Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika

1. Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek III.Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2. A munkatudományok célja, feladata 91. lecke

3. A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

4. Munkatudományok: • Munkaszervezéstan • Ergonómia • Munkafiziológia • Munkapszichológia • Munkahigiénia • Munkavédelem • Munkajog • Munkagazdaságtan

5. A munkatudományok kialakulása • Ramazzini (szül: 1663, Modena) • Foglalkozási megbetegedések • Lavoisier (1743-1794, Franciaország) • Munkafiziológia: légzés vizsgálata • Peronet (1708-1794, francia) • Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással

6. Villermé (1782-1863, francia) • Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) • Marey (1830-1904, francia) • Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata • Taylor (1856-1915, USA) • A tudományos menedzsment megalapítója

7. Született USA Pennsylvania gazdag családba Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500-ról 140-re csökkentette Frederick Winslow Taylor (1856-1915)

8. The Principles of Scientific Management (1911) • Munkamódszer tanulmányok fejlesztése • Darabbér-rendszer bevezetése • Időtanulmány bevezetése • Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest • A dolgozók kiválasztása és képzése

9. Együttműködés a menedzser és a dolgozók között Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

10. Taylor szervezeti elmélete • Világos alá-fölérendeltség • Felelősség • A tervezés és végrehajtás különválasztása • Ösztönzők kidolgozása • A terv követése • Feladat specializáció

11. Taylor kritikája • Az embereket gépnek tekintette • Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

12. Taylor hatására jött létre • Munkafolyamat tervezés • Munka mérése • Termelésellenőrzés • Munka tanulmányozás • Személyzeti munka • Minőség ellenőrzés

13. Ford (1863-1947) • Szalagmunka • Münsterberg (1863-1916, német) • Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok

14. Fayol (1841-1925, francia) • Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa • Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott) • Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. • Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása • Hensch Árpád (1847-1913) • Jószág berendezés • Nagypataki Béla • A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

15. Hellei András (1942) • Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója

16. Szervezés • Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása • A szervezés területei • Társadalmi • Gazdasági • Tevékenység vizsgálata • Racionalizálás • Emberi alkotótevékenység

17. Szervezési irányelvek • Teljesség • Arányosság • Tervszerűség • Viszonylagosság • Szervezési alaptévedések • Ösztönösség • Sematizmus • Rendszertelenség • Túlzott centralizmus • Túlzott decentralizmus

18. Szervezetek a társadalomban • Naturális gazdálkodás – családok • Árutermelés kialakulása – latifundiumok • Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek • A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek • Speciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek

19. A szervezéstudomány fejlődése • Klasszikus szervezéselmélet • Taylor • Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) • Human relatios • Human behavior • Munkakörülmények • Munkapszichológia • Munkaszociológia • Informális csoportok

20. Integrált szervezéselmélet (1950-) • Rendszerszemlélet • A vállalat mesterséges rendszer • Interdiszciplináris megközelítés

21. A munkaszervezés • A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. • Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: • Munkaeszköz kialakítás • Munkakörülmények • Munkafeladatok • Munkahely ellátás

22. Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok • Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) • Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség) • Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

23. Munkaszervezés területei • Tervezés • Racionalizálás, fejlesztés • Munkahelyszervezés • Adott munkahelyen • Munkaszervezés • Egész vállalat szervezése

24. Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai

25. Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.

26. Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. • Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. • Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.

27. Az ergonómia fejlődésének vázlata Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia Kulcsfogalmak Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezet-ergonómia Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia („fogantyúk és skálák ergonómiája”) 1950 19601970 1980 1990

28. A kilencvenes évek ergonómiája • súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, • a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, • rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, • a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

29. A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: • műszaki • gazdasági hatékonyság • az emberi követelmények érvényesítése

30. Köszönöm a figyelmet!