Integr lt v llalat- s termel sir ny t si szoftverek

1. Integr�lt v�llalat- �s termel�sir�ny�t�si szoftverek (1. Eload�s)

2. Tartalom 1. Gazd�lkod�s �s infokommunik�ci� (bevezet�s) 2. V�llalati alapfunkci�k, alapfolyamatok �s integr�lt rendszerek Logisztika P�nz�gy/sz�mvitel 3. Tov�bbi funkci�k Integr�lt rendszerek �s a vezetoi, kontrolling, szem�lyzeti rendszerek Projektszeml�let Minos�gi k�rd�sek 4. Integr�lt rendszerek bevezet�se, �zemeltet�se 5. Versenyk�pess�g a v�llalkoz�sban 6. e-gazdas�g (eBusiness, eCommerce)

3. 1. Gazd�lkod�s �s infokommunik�ci� (bevezet�s) 1. Gazd�lkod�si folyamatok a v�llalkoz�sban 2. Infokommunik�ci�s funkci�k 3. Infokommunik�ci�s funkci�k integr�l�sa a v�llalkoz�sba V�llalkoz�sok elemz�se, le�r�sa 4. Modellez�s 5. K�vetelm�nyek elemz�se, feldolgoz�sa 6. Integr�lt rendszerek

4. 1.1. Gazd�lkod�si folyamatok v�llalkoz�sokban Gazd�lkod�si folyamatok v�llalkoz�sokban Alapfolyamatok Tov�bbi folyamatok V�llalati folyamatok modellez�s�nek alapjai

5. A v�llalkoz�sok gazd�lkod�sa Abb�l indulunk ki, hogy a t�rgyalt v�llalkoz�s tev�kenys�g�nek szerves r�sze valaminek az �rt�kes�t�se (az alap�rtelmez�sben gy�rtott term�k). Az eredm�nyes muk�d�shez elengedhetetlen a beszerz�si funkci�k megl�te is. A t�rgyal�s k�z�ppontj�ba �gy a logisztika ker�l, szerves egys�gben a beszerz�si, termel�si �s �rt�kes�t�si funkci�kkal.

6. A termel�s �ltal�nosan: transzform�ci� az �input�-ok �s az �output�-ok k�z�tt. Leg�ltal�nosabban mindketto p�nzeszk�zk�nt hat�rozhat� meg. Jelen fejezetben csak a v�llalati logisztik�t t�rgyaljuk (egy gazd�lkod� szervezet r�szek�nt, annak muk�d�s�vel �sszef�ggo, �s az azt szolg�l� logisztikai tev�kenys�gek rendszer�t).

7. A logisztika ebben az �rtelemben mag�ba foglalja a termel�si folyamatokat is. A p�nz�gyi/sz�mviteli tev�kenys�g is jellemzo minden v�llalkoz�sra, ez�rt az elozoekkel egy�tt t�rgyaljuk. A termel�si strat�gia megval�s�t�s�nak sz�ks�ges felt�tele, hogy a v�llalat k�pes legyen a tervezett termel�st megval�s�tani (rendelkez�s�re �lljanak a megfelelo eszk�z�k).

8. Napjaink gazd�lkod�s�ban a legfontosabb t�nyezo az emberi eroforr�s. Ezzel pedig szorosan �sszef�gg: a vezetoi d�nt�st�mogat�s �s a controlling

9. A v�llalkoz�s

10. Alapfunkci�k

11. Funkci�k Logisztika Termel�s Disztrib�ci� P�nz�gy/sz�mvitel T�rgyi eszk�z�k Emberi (hum�n) eroforr�sok b�r- �s munka�gy vezetoi d�nt�st�mogat�s controlling funkci�k Projekt-szeml�let, beruh�z�sokat Minos�gbiztos�t�s, karbantart�s, szerviz

12. Modellez�s �s k�vetelm�nyelemz�s A gazd�lkod�sban k�telezo �rv�nyu az �lland� v�ltoz�s �s a k�r�lm�nyekhez val� gyors alkalmazkod�s. K�t t�nyezo alapveto fontoss�g�: V�llalatmodellez�s folyamatok, muk�d�s pontos ismerete dokument�l�s (igen egyszeru, le�r� eszk�z�kkel is ak�r, m�dszer >technika) K�vetelm�nyek elemz�se, feldolgoz�sa k�lso k�r�lm�nyek �s azok v�ltoz�sa a v�llalkoz�s strat�gi�ja

13. �raml�sok a v�llalati tev�kenys�g v�gz�se sor�n

14. Az inform�ci� szerepe Kiemelkedo fontoss�g� A gazd�lkod�s megval�s�t�s�hoz informatikai eszk�z�kre van sz�ks�g A legt�bb v�llalkoz�s sikeress�g�nek legfontosabb felt�tele a megfelelo minos�gu �s funkcionalit�s� informatikai rendszer alkalmaz�sa. Tudnak-e p�ld�t mondani olyan v�llalkoz�sra, ahol informatikai rendszert alkalmaznak?

15. 1.2 Infokommunik�ci�s �sszefoglal�s H�l�zatok (netek) internet, intranet, extranet virtu�lis mag�nh�l�zatok protokollok, TCP/IP domain, http, WEB biztons�g

16. H�l�zat-t�rt�nelem Elso megk�zel�t�s (v�llalati oldal): nagyg�pek korszaka PC-k megjelen�se az irod�kban LAN-ok elterjed�se WAN-ok elterjed�se, �sszek�t�tt LAN-ok Eredm�ny: van v�llalati m�retu kommunik�ci�s infrastrukt�ra, de nincs rajta igazi alkalmaz�s

17. Internet katonai kutat�s akad�miai szf�ra �ltal�nos elterjedts�g (Web) otthoni felhaszn�l�k kommercializ�l�d�s v�llalatok internet el�r�se majd jelenl�te Eredm�ny: adott egy ismert, j�l haszn�lhat� technol�gia

18. Intranet Az internet technol�gia v�llalatokon bel�l (off-line) t�rt�no alkalmaz�sa Intranet: a WWW technol�gi�n alapul� v�llalati inform�ci�rendszer� �Internet a v�llalat kapui m�g�tt� �j kommunik�ci�s form�k videokonferencia (ma m�r IP-n is) whiteboard alkalmaz�smegoszt�s

19. Intranet alkalmaz�sok E-mail Internet: SMTP/MIME szabv�ny m�ra v�llalati szinten is szinte egyeduralkod� Belso dokumentum-k�zpont belso Web szerveren pl. muszaki, marketing vagy HR inf�k Web: k�nnyen kezelheto, egys�ges kliens dokumentum-strukt�ra k�nnyen kialak�that� Adatb�zis-lek�r�s, nagyg�pes rendszerek middleware: k�ztes fel�let a Webet nem ismero rendszer �s felhaszn�l� k�z�tt

20. Extranet Intranet: eredendoen a k�lvil�gt�l szepar�lt Internet: publikus inform�ci�k a k�lvil�gnak Extranet: internet �s intranet ellenorz�tt kapcsolata pl. �zleti partnereknek t�bbletinform�ci� a Weben jogosults�g ellenorz�s fontos (pl. jelsz�)

21. Kliens-szerver architekt�ra Kliens: v�gfelhaszn�l�n�l Szerver: adatszolg�ltat� egyszerutol a bonyolultig

22. Internet kliens/szerver E-mail File Transfer Chat UseNet NewsGroups World Wide Web SMTP - Simple Mail Transport Protocol POP3 - Post Office Protocol v3 MIME - Multipurpose Internet Mail Extension FTP - File Transfer Protocol IRC - Internet Relay Chat NNTP - Network News Transfer Protocol HTTP - HyperText Transport Protocol

23. K�dol�s

24. Tuzfal F�lelem a �bet�roktol� Nem nyitj�k meg a belso h�l�zatot - nem haszn�lhatj�k az internetet Megold�s: tuzfal

25. Mi�rt kell hangs�lyozni az infokommunik�ci� jelentos�g�t? Infokommunik�ci� = ICT Az ICT jelentos�ge abban van, hogy idotol �s helytol f�ggetlen�l mobil eszk�z�k ig�nybev�tel�vel teljes funkcionalit�s �s azok eredm�nyei, gyakorlatilag mindenkinek a rendelkez�s�re �llnak. A gazdas�gban ez azt jelenti, hogy a t�nyleges anyag- �s �rumozgat�son k�v�l, minden ellenorizheto, szab�lyozhat� �s v�grehajthat�. Fontos a hardver �s az alkalmaz�si rendszerektol val� f�ggetlens�g.

26. Mi�rt kell hangs�lyozni az infokommunik�ci� jelentos�g�t? Rohamosan no a felhaszn�l�k sz�ma. Akci�kat ind�tanak, folyamatokban vesznek r�szt. Kommunik�lnak egym�ssal. A felhaszn�l�i fel�let grafikus (GUI = Graphical User Interface). Egys�ges �s szabv�nyos felhaszn�l�i fel�let l�trehoz�sa a c�l.

27. 1.3 Infokommunik�ci�s funkci�k integr�l�sa a v�llalkoz�sba Infokommunik�ci�s k�rnyezet, architekt�ra Mi�rt sz�ks�ges? Gyors inform�ci�hoz jut�s Inform�ci��raml�s nyomon k�vethetos�ge Hogyan t�rt�nik? Rendszerl�trehoz�s Rendszerbevezet�s Mit kell megval�s�tani? (specifik�ci�)

28. Mit v�runk el? [1/2] A folyamatokat egym�sra �p�ti, megk�veteli a szervezetts�get. A v�llalat teljes informatikai rendszer�t lefedi. Konkr�t feladatokat, �s feleloss�geket jel�l ki minden munkat�rs sz�m�ra: egy feladatot egy szem�ly v�gez. Ahol az adat bevitelre ker�l, az felelos �rte.

29. Mit v�runk el? [2/2] Az adatok kezel�se egyszeres: egy adatot csak egyszer kell bevinni a rendszerbe, �s az minden arra jogosult felhaszn�l� sz�m�ra hozz�f�rheto. Az adatok szerkezete azonos, teh�t �sszem�rhetoek. Az egys�ges adatokb�l egys�ges �s tetszoleges kimutat�sok, t�bl�zatok, diagrammok, �br�k k�sz�thetoek.

30. Az IT �s a szervezeti strukt�ra �sszef�gg�sei [1/2] egy IT rendszer bevezet�se �s a szervezeti v�ltoz�sok kimutathat�s�ga k�z�tt ido telik el, ez szervezetenk�nt nagyon k�l�nb�zo lehet az IT �s a szervezeti strukt�ra k�z�tti kapcsolat nehezen le�rhat� nehezen izol�lhat� egy IT alkalmaz�s bevezet�s�nek szervezeti hat�sa, mert ez �ltal�ban egy�tt j�r m�s v�ltoz�sok bevezet�s�vel

31. Az IT �s a szervezeti strukt�ra �sszef�gg�sei [2/2] az IT �s a szervezeti strukt�ra egyre kev�sb� v�laszthat� k�l�n, gyakran maga az IT hozza l�tre a strukt�r�t, an�lk�l nem is l�tezhetne vizsg�land�, hogy hol egyezik �s hol k�l�nb�zik az alkalmazott IT strukt�r�ja a szervezeti strukt�r�t�l, �s mi ennek az oka

32. IS alapstrukt�ra megval�s�t�sa V�llalati szolg�ltat�s Belso hivatal �zleti v�llalkoz�s (Business venture) Decentraliz�lt strukt�ra K�zponti strukt�ra

33. Informatikai teljes�tm�ny IS tulajdons�gai �ltal meghat�rozott M�r�s�nek krit�riumai Hat�konys�g Elemei: szolg�ltat�s k�lts�ge �s minos�ge Nincs abszol�t hat�konys�gi krit�rium, vagyis b�rmilyen szervezetben muk�dhet b�rmilyen elrendez�sben hat�konyan Hat�soss�g Elemei: rendszerelony�k kiakn�z�sa, alkalmaz�sok implement�l�sa, IT sz�ks�gess�g�nek m�rt�ke �s az IT tudatoss�ga az �zletvitelben Integr�ci� foka �sszef�gg a hat�soss�ggal

34. Minden gazdas�gi szervezetnek informatikai strat�gi�t kell k�sz�tenie. El kell d�ntenie, hogy: - �j rendszert k�sz�t/k�sz�ttet. Ekkor r�szletes k�vetelm�nyelemz�s sz�ks�ges. - l�tezo rendszert haszn�l. L�nyeges a rendszer megtal�l�sa �s kiv�laszt�sa. (functional fit = az a m�rosz�m, ami megmondja, hogy egy rendszer mennyire el�g�ti ki az ig�nyeket) L�tezo rendszert m�dos�tani olcs�bb, de egy �j rendszer sokkal jobban alkalmazkodik a v�llalati folyamatokhoz.

35. 1.4 �zleti modellez�s V�llalatmodellez�si eszk�z�k kritikus sikert�nyezok (adott szitu�ci�ban �s c�l �rdek�ben mire van sz�ks�g) Azonos�tani kell a gazd�lkod�si c�lokat �s alapelveket annak �rdek�ben, hogy a strat�gia, a taktika �s a technol�gia abba az ir�nyba vezess�k a c�get, hogy ezek a c�lok teljes�ljenek.

36. V�llalatmodellez�si eszk�z�k sz�les sk�l�ja haszn�lhat� v�llalatok muk�d�s�nek le�r�s�ra. DEM: Dynamic Enterprise Modelling (dinamikus v�llalatmodellezo eszk�z) BPR: Business Process Reenginering (gazd�lkod�si folyamat �jratervez�se) elv�r�sok hasonl� v�llalatok (line of business) bevezet�si elj�r�sai sor�n hasznos�that� tapasztalatok v�ltoz� k�r�lm�nyek miatt lehetos�g az adatfeldolgoz� rendszer �tkonfigur�l�s�ra minim�lis ido- �s k�lts�gr�ford�t�s

37. V�llalat-modell Referencia modell ?projekt modell (3 r�szbol �ll) Funkcion�lis modell Folyamat modell Szervezeti modell Kapcsol�d�si pontok Pl.: folyamatmodell l�p�sei-munkak�r�k-szem�lyek-szervezeti modell

38. Funkcion�lis modell tartalmazza a v�llalati funkci�kat elemei a folyamat szempontj�b�l fekete dobozok hierarchikus strukt�ra megafunkci�k (vezet�si, ir�ny�t�si funkci�k) pl.: Gy�rt�s, Anyagell�t�s, �rt�kes�t�s, stb. funkci�k m�r lehetnek ipar�gspecifikusak alapfunkci�k v�llalatspecifikusan kapcsol�dnak a megfelelo folyamatokhoz

39. Folyamat modell Petri h�l� konvenci�ira �s szimb�lumaira �p�l Feldolgoz� tev�kenys�g � K�zi vagy sz�m�t�g�pes tev�kenys�g, amely a bemeneti feladatot �lek�pezi� a kimeneti �llapotban megk�v�nt �llapot� feladatt�. �llapot (jelzo szimb�lum) � Minden feldolgoz� tev�kenys�get k�t �llapot fog k�zre, egy bemeneti �s egy kimeneti �llapot. Pl.: Enged�lyez�s elott a sz�ll�t�i sz�mla bemeneti �llapotban van az enged�lyez�si elj�r�s szempontj�b�l.

40. Folyamat modell Kontroll tev�kenys�g: Az esem�ny-folyamot a kontroll tev�kenys�gek vez�rlik. 3 fajt�juk van: kiz�r� VAGY (k�t lehets�ges �t k�z�l) �S jellegu sz�tv�laszt�s (p�rhuzamosan) szinkroniz�l� �S �sszetett folyamatok, �p�toelemek felbont�s, iter�ci�

41. A szervezeti modell Fa strukt�r�val �br�zolhat� Seg�ts�g�vel elk�sz�theto a v�llalat szervezeti fel�p�t�se Milyen t�nyezok hat�rozz�k meg az IS szervezeti tulajdons�gait Ezek v�ltoz�k, amelyek k�z�sen hat�rozz�k meg a szervezet tulajdons�gait Befoglal� szervezet jellemzoi (Management st�lus, Szervezeti strukt�ra), IT �ltali behat�rolts�g, K�lso IT k�rnyezet, Technol�gia asszimil�ci�ja, IS ��r�ks�g�

42. 1.5 K�vetelm�nyelemz�s (Requirement analysis) A k�vetelm�nyek szerepe Sz�ks�gletelemz�s �s megval�s�t-hat�s�gi tanulm�ny K�vetelm�nyek kezel�se

43. A k�vetelm�nyek szerepe A k�vetelm�nyek seg�ts�g�vel "a kifejleszt�sre (bevezet�sre) v�r� term�k vagy folyamat bizonyos k�pess�g�t, fizikai karakterisztik�j�t vagy minos�gi jellemzoj�t azonos�tjuk" (IEEE Std 1220-1994.). A k�vetelm�nyelemz�s, mint folyamat azt biztos�tja, hogy az emberekben tudatos�tsuk, hogy mely k�vetelm�nyek l�teznek �s milyen fontoss�guk van, milyen kezel�s�k lehets�ges.

44. Sz�ks�gletelemz�s �s megval�s�t-hat�s�gi tanulm�ny A gazdas�gi �s az IT-szakembereknek egyet�rt�sre kell jutniuk a tekintetben, hogy mely �zleti sz�ks�gleteket kell kiel�g�tenie a rendszernek. Ezeken bel�l k�l�n kell v�lasztani az "alapfelt�teleket" �s a "k�v�nalmakat". Ezt k�vetoen fel kell m�rni a k�vetelm�nyek megval�s�that�s�g�t, a megval�s�t�s k�lts�geit �s idohorizontj�t. A megval�s�that�s�gi elemz�s (feasibility study) c�lja seg�tsen kiv�lasztani azt a lehetos�get, amelyik a legink�bb megfelel a k�vetelm�nyeknek, megindokolja a megval�s�t�st, beruh�z�st.

45. K�vetelm�nyek kezel�se Fo c�ljai: - egy�rtelmuen r�gz�teni, hogy mit akarunk, mit v�runk el a rendszertol �s - egys�ges nyelvet biztos�t a fejlesztok �s a megrendelok k�z�tt. T�rol�s szabv�nyos�tott szerkezetu t�bl�zatban (�ltal�ban) adatb�zisban (bonyolultabb esetben)

46. K�vetelm�nyek kezel�se �A k�vetelm�nyek t�rolt t�telei tartalmazz�k ���a k�vetelm�ny azonos�t�s�t ���keletkez�s�nek idej�t ����Tulajdonos�-�t � fontoss�g�t ���le�r�s�t (gyakran csatolt dokumentumokkal) � kezel�se sor�n a megval�s�t�s mik�ntj�t idej�t, stb.

47. K�vetelm�nyek kezel�se A k�vetelm�nyelemz�s sor�n k�l�n�sen sok dokument�ci� k�sz�l. Ezeket a megfelelo form�ba kell �nteni �s hozz�f�rhetov� tenni. A rendszer megval�s�t�s piaci ig�nyekbol vagy k�nyszerbol indul el. A felhaszn�l�i ig�nyek rendezetlen halmaz�b�l kell kiemelni a l�nyeges r�szeket.

48. A k�vetelm�nyelemz�s l�p�sei Ig�nyfelm�r�s a felhaszn�l�n�l. Ig�nyfelm�r�s az informatikai szak�rton�l. K�vetelm�ny elemz�s kidolgoz�sa (elozo pontok, szervez�si munka alapj�n). A 3. pont alapj�n a �Megval�s�t�si terv� elk�sz�t�se

49. A k�vetelm�nyelemz�s l�p�sei Implement�l�s, �zembe helyez�s Betan�t�s, oktat�s (k�l�n a v�gfelhaszn�l�knak �s az admin-oknak) Tesztel�s A rendszer haszn�lata (egyes hib�kra csak ekkor der�l f�ny, optimaliz�l�s) Fel�lvizsg�lat

50. A bevezet�st k�veto tev�kenys�gek Fontos egy k�vetkezetesen haszn�lt kock�zatelemz�si m�dszer. A kock�zatok felm�r�se �s a megfelelo int�zked�sek meghoz�s�nak feladata az alkalmaz�sfelelos�. A kock�zatelemz�si szempontrendszer be�p�l a k�vetelm�nyelemz�sbe.

51. A bevezet�st k�veto tev�kenys�gek Egy lehets�ges szempontrendszer, amely az implement�ci� sikeress�g�t is meghat�rozza: Emberi vonatkoz�sok A felso vezet�s r�szv�tel�nek m�rt�ke A projekt team �zleti ismeretei A project team technikai k�pess�gei �s tapasztalatai Az �zleti �s a technikai st�b k�z�tti kommunik�ci� hat�konys�ga M�ret A felhaszn�lt ember�vek R�sztvevo szem�lyek sz�ma A project �tfut�si ideje

52. A bevezet�st k�veto tev�kenys�gek Projektellenorz�s Standardok �s form�lis fejleszt�si m�dszertanok alkalmaz�sa Tesztel�si elj�r�sok, a v�ltoz�sok ellenorz�se K�lts�gvet�si �s kiad�skorl�toz� elj�r�sok A projekt teamre hat� k�nyszerek az innov�ci� �s a v�ltoztat�s ter�n

53. A bevezet�st k�veto tev�kenys�gek A rendszer bonyolults�ga A probl�ma �zleti bonyolults�ga Kereszt funkcion�lis �zleti k�rd�sek A megold�s technikai bonyolults�ga A rendszer interf�szeinek sz�ma �jszerus�g (A szervezet sz�m�ra) �j technol�gia alkalmaz�sa Az �zleti gyakorlat (v. folyamatok) megv�ltoztat�sa A szervezetben bek�vetkezo v�ltoz�sok

54. A bevezet�st k�veto tev�kenys�gek Stabilit�s A rendszer terjedelm�nek �s hat�rainak egy�rtelmus�ge A v�ltoz�sok m�rt�ke a rendszer �ltal �rintett ter�leten Kock�zatelemz�s

55. 1.6 Integr�lt v�llalatir�ny�t�si rendszerek T�rt�net, kialakul�s Fobb jellemzok Nemzetk�zi helyzet Hazai helyzet

56. A termel�sir�ny�t�si rendszerek fejlod�se

58. Mi�rt INTEGR�LT rendszer? /1. A folyamatokat egym�sra �p�ti, megk�veteli a szervezetts�get. A v�llalat teljes informatikai rendszer�t lefedi. Konkr�t feladatokat, �s feleloss�geket jel�l ki minden munkat�rs sz�m�ra: egy feladatot egy szem�ly v�gez. Ahol az adat bevitelre ker�l, az felelos �rte. Az adatok kezel�se egyszeres: egy adatot csak egyszer kell bevinni a rendszerbe, �s az minden arra jogosult felhaszn�l� sz�m�ra hozz�f�rheto. Az adatok szerkezete azonos, teh�t �sszem�rhetoek. Az egys�ges adatokb�l egys�ges �s tetszoleges kimutat�sok, t�bl�zatok, diagrammok, �br�k k�sz�thetoek.

59. Mi�rt INTEGR�LT rendszer? /2. Ha a munkafolyamatok j�l vannak fel�p�tve, cs�kken a pap�rmunka. Az adatok k�nnyen �s gyorsan visszakereshetok A rendelkez�sre �ll� param�terek seg�ts�g�vel szimul�lhat� a tervez�s, felm�rhetoek ez�ltal a sz�ks�ges p�nz�gyi, t�rgyieszk�z, emberi eroforr�s ig�nyek. A program felhaszn�l�inak rendszerszeml�letet ad. Az integr�lts�g seg�ti a management �ltal meghat�rozott c�lok megval�s�t�s�t ? c�lorient�lts�g. A terv v�rhat� eredm�nyess�g�t, eredm�nytelens�g�t kimutatja. A gazdas�goss�got folyamatosan figyeli a rendszer, a mennyis�gi v�ltoz�sokkal egyidoben a rendszer r�gt�n �jra�rt�keli az �rt�ket ? k�szlet-�jra�rt�kel�s. Sz�mviteli szempontb�l az �sszes adat forr�sa t�nyadat. A t�nyadatok �sszetevoi is regisztr�lva vannak a rendszerben.

60. Mi�rt INTEGR�LT rendszer? /3. A szintetikus �s az analitikus nyilv�ntart�s egys�ges, egy rendszeren bel�l t�rt�nik: az audit�l�st megk�nny�ti, hiteless� teszi. Vezetoi szempontb�l az adatok k�nnyen el�rhetoek, elemezhetoek, azonosak a sz�mvitelileg kimutatottal. A d�nt�s-elok�sz�t�shez naprak�sz inform�ci�k �llnak rendelkez�sre. Az eroforr�sok felm�r�se egyszeruv� v�lik, seg�ti a tervez�st. P�nz�gyi eredm�nyek naprak�szen kezelhetoek: a gazd�lkod�st megk�nny�ti. N�veli a belso adminisztr�ci� �ttekinthetos�g�t. A v�llalati tev�kenys�gek hat�sfoka javul. N�veli a v�llalat �rt�k�t, javul a r�la kialakult k�p, n�vekszik a megb�zhat�s�g.

61. Mi�rt INTEGR�LT rendszer? /4. A tulajdonos minden szempontb�l jobban �tl�tja a folyamatokat. A tulajdonos teljes k�ru inform�ci�kat kaphat, minden ot �rdeklo k�rd�ssel kapcsolatban. Az egyes tev�kenys�gek elv�gz�si ideje jelentosen cs�kken, n�vekszik a munkaero kihaszn�lts�ga. Megk�veteli �s n�veli a felhaszn�l�k szakmai felk�sz�lts�g�t. Egy adatot elegendo egy helyen r�gz�teni, az t�bb helyen is megjelenik, szemben a k�l�n�ll� rendszerekkel, ahol az adatokat rendszerenk�nt kell bevinni, �s az adatok �sszhangja, �sszevethetos�ge nehezen megval�s�that�. A k�l�n adatr�gz�t�si funkci� megszunik, az �rdemi �gyint�zo kezeli az adatokat.

62. Mi�rt INTEGR�LT rendszer? /5. A jogosults�g meghat�roz�sa ut�n az adatokhoz val� hozz�f�r�s lehetos�gei v�gtelenek. A felhaszn�l�knak sz�ks�ges fel�letek egy�nileg megszabhat�k, kialak�that�k. Lehetov� teszi a v�llalat folyamatainak �talak�t�s�t szervezetorient�ltr�l, folyamatorient�ltra. Operat�v folyamatok ler�vid�lnek, cs�kken a felesleges adminisztr�ci�. �tl�that�v� v�llnak a v�llalati folyamatok. T�mogatja a t�vlati c�lokat, megalapozhat� a n�veked�s. A rendszer egys�ges szerkezete miatt a betan�t�s k�nnyu. Hossz� �lettartam, a program folyamatos fejleszt�s alatt �ll. T�bb �vtizedes fejlesztoi tapasztalat �ll a program m�g�tt, mely seg�t racionaliz�lni a v�llalat muk�d�s�t, cs�kkenteni a k�lts�geket.

63. Tipikus kiv�laszt�si szempontok /1. K�nnyen kezelhetos�g: grafikus fel�let, karakteres parancsgombok Gyors adatbevitel lehetos�ge A megl�vo sz�m�t�g�pes rendszerekkel k�pes kommunik�lni, az adatokat �tvenni, konvert�lni A c�gn�l l�vo k�drendszereket ( vevoi k�dok, term�kk�dok, stb.) �tveszi �s be�p�ti a rendszerbe A haszn�lt k�drendszerek lehetnek ak�r alfabetikusak, ak�r numerikusak. Minden felhaszn�l�ra k�l�n men� lehessen gener�lhat� A bevezet�s szakaszosan is t�rt�nhessen, fokozatosan bevezetve a r�szrendszereket Rendelkezz�k modellezo funkci�val, melynek seg�ts�g�vel szimul�lhat�ak a v�llalati folyamatok, funkci�k �s a v�llalati szervezet

64. Tipikus kiv�laszt�si szempontok /2. Rendelkezz�k vezetoi inform�ci�s rendszerrel, melynek seg�ts�g�vel, a vezetok nyomon k�vethetik a v�llalati folyamatokat, probl�m�k eset�n beavatkozhatnak Dinamikusan alkalmazkodj�k a k�l�nb�zo szervezeti v�ltoz�sokhoz ( pl. �j oszt�ly l�trehoz�sa); a gazdas�gi esem�nyekhez kapcsol�d� v�ltoz�sokhoz ( pl.ad�s-v�tel); a gazdas�gi k�rnyezet v�ltoz�saihoz ( �j ad�k, jogszab�lyok). A k�lts�gek t�bb szempontb�l vizsg�lhat� lehessen (dimenzi�k) Felhaszn�l�bar�t: a probl�m�kat nem a sz�m�t�stechnika fel�l k�zel�tse meg, hanem a funkci�t�l, felhaszn�l�t�l A program param�terei rugalmasan �ll�that�k legyenek a v�ltoz� ig�nyekhez, a v�ltoz� v�llalati strukt�r�hoz K�lso programokhoz (pl. CAD, tervezoprogramok) �s inform�ci�forr�sokhoz (vonalk�d leolvas�s) val� kapcsol�d�si pontok. Ezekbol a forr�sokb�l sz�rmaz� inform�ci�kat a rendszer kezelni tudja.

65. Tipikus kiv�laszt�si szempontok /3. A termel�s �sszes t�pus�t ( folyamatos, process, projekt) kezelni tudja Folyamatos szakmai fejleszt�s l�te a rendszer haszn�lat�hoz Vil�gszerte muk�do referencia A c�g fejleszt�s�hez, fejlod�s�hez stabil alapot biztos�tson a rendszer Hardware szempontb�l a telep�t�s �gazdas�gos � legyen, ahol nem sz�ks�ges grafikus fel�let ott karakteres fel�lettel is telep�theto

66. Tipikus kiv�laszt�si szempontok /4. J�l tanulhat�, rendelkez�sre �llnak oktat�si anyagok, gyakorlati p�ld�k A rendszert folyamatosan fejleszti az anyac�g, kiel�g�tve a folyamatosan felmer�lo �j ig�nyeket. Ipar�gspecifikus v�llalati modelleket, melyek az ipar�gon bel�l kis �talak�t�ssal minden�tt haszn�lhat�ak

67. N�h�ny �ltal�nos jellemzo [1/2] Csomag-fel�p�t�s On-line rendszer, dokument�ci� �s help Ny�lt rendszer, b�rmely UNIX/NT k�rnyezetben muk�dhet Adatb�zis-kezel�s: rel�ci�s, SQL alap� (DB2, INFORMIX, ORACLE, SYBASE) T�bb c�g, t�bb telephely, t�bb nyelv, t�bb valuta, ... Elektronikus adatcsere (EDI, EDIFACT) Strukt�r�lt (SQL) �s testreszabott lek�rdez�sek

68. N�h�ny �ltal�nos jellemzo [2/2] Adatexport �s -import (EXCHANGE modul) Rendk�v�l rugalmas: param�terezheto Gazdas�gi �s termelo folyamatokhoz ORGWARE modul: szervezoeszk�z �s know-how, j�val r�videbb bevezet�s �s megt�r�l�si ido K�nnyu m�dos�that�s�g Minden gy�rt�si topol�gi�t t�mogat Sk�l�zhat�s�g Kliens/Szerver architekt�ra

69. Integr�lt rendszerek elonyei [1/2] Ha a munkafolyamatok j�l vannak fel�p�tve, cs�kken a pap�rmunka. Az adatok k�nnyen �s gyorsan visszakereshetok A rendelkez�sre �ll� param�terek seg�ts�g�vel szimul�lhat� a tervez�s, felm�rhetoek ez�ltal a sz�ks�ges p�nz�gyi, t�rgyi eszk�z, emberi eroforr�s ig�nyek. A program felhaszn�l�inak rendszerszeml�letet ad. Az integr�lts�g seg�ti a menedzsment �ltal meghat�rozott c�lok megval�s�t�s�t �n. c�lorient�lts�g.

70. Integr�lt rendszerek elonyei [2/2] A terv v�rhat� eredm�nyess�g�t, eredm�nytelens�g�t kimutatja. A gazdas�goss�got folyamatosan figyeli a rendszer, a mennyis�gi v�ltoz�sokkal egyidoben a rendszer r�gt�n �jra�rt�keli az �rt�ket �n. k�szlet-�jra�rt�kel�s. Sz�mviteli szempontb�l az �sszes adat forr�sa t�nyadat. A t�nyadatok �sszetevoi is regisztr�lva vannak a rendszerben.

71. Integr�lt rendszerek h�tr�nyai Egy VIR rendszer kifejleszt�se, megv�s�rl�sa rendk�v�l k�lts�ges. Nem minden esetben t�r�l meg. A bevezet�s folyamata hossz� �s bonyolult �s kapacit�sokat von el az operat�v muk�dtet�stol. A rendszer bevezet�s�vel megv�ltozhatnak a v�llalat egyes belso folyamatai �s ezek �jratervez�s�hez, a rendszer bevezet�s�hez is nagyon sok belso eroforr�s sz�ks�ges.

72. K�sz�n�m a figyelmet!