Információs társadalom

1. Információs társadalom Stratégia és versenyfutás 9.előadás

2. A legfrissebb hír • Indextools Webanalitika • Szőke Márton, Tensa Kft. • 50 milliós indulás • Yahoo, több milliárd forint • Továbbra is Magyarországon futó fejlesztés • 100-200 fő foglalkoztatása

3. Korábbi hírek • Graphisoft • Lustre • Recognita • Kürt • TV-vetélkedők a Böszörményi útról a világba

4. Még korábban: miféle átok? • INFOSTRADA, 1971 • Több ezer bolgár tanul kibernetikát Japánban • Floppy a páncélszekrényben • Software 602 - egy cseh üzenetküldő rendszer bukása • A magyar mikroszámítógép kudarca • DE: SKYPE!!!!

6. Hol áll a térség? Információs társadalom fejlettségi listák összehasonlítása • A verseny éles • Átlagot meghaladó növekedéssel is lehet visszacsúszni • Vannak „nagy előreugrók” - igazolva, hogy tervszerű információs társadalom politikával mód van a felzárkózásra • A visegrádiak utolérhetik Európa szélét • Sok mutatóban tapodtat sem közeledünk

7. csillagrendszer-metafora • Alakja: vonal Előzni: ajánlott • Átlagos pontgyarapodás - stagnálás • Kitüntetett irány - tetőesés - mi van azon túl? • Távolodók: változatlan arányok mellett 12-16 év múlva kezdik meg a közeledést

8. DE: • Ma már egyre kevésbé böngésszük a számokat és fürkésszük a nagy víziókat • Sok kicsi apró, sikeres lépést várunk el • Az exportképesség, a kultúra állapota, a foglalkoztatottság, a felsőoktatás versenyképessége lett fontossá • A beavatkozásképességet meghatározó szakértelem stratégiákban ölt testet

9. Információstratégia 1. • A különböző szintű (nemzeti ill. nemzetközi - regionális - szövetségi) politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenő új minősége • Kiemeli szektor-szerepéből • az információs közmű (information infrastructure) fejlesztését • a társadalom egyes alrendszereinek informatizálását (informatization) • az információs iparfejlesztési politikát(IT-industry policy) • az információpolitikát (information policy) • S ezeket összeolvasztva egységes kiindulási alapot teremt a távlati tervezéshez, a korábbi "mellérendelő" viszony után most már központi szereplőként saját céljaihoz és feladataihoz igazítva az oktatáspolitika, a távközlésfejlesztés, a tudománypolitika és az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentős metszeteit.

10. Információstratégia 2. • Az információstratégia gyakran az átfogóbb és könnyebben kommunikálható "információs társadalomépítés" (information society development) programja formájában jelenik meg, még inkább kiemelve az új tervezési minőség lényegét: • az ezredvég információs korkihívásához igazított jövőképet, "víziót", amelyhez a kormányzati figyelem és erőforrások irányított koncentrálásán, s az ennek révén lehetővé tett operatív célprogramok hosszú távú és szisztematikus megvalósításán át visz az út

11. Információstratégia 3. • A cselekvési minták célnormájává a kívánt jövő válik, és nem az alkalmazkodás-problémamegoldás-káoszmenedzselés bűvös és hagyományos háromszöge • A tervezési távlatok átalakulnak. Minél inkább gyorsulnak az információtechnikai forradalom által gerjesztett változások a gazdasági-politikai-társadalmi élet egyes területein, annál inkább válik módszertanilag elkerülhetetlenné a közeljövő feladatait időben még távolabbi célokból levezetni. A (nemzeti) programok tehát mindinkább a vízióból és nem a pillanatnyi "esélypontok" fantáziátlanul rövidlátó óvatos mérlegeléséből születnek • a politikai program sikere nem az elemzés mélységének függvénye.

12. Teljes információstratégia • Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintő átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum • A végrehajtás kijelölt és működő kormányzati egyeztető-koordináló szintje • .Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény • (advising, counselling, monitoring, controlling). • A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító állandó vagy ad hoc szervezet • A program egyes pontjainak általános/teljes körű megvalósítását megelőző/bevezető, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek

13. Az információstratégia kulcsterületei • KÖZOKTATÁS • FELSŐOKTATÁS • TUDOMÁNY • KULTÚRA • INNOVÁCIÓ • INFORMÁCIÓ-ÉS TUDÁSIPAR • INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA • E-KORMÁNYZAT

14. Az információstratégiák előtörténete 1. A tömeges tudástermelést stratégiai céllá tevő átfogó programok (1868-1992) • Eötvös, Kármán, Trefort, Klebelsberg • Meidzsi-reform Japánban • Dél-Korea 1960-1990 A Tudás fája

15. Az információstratégiák előtörténete 2. Új tudások irányított létrehozásának stratégiai programjai (1958 - 1992 ) - a tudománypolitika új szerepben • Japán • Egyesült Államok • Olaszország Bruegel "Tudás" (Prudencia) 1559

16. Az információstratégiák előtörténete 3. • Az információpolitika előjátéka (1968-1989) • könyvtár-és dokumentációszakmai megalapozás, statisztikai intermezzo • kommunikációpolitika (tájékoztatáspolitika) • nyelvpolitika • hírszerzéspolitika

17. Az információstratégiák előtörténete 4. • "Informatikai stratégia", informatikai iparfejlesztés: nagyléptékű ágazati programok (1967-1996) • nemzeti informatikai iparok megteremtését illetve versenyképesebbé válását (informatikai iparpolitika) • adott technológiák elterjedését és meggyökeresedését szolgáló programok • az "Information superhighway" stratégiai tündöklése és bukása (1993-1995)

18. Az információstratégiák előtörténete 5. • Távközlésfejlesztési programok (1967-1996) • France Telecom – és a Minitel • TELIDON (Kanada) TERESE (Svédország) • Bangemann-jelentés: Európa a távközlési liberalizációval lép az információs társadalom felé • Új generáció: Internet és mobilia • Még újabb generáció: szélessáv

19. Információstratégiai programok és jellemzőik • Nemzeti információstratégiák • Első hullám: USA, Japán (60-as évek) • Második hullám: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Svédország (70-es évek) • Harmadik hullám: Szingapurtól Dél-Afrikáig (1992- )

20. Információstratégiai programok és jellemzőik Regionális kísérletek • Európai Unió • APEC • Afrikai Információs Társadalom Információs cégstratégiák • Microsoft, 1995 • Oracle, Intel, IBM • Google

21. Információstratégiai programok és jellemzőik • Nem kormányzati szervezetek információstratégiai szakanyagai • (EURESCOM, FID) • Városok, kisrégiók, falvak, családok • Globális szervezetek (UNESCO, ENSZ, Világbank, OECD) • Pártok Szilvásy Nándor: A tudás fája

22. Az információstratégia magyar előzményei Előtörténet • Oktatás-és tudománypolitikai csúcspontok • Iskolaszámítógépesítési program 1983 • NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktra-fejlesztési Program) 1986 • Sulinet 1996

23. Az információstratégia magyar előzményei Őstörténet • 1994 NIS (Nemzeti Informatikai Stratégia) • Teleházak 1996 (1998) • 1997 KIS (Kormányzati Informatikai Stratégia) • 1998 január: előkészített kormányhatározat • 1998 nyár - 2000 nyár - tetszhalál • 2000 közepe – Informatikai Kormánybiztosság • NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia)

24. Az információstratégia magyar előzményei Az utolsó 8 év • Parlament Informatikai Bizottság • Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2002-2006 • MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) • Felnövekvő települések • GKM – főosztály (2006-tól) • NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) – nincs benne

25. Magyar információstratégiaCeterum censeo • Az oktatás és a kutatás-fejlesztés prioritásként való kiemelése nélkül féloldalas lesz bármilyen program. A tömegesség kritériuma ugyanis kizárólag tartósan magas költségvetési részesedéssel és az intézményi közegellenállást megtörni képes kormányzati-szabályozási eltökéltséggel biztosítható. A közoktatási rendszert egyszerre kell szerkezetében és szemléletében alkalmassá tenni az információstratégiára

26. CEEC-országmustra • A legzajosabb siker: ÉSZTORSZÁG • összpárti megegyezés: évente a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát a világháló fejlesztésére fordítják. • Észtországban az Internet népszerűbb, mint sok uniós tagországban. (Az ezer lakosra jutó szerverek számában Észtország felülmúlja többek között Belgiumot, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot)

27. Még mindig Észtország • Tigrisugrás (Alapítvány, tartalomfejlesztés, pedagógusképzés) • e-government sikerek • az információs infrastruktúra fejlettebb, mint a hagyományos • Finnország „tömegvonzása”

28. Felzárkózás-igény esetén a kérdések állandóak Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített újratermelését? Termelünk-e új típusú versenyelőnyöket? Csökken-e bizonyos területeken a versenyhátrányunk?

29. Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített újratermelését? • Ellenkezőleg: azok eróziója domináns • A kérdés: maradt-e annyi versenyelőny, amelyre egykor majd épülhet offenzív versenyképességi program? • A válasz: IGEN (ott, ahol a riválisok hosszú távú kulturális ciklusokkal termelhetik csak meg ezeket – szövetségesünk, az IDŐ)

30. Termelünk- e új típusú versenyelőnyöket? • Nem látszanak ilyenek • Az „elmaradt hasznok” országa vagyunk • Elszalasztott lehetőségek garmadája Ok: a politika rövid távú ciklus-vezéreltsége – nincsenek több kurzust átívelő, szívósan felépített fejlesztési programok (ellenségünk: az IDŐ) ADY REDIVIVUS

31. Itt kezdődik! • Nem lett az információs társadalom NFT-s prioritás • Nem épül a kormány programja az információs forradalomra • Választásaiban nem az oktatást, kutatást, kultúrát preferálja

32. Az egyszeri pénzügyminiszter kérdése: • Minek nekünk Sulinet? • Markle Foundation 2003 dec. „Az információs társadalom beruházási programjai a kulcstárcák miniszterei számára újabb, haszontalan célokra irányuló költekezésként jelennek meg”

33. Modernizáció, információs korszak és periféria: Ernest Wilson üzenete • A modernizáció 4 aktora: • Gazdaság • Politika • Tudomány • Civil társadalom • Nem a teljesítményük, hanem a köztük lévő csatornák minősége a siker záloga • A Wilson-gyémánt 6 csatornája

34. Munkában a gyémánt Kormányzat Tudomány Ipar Civil szféra

35. A változások a fejekben kezdődnek • Fiatalokat a kulcs-pozíciókba! • Konszenzus a lényegi kérdésekben • (észt példa) • Állandó diskurzus a részletekről (mérőszám: maga a diskurzus – aránya többi között) • Következetesség és eltökéltség a megvalósításban (portugál példa)

36. Milyen (látható) (brandelhető) hungarikumaink lehetnek? • Ami már megvolna, de nem használjuk ki: • Például: VIETNAM • Például: BUDAPEST kultúraváros • Például: matekország • Például: ???????? SZEGEDIKUM?