuk desztillált vízzel (30 ml) és N2–áram alatt hidrolizáljuk 100 ° C-on 6 órán át. Glükozamin meghatározása talajmintából i.

  16. A hidrolizátumok szűrleteit kiegészítjük 100 ml-re (desztillált vízzel), hozzá adunk 10 ml részmintát, majd kromatografáljuk az eredeti glükozamin oldat térfogatával 48 órán át első osztályú Whatman szűrőpapíron 60:40:3:30 (v / v) oldószer arány mellett. Glükozamin meghatározása talajmintából iI.

  17. 4-5 nap elteltével glükozamin foltok jelennek meg a szűrőpapíron, melyeket tömegállandóságig szárítjuk, majd analitikai mérlegen visszamérünk.A homogenitás tesztelésére a piridin:víz (4:1 v / v) arány mellett végzett kromatográfia alkalmas. Megjegyzés: A glükozamin-veszteség az extrakció és az elemzés során igazoltan mintegy 8%. A meghatározás eredménye

  18. Alef K. and Nannipieri P. (Editors): MethodsinAppliedSoilMicrobiology and Biochemistry, Academic Press Limited, London, 1995 • http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-52 • http://www.akademiai.com/content/w0795655426r4831/ • Képek: http://www.everystockphoto.com/photo.php?imageId=1667167 Felhasznált irodalom

More Related