Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8.Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10.Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk. 309-310. o.] Forrás: Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

2. 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány)

3. DasHeiligeRömische Reich, 1789, forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/67/HRR_1789.png

4. 1. Előzmények: a Német Nemzet Szent Római Birodalmának megszűnése • 962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti részéből jön létre • Hadipajzsrendszer, választófejedelmek, birodalmi széttagoltság • 1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb államocska) • Napóleoni háborúk: B. N. 1805-ben ultimátumot intéz a német-római császárhoz, aki leteszi a koronát (1806)

5. A Rajnai Szövetség 1806 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Rheinbund_1806%2C_political_map.png

6. 2. Rajnai Szövetség (1806-1813) • Napóleon által létrehozott államszövetség (konföderáció) • Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz • Tagállami jogok: törvényhozás, igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek (valójában ez utóbbiak csorbulnak) • Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem ült össze) • VH: protektor (a francia császár): feladata a biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek intézése • Napóleon bukásával (1813) megszűnik

7. A Német Szöv. 1815-1866 Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Deutscher_Bund.png

8. 3. Német Szövetség (1815-1866) (1) • A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén államszövetség • Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a német államok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése • Teljes nemzetközi jogképesség • Minden tagállamban kötelező a rendi alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de főrendi felsőházzal) • Kilépni tilos!

9. 3. A Német Szövetség (2) • Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés: • Székhely: Frankfurt • „követek kongresszusa”: tagállamukat képviselik, kötött mandátummal • Lakosságarányos szavazás a plénumon • A „szövetségi törvényeket” a tagállamok hatóságai hajtják végre • Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a tagállamok között

10. 3. A Német Szövetség (3) • NINCS külön szövetségi VH • A külügyi és hadügyi hatáskörök nem kizárólagosak: a tagállamok maguk is köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak önállóan háborút • Van azonban „szövetségi háború” is: ilyenkor a Szövetségi Gyűlés választ közös főparancsnokot

11. 3. A Német Szövetség (4) • Szövetségi beavatkozás: a tagállamokban fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására • Ha valamely tagállam belső rendjét veszély fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére szövetségi beavatkozásra kerülhet sor: • A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab. jogok korlátozásáról, tagállami parlament feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki törvény erejével bíró rendeleteket • (Pl.: Luxemburg 1830 – 24.000 hannoveri katona tesz rendet)

12. 3. A Német Szövetség (5) • SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS: • Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz. vh-t • Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre (hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv. beavatkozásnál) • (Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is bomlott)

13. 4. A frankfurti kísérlet • 1848 február: a párizsi forradalom hírére Németországban is forradalmi folyamatok: • A német tagállamokban polgári kormányok • A Német Szövetségbe küldött delegáltakat leváltották vagy új utasításokat adtak nekik • Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység • Ennek megfelelően: • Erősebb német központi hatalom • Hatalmi ágak megosztása • Polgári szabadságjogok

14. 5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1) • Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom: • Heidelberg:a délnyugat-német régió liberális és demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő, akik elhatározzák egy „előparlament” összehívását, amely össze is ül Frankfurtban • Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról • Frankfurtban tehát egyszerre két testület ülésezik: „előparlament” + Szövetségi Gyűlés

15. 5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (2) • 1. kérdés: • Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen választójog alapján üljön össze? • A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az „előparlament” által meghatározott elveket: általános férfi választójog, cenzus nélkül, egyéni kerületi rendszer, 50.000 lakosonként alkotnak választókerületeket • A két alkotmányozó folyamat közös mederbe jut, megválasztják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)

16. 5. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (3) • 2. kérdés: • az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány elfogadására, • vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is? Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali vélemény – az új konstrukció nem utódja a réginek), Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok jóváhagyása A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti kísérletnek).

17. 6. Ideiglenes hatalom felállítása • Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (központi TH) • Kormányzót is választ: János osztrák főherceg (központi VH) • A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a kormányzóra és megszünteti működését

18. 7. Az állampolgári jogok törvényi szabályozása • Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják az állampolgári jogok deklarálását: • 1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény elfogadása, fő témakörei: • A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség • B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és vélemény szabadsága • C) Tanszabadság • D) Tulajdon szabadsága • E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák

19. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (1) • Eldöntendő vitás kérdések: • Szövetségi államberendezkedés • Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha monarchia, választási vagy örökletes) • A birodalmi államfő hatásköre • Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen választójog alapján válasszák az alsóházat)

20. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (2) • Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár • Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy Ausztria vezetésével, laza szerkezetben • Végül Ferenc József 1849. március 4-én kibocsátja az Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből kiderül: • Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak • Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a többi fölé emelni örökletes császárnak)

21. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (3) • A) Szövetségi államberendezkedés: • A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el • A konzervatívok laza államszövetséget akartak • A centrum (többség) a szövetségi állam mellett döntött: • Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a birodalomé, amelynek meghatározzák kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy) • A birodalmi jogalkotás megelőzi a tagállamokét

22. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (4) • B) Az államforma kérdése: • Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két fordulóban: • Először az államformáról döntöttek: monarchia legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni (279:255) • Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia legyen (267:263)

23. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (5) • C) Az államfő hatásköre: • Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon megerősített döntést már nem vethet vissza) • Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a Népek Házának feloszlatása • Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a miniszteri ellenjegyzés • A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem alkotmányos monarchia) • Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó kompetenciájában • Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van fenntartva

24. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (6) • D) A parlament szervezete: • Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal: • Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer) • Államok Háza: • Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs rendszerrel (3 évente felük lecserélődik) • Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan) • A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét a népképviselet választja • Nincs utasítási joga a tagállamoknak!

25. 8. Államszervezet – „Paulskirchenverfassung” (7) • Bírói hatalom gyakorlása: • Tagállami bíróságok és • Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság): • Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok közti vitákban • A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri vitákban • A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban • Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése ügyében („alkotmánybíróság”) • Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető eljárásokban • Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben • Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében

26. 9. Az alkotmány hatályba lépésének meghiúsulása • Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1849. március 27-én elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárnak • A választást azonban a megválasztott személynek el kéne fogadnia – IV. Frigyes Vilmos azonban visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!) • Így az alkotmány nem lép hatályba • Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják) • Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)

27. 10. Az alkotmányozási folyamat felülről való folytatása (1) • Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott Poroszországra egy oktrojált alkotmányt, • Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen háromosztályos választójog (1849) • Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval szemben (1850) • A német egység ügyének megoldására 1849 késő tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú fejedelmeket, s kidolgoztak egy új alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el (Erfurti Alkotmány)

28. 10. Az alkotmányozási folyamat felülről való folytatása (2) • Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója: • Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakulnának a német államok, Ausztria nélkül • A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák Császársággal államszövetségként együttműködik, közös kül- és gazdaságpolitikával • Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10 német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget (Poroszország végül nem bojkottálja) A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848 óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is

29. 11. Összefoglalás • Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos monarchia lett volna • Alkotmányosan korlátozott császári hatalommal, demokratikus berendezkedéssel • Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya, valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény merített belőle, főleg az alapvető jogok terén

30. 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány)

31. Az olasz egység létrejötte (1815-1870) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1b/Italy_unification_1815_1870.jpg

32. 1. Az 1848-as forradalmak • Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való elszakadás • Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt • Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek • Toszkána: alkotmányt adnak ki • Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az osztrákokkal szemben, Velence független köztársaságnak nyilvánítja magát • Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország alkotmánya (1922-ig)

33. 2. Az 1848. évi piemonti alkotmány (1) • Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten kegyelméből és a nép akaratából származik (e tekintetben minta az 1814-es francia CharteOctroyée) • Osztott TH: király + a parlament két háza: • De költségvetési javaslatot csak az alsóházban lehet benyújtani

34. 2. Az 1848. évi piemonti alkotmány (2) • Alsóház: Képviselői Kamara: • Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész nemzetet képviselik • Felsőház: Szenátus: • Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan (pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok, tudományos akadémia tagjai közül) • Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)

35. 3. Kormányforma • „Képviseleti monarchikus kormányzás” • A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek mindkét parlamenti kamarának is • A miniszterek maguk is lehettek képviselők • A katolikus vallás államvallás, de a többivel szemben tolerancia érvényesül

36. 4. Bíróságok • Uralkodó által kinevezett bírák • A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem lehet elmozdítani • A törvények értelmezése nem bírói, hanem törvényhozói hatáskör - francia gondolat, Montesquieu: „le jugen’estquela bouche qui prononce les paroles de la loi” (L’Esprit des lois)

37. 5. Rugalmas alkotmány • Rendes törvényhozási úton, egyszerű törvénnyel is módosítható • Gyakran módosítják is • Alkotmányos szokások is rárakódtak: • A király jóváhagyja a mindkét ház által elfogadott törvényeket • A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is legyenek egyben