100 likes | 304 Views
A kozmosz rendjének felborulása Szophoklész: Antigoné című tragédiájában. XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció Esztétika Tagozat Készítette: Karlik Barbara. Az előadás tematikája. Antigoné, a hősnő A nomosz szerepe a tragédiában Ellentétpárok a tragédiában
E N D
A kozmosz rendjének felborulása Szophoklész: Antigoné című tragédiájában XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció Esztétika Tagozat Készítette: Karlik Barbara
Az előadás tematikája • Antigoné, a hősnő • A nomosz szerepe a tragédiában • Ellentétpárok a tragédiában • A világrend felborulása – Hádész törvénye
Antigoné, a hősnő „Beláthatod te is, hogy gyenge nők vagyunk, és férfiakkal szembe szállnunk nem lehet. Erőseké a jog: miénk a hódolás, akármilyen keserves is meghajolnunk.” Iszméné
A nomosz szerepe a tragédiában „A rendeletet nem Zeusz hirdette meg; s az alvilágiak közt trónoló Diké ilyen törvényt emberekre nem szabott.” Antigoné
Ellentétpárok a tragédiában Polisz – Támadók Eteoklész - Polüneikész Szülőföldet védő istenek – Az Alvilág istenei Alvilág – Égi istenek világa Antigoné – Kreón Női hatalom – Férfi hatalom Vér, rokoni kapcsolat – Nép érdeke Holtak – Élők Demokrácia – Egyeduralom Isteni szféra – Emberi lét végessége Városfalakon belül – Városfalakon kívül Íratlan törvények – Írott törvények
Hádész törvénye „Uram, magamban rég azon töprengtem, hogy az, ami történt, istenek műve tán.”Kar „…De akkor hirtelen forgószél támadt, égig nyúlt fel oszlopa, söpört a síkon, tépte erdők üstökét, s oly port kavart, hogy elborult a napvilág, s mi szem – behunyva álltuk istenek dühét.” őr
„Hogy nagysokára csöndesült a förgeteg, megláttuk ám a lányt is! Rítt keservesen, mint vijjogó madár, ha megtér messziről, s fiókáit kifosztott fészkén nem leli, ott jajgatott a fetakart halott fölött, irtóztató átkot kiáltva arra mind, ki oly cudar volt, hogy szétdúlta a sírt.”Őr „Eltűnt a holt; de nem temette senki el, csak porral fedte, hogy ne szálljon átka rá.” Őr
„…De akkor hirtelen forgószél támadt, égig nyúlt fel oszlopa, söpört a síkon, tépte erdők üstökét, s oly port kavart, hogy elborult a napvilág, s mi szem – behunyva álltuk istenek dühét.” őr
„A világ tragikus: az érték megvalósulása folytán pusztul el. Az isteni világrend érvényesül, az istenek kinyilvánítják, hogy elítélik Kreón parancsát, hogy az nem jó, de nem mentik meg Antigonét. „Szeretteimtől megfosztottan, élve megyek, én szerencsétlen, a holtak üregébe – az istenek miféle jogának megsértése miatt? Miért kell nekem, nyomorultnak még az istenekre néznem? Kit hívjak szövetségül?” – kérdi Antigoné utolsó beszédében. Az istenek hallgatnak. Antigoné egyedül van. Abszolút egyedül. (Ritoók Zsigmond)