ÁLLATTENYÉSZTÉS

1. ÁLLATTENYÉSZTÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. Keltetés, nevelés, tojástermelés, vágóbaromfi, baromfihús, máj és tolltermelés. HEFOP 3.3.1.

3. KELTETÉSI ISMERETEK • Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz. • 12% a héj és héjhártyák; • 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok; • 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya. • -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje; • -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma; • -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere) • pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2 hegyes végén: 100 /cm2 HEFOP 3.3.1.

4. A tojáson belüli morfológiai változások - petevezető tölcsérben (infundibulum) megtermékenyülés, • a csírakorong felületén több száz ondósejt hatol be (polispermia), • csak egy termékenyít; - először az embrió szöveti differenciálódás a látható; - ezt követően kifejlődnek az extraembrionális hártyák: HEFOP 3.3.1.

5. A az embrió vízszükségletet a tojásból, szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi; „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap) 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul, 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés; HEFOP 3.3.1.

6. Keltetés fizikai és mechanikai tényezői 1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén 36-37 °C) keltetőgépben: 37,2-37,8 °C (42 °C-on elpusztul az embrió) 28 °C-on megáll a fejlődés embrionális küszöb, élettani nulla 2. Páratartalom (relatív) alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek; túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés; keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70% HEFOP 3.3.1.

7. 3. Légcsere, levegőellátás 21% oxigén a keltetés egész ideje alatt 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák (lúdtojás vízszintesen) forgatás: kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat; gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben, 5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő) HEFOP 3.3.1.

8. KELTETŐ ÜZEMELTETÉSE - belső munkarendet az egyirányú forgalom jellemzi, - a keltető fala mosható, fertőtleníthető, - rácspadló; -a tenyésztojásokat fertőtleníteni kell, a tálcatartó kocsikat zsilipekbe tolják; előkeltető és bújtató közötti zsilipeket kívülről szabályozzák; -dolgozókat ellenőrzik (kóli, szalmonella); -előkeltető és a bújtató között tilos a közlekedés Idegenek belépését a telepre korlátozzák; HEFOP 3.3.1.

9. A keltetőtojással szemben támasztott követelmények - heveny betegségektől mentes legyen; - tenyésztojás szabványnak feleljen meg (szabályos alak, ép, sima, tiszta, fajra, fajtára, hibridre jellemző nagyság) tenyésztojás kora 10 napon belül legyen (1-8 napos jó) A keltetőtojás tárolása: 26-27°C-os helyiségben egy tételt 14 óra alatt át kell válogatni; 8-10 napig a tojást 12-15 °C-os helyiségben tárolják, tároláskor a tálcakötegeket naponta 45 °-os szögben billentik, a tárolóhelyiségben a levegő relatív páratartalma 85%; hosszabb szállítás után 24 órát pihentetik a tojásokat; HEFOP 3.3.1.

10. A keltetés folyamata: 1. A tojás osztályozása előlámpázás: lámpatörött, véres és húsfoltos tojás kiemelése; ép tojásokat tömeg szerint szétválogatják; 2. Mosás, fertőtlenítés - begyűjtést követő fertőtlenítő lemosás nem okoz keltethetőség romlást; - 40-43 °C-os mosóvíz+mosószer, 43-46 °C-os öblítő, - mosóvízben maximum 3 percet lehet a tojás; - tojófészekből való gyűjtés és keltetőgépbe helyezés előtt gázos fertőtlenítés; - második gázos fertőtlenítés 18,5 nap keletetés után, bújtatóba helyezéskor; 126 HEFOP 3.3.1.

11. 3. A keltetés technológiája - tálcázás: azonos nagyságúakat tompa véggel felfelé; - pihentetés: 24-72 óra 12-18 °C-os helyiségben; - előmelegítés: 8 óra 20-25 °C-os helyiségben; -lámpázás: 6-10. keltetési napon először; 16. Napon másodszor (nem szükséges) HEFOP 3.3.1.

12. Kelési időszakban tapasztalható rendellenességek - elégtelen hőmérséklet: 22-24 napra kelés; - túl magas hőmérséklet: 18-20 napra kelés, sok torzszülött; - magas pára 19. keltetési nap veszélyes (befulladás); - 16-19. nap között alacsony pára veszélyes; - 4-14. nap között a rázás veszélyes; - rendellenes fekvés miatti befulladás gyakori; HEFOP 3.3.1.

13. Kelésgyenge: köldök nem gyógyul be; • túl magas hőmérséklet esetén a tojástartalom nem szívódik fel; • Túl magas pára esetén nem szárad be a tojástartalom, csibe tolla a héjhoz tapad; • kicsi csibe kis tojás, csekély pára, magas hőmérséklet esetén; • - hosszú lábú csibe kicsi hő, nagy pára esetén; • - nyomorék csibe nagy hőingadozás esetén; • - alapvetően a hasüregbe behúzódott szikhólyag maradványa döntő. HEFOP 3.3.1.

14. Naposállatok osztályozása -leszedés legalább 90%-os kelésnél -osztályozás (csibe súly: 35-50g); Naposkori ivarmeghatározás (keltetőben) 1. Japán módszer 1500 csibe/óra, 98% pontosság (kloaka lapján) 2. Tollszín alapján (arany, ezüst gén); 3. Tollfejlődés gyorsasága alapján; 4. Szárnyredő színe alapján; 5. Endoszkóp segítségével; 130 HEFOP 3.3.1.

15. Napos állatok keltetői kezelése, szállítása -keltetőben vakcinázás (Marek féle betegség); -egy csibeszállító dobozba 80-100 egyed kerül; -szállító járműben 22-29°C HEFOP 3.3.1.

16. Keltetőgépek típusai 1. Asztali: 30-900 tojás keltethető egyszerre; 2. Szekrényes <80000 tojás; tálcák egymás fölött; egyes készülékek forgató, párásító és szellőztető berendezésben különböznek egymástól; 3. Termes keltetőgépek 80000 < tojás későbbi időpontban berakott tojások keltetésére fel lehet használni a korábban keltetett tojások biológiai hőjét; 132 HEFOP 3.3.1.

17. Tálcatartó kocsik keltetőgépben HEFOP 3.3.1.

18. A kelés időtartama fajok szerint _________________________________ Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek _________________________________ Lúd 30 27 - 33 Kacsa 28 26 - 32 Pulyka 28 27 - 29 Gyöngytyúk 27 26 - 28 Tyúk 21 20 - 22 Galamb 17 16 - 18 HEFOP 3.3.1.

19. A tojás tömege és formaindexe fajonként Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45 liba 140 1,36-1,65 HEFOP 3.3.1.

20. Házityúk tenyészállományok felnevelése, tartása Irányított nevelés célja: legkisebb veszteséggel nagy termelőképességű állományt neveljenek fel. Nevelési rendszerek, nevelőházak: - egyfázisos nevelés - kétfázisos nevelés, (áttelepítéskor szelekció) 1. Hús típusú tenyészállatok, növendékek, szülőpárok előnevelése 6 hét, utónevelés 19-20 hetes korig tart; 2. Tojó típusú tenyészcsibék előnevelése 5-6 hét, utónevelés 17-19 hetes korig tart HEFOP 3.3.1.

21. Egyfázisos megoldás csak nagy értékű tenyész állományoknál jön szóba; Mélyalmon és ketrecben egyaránt lehetséges; A nevelő épületek alapterülete: 1000 m2 - etetőberendezések: - tányéros (legjobb) - kaparóláncos; - zárt surrantócsöves (12-14 napostól használják) - itatók: - túlfolyós vályús; - függesztett köritatók (hús típusnak nem javasolt) - csepegtetős a legjobb. HEFOP 3.3.1.

22. Körtányéros etető használata HEFOP 3.3.1.

23. HEFOP 3.3.1.

24. -szellőzés: - elszívásos rendszerű elterjedt (fordítható forgásirány); - alagút rendszerű a legjobb -fűtés: - terem fűtés - meleg levegő - meleg víz - műanya (lokális fűtés) Trágyaaknát növendék istállóban ritkán alkalmaznak, mert 3-5 hetes kortól tudják csak használni; Nevelőistállót szigorú visszatartásos takarmányozás miatt fülkékre osztják (100-120 m2/fülke). HEFOP 3.3.1.

25. Napos és növendék állatok fogadása - eszközök, berendezések kitelepítése, trágya eltávolítása; - padozat és a falak, valamint a mennyezet mechanikai tisztítása; - leszáradt trágyarészek eltávolítása; - nagy nyomású melegvizes + mosószeres mosás; -felszáradás utáni nedves fertőtlenítés, - a kivitt berendezési tárgyak, eszközök alapos fertőtlenítése; -karbantartás, a berendezési tárgyak visszaszerelése; - újabb nedves fertőtlenítés; HEFOP 3.3.1.

26. száradás után speciális fertőtlenítés (vegyszeres) kokcídiózis, rovarok, atkák, tetvek, férgek ellen; -az istálló teljes felszáradása után almolás (búzaszalma 4kg/m2, gyaluforgács 6kg/m2); -fertőtlenítés, 8-12 órás teljes lezárás -szellőztetés; -felfűtés 32-34 °C-ra, -víz és takarmányellátás; -régebbi technológiákban (csibegyűrű elkészítése) HEFOP 3.3.1.

27. etetőnek megfelelnek a kivágott oldalfalú karton szállítódobozok (100 csibe/doboz); - egy db 2 literes, kúpos itató elegendő 100 csibére, - csibegyűrűbe 500-1500 csibe tehető (30-50 cm magas karton oldalfalú kör a csibegyűrű); - idősebb növendékeket 19-20, illetve 18-19 hetesen telepítünk előkészület ugyanaz, mint a naposnál, hőmérséklet és etető, itatóférőhelyet kivéve HEFOP 3.3.1.

28. Növendékek takarmányozása: 1. Könnyű testű, tojó típusú szülőpárokat napos kortól étvágy szerint takarmányozzák - etető naponta ürüljön ki; 2. Középnehéz, barna héjú tojást termelő hibrid szülőpárokat 8-9. héttől adagolt takarmányon tartják; 3. Hús típusú tenyésznövendékeket már 3-4. élethéttől kezdve korlátozott etetési technológiával nevelik; HEFOP 3.3.1.

29. adagolt takarmányozásra a jércék tojástermelésének késleltetése és a korai elhízás megakadályozása miatt van szükség; -barna héjú tojást termelő szülőpár tojóérettsége 22-23. élethét; -hús típusú szülőpár tojóérettsége 24-25. élethét; HEFOP 3.3.1.

30. Világítás: időtartam, intenzitás lényeges; - nevelési időben naphossz nem emelkedik, intenzitás csökken; - napos állatoknak 15-20 lux visszatartáskor; Brojler szülőpár: tyúk kakas 1. nap 23 óra 1-7 nap 23 óra 2-7. nap 12 óra 8-28. nap 12 óra 8-140. nap 8 óra 29-140. nap 8 óra HEFOP 3.3.1.

31. Istállóklíma: - levegő relatív páratartalma: 60-70%; - légcsere 4 m3/óra/testtömeg kg; A tojóidőszak rotációja: - 5% termeléssel kezdődik a tojóidőszak; - növendék tojótyúk és tenyészkakas lesz; - tojástermelés legkedvezőbb hossza: - fehér tojóhibrid szülőpár 44 hét - barna héjú tojást termelő szülőpár 46 hét- - húshibrid szülőpár 40 hét HEFOP 3.3.1.

32. Tojóházak: - mélyalmos - trágyaaknás (alapterület 50-60%-a akna) éjszakai trágya elkülönül, több állat helyezhető el; 1000 m2 alapterület; - naponta négyszer tojásgyűjtés; - egyedi tojófészkek szükségesek (tenyészállomány) két emeletes, 10 lyukas egységek; -100-120 m2-enként térmegosztás; HEFOP 3.3.1.

33. Takarmányozás - leghorn típusú és barna héjú tojást termelő szülőpárokat ad libitum - hús típusú szülőpárokat adagoltan takarmányozzák; 5 -10 g szemest lehet etetni egyedenként naponta; - kakasok etetése magasabbra függesztett kakasetetőkből (köretetők); (1 etető/25kakas) HEFOP 3.3.1.

34. PECSENYECSIRKE ELŐÁLLÍTÁS hizlalóépület 1000 m2 (11-12m széles, 90-100m hosszú) - alapvetően mélyalmos körülmények között; - napjainkra a brojler végtermék 42 napra vegyes ivarban 2,1-2,3 kg; - telepítési sűrűség 32kg/m2 kb. 15 db (EU javaslat 30kg/m2) - évente m2-enként 180-200kg a jó kibocsátás; (szervízperiódus 7-14 nap) - férőhely előkészítés megegyezik a növendékével; -4-5 cm alomvastagság HEFOP 3.3.1.

35. HEFOP 3.3.1.

36. -jó alom: -könnyű -azonos méretű részecskékből áll -jó nedvszívó képességű -gyorsan szárad -puha és rugalmas -gyenge hővezető képességű -légköri párát kevésbé abszorbeálja -olcsó -használat után szántóföldi trágyázásra alkalmas -az állatok egészségére nem káros puhafa forgács, fűrészpor -szecskázott búza-, vagy árpaszalma -homok (padlófűtéses istállókban) -törek, pelyva -aprított kukoricacsutka -napraforgóhéj -rizshéj, -len-, kenderpozdorja HEFOP 3.3.1.

37. Hőmérséklet fogadáskor 32-34°C leadás előtt 20 °C napi ingadozás sem legyen több 2-3 °C-nál Páratartalom: első 10 nap 70-75% utána 50-60% Függesztett etetők előnyösek -testsúly változás 100 db brojler etetőszükséglete: 2,5m kétoldalas vályú; vagy 2 db 400 mm-es köretető itatószükséglet: 2 literes kúpos itatóból 2 db 2 m-es vályú, vagy 1-2 db függesztett 400-as köritató 6-8 szelepes itató/100 állat -ivóvíz hőmérséklete: napos korban minimum 25 °C 1 hetes kor után csökkentik 6 hetesen 30 °C-on 250 ml/nap/egyed HEFOP 3.3.1.

38. Megvilágítás Életkor (nap) Megvilágított óra Fényintenzitás (lux) 1-2 24 20 3-21 22-23 20-ról 8-ra folyamatos 22-vágásig 22-23 csökkentéssel Megszakításos világítási program: Életkor (nap) Megvilágított óra Fényintenzitás (lux) 1-2 24 20 3-21 22-23 20-ról 8-ra folyamatos 22-vágásig 1-2 óra világos csökkentéssel 2-4 óra sötét Szellőztetés: NH3 megengedett maximális szintje: 0,02 térfogat% CO2 megengedett maximális szintje: 0,02 térfogat% HEFOP 3.3.1.

39. Takarmányozás: 1-21 nap indítótáp ad libitum 22-37. nap hizlalótáp ad libitum 37- befejezőtáp ad libitum 10 napos kortól roppantott, 3 hetes kortól granulátum etetés HEFOP 3.3.1.

40. Roaster hizlalás: brojlercsirke továbbtartva (60 nap), egyben értékesítve kakasok 9 hetesen 3,5-3,6 kg-osak jércék 9 hetesen 2,7-2,9 kg-osak (11 hetesen mint a kakas) takarmányértékesítés: 2,5-2,7 kg/kg Egyik ivart korábban értékesítik. Mellhólyagosodás miatt inkább a jércéket hasznosítanak ilyen módon. Viszont 40 nap után a jércék elzsírosodása intenzív. HEFOP 3.3.1.

41. Ivar szerint elkülönített hizlalás: -csirkék vegyes ivarban nem egységes növekedésűek; -kakasok növekedése gyorsabb, mint a jércéké (4 nap); -kakasok gazdaságosabban hasznosítják a takarmányt Kakasok darabolt terméknek jobbak, jércék grillfertignek. 2,05-2,13 kg vágás előtti élőtömegnél - grillfertig tömeg: 64-65% - csontos-bőrös combtömeg: 30,0-30,5% - csont és bőr nélküli melltömeg: 23,5-24% Jelentősebb húshibridek: arbor acres classic ross 308 hybro N HEFOP 3.3.1.

42. Árutojás termelés tojóhibridek nevelése általában kétfázisú; -18-20 hetes korig nevelőházban, majd ezt követően áttelepítés tojóházba; -csibenevelés: mélyalmos, ketreces tenyészcsibék nevelőházához hasonlóan -ketreces nevelésben a ketrecek 1-8 szintesek 7 hetes korig 160 cm2/egyed felnőtt korban 550 cm2/egyed EU norma; HEFOP 3.3.1.

43. Alternatív tojóház HEFOP 3.3.1.

44. Tojóhibrid növendékek takarmányozása: - fehér héjú tojást termelő tojóhibrideket étvágy szerint , - barna héjú tojást termelő tojóhibrideket korlátozzák; csúcstermelés elérése után szükséges lehet a napi fejadag korlátozás; 20. élethéttől mészkőgritt adagolás szükséges lehet (7,5 dkg/hét/tojó) HEFOP 3.3.1.

45. Világítás és istállóklíma a nevelés alatt: -fejlődést lehet lassítani ivarérés késleltetése miatt; korlátozott magvilágítási idő és kisebb intenzitás; -ketreces nevelésnél figyelni kell a fényforrások szintek közötti elosztására fehér héjú tojást termelő hibrid: 1-3 nap 23 óra 3-4 W/m2 4-7. nap 21 óra 3-4 W/m2 8. nap-7. hét 2 órás csökkentés hetente 9 óráig 8-17. hét 9 óra 1 W/m2 18. hét 10 óra 3 W/m2 19-31. hét végéig 30 perces emelés hetente 16 óráig; 32. héttől a tojástermelés végéig 16 óra 3 W/m2 HEFOP 3.3.1.

46. Tojóhibridtartás: 1. Mélyalmos 2. Trágyaaknával kombinált mélyalmos tartás - épület alapterületének 50-60%-a akna; etetők, itatók akna fölött; surrantócsöves megoldásnál minden második; 3. Lécpadlós, vagy rácspadló tartási rendszerek -istálló alapterülete jobban kihasználható; HEFOP 3.3.1.

47. 4.Ketreces tojótyúktartás - egységnyi alapterületre előbbiekhez képest 5-6-szoros létszám telepíthető - tojás tisztább; - fertőzés kevésbé terjed (nincs alomcsipkedés); - nincs tojásevés; - szinte minden munkafolyamat gépesíthető; - egy tojás előállítására kevesebb takarmány (kevesebb trágya) - fűtésre kevésbé van szükség; - hierarchikus küzdelmekre kevésbé kell számítani, HEFOP 3.3.1.

48. A tojóhibridek takarmányozása etető, itató szükséglet mint a tenyészállatoknál (pl. 10 cm etető/tojó) - könnyű testű hibridek : 19 hetes korig jércetáp majd tojótáp - barna héjú tojást termelő hibridek 20 hetes korig jércetáp; - termelés szerint kell takarmányozni - fehér héjú tojást termelő hibrideket ad libitum; - barna héjú tojást termelő hibrideket csúcstermelés után adagoltan takarmányozzák HEFOP 3.3.1.

49. itatás, ívóvízellátás 48 órás vízhiány részleges, 72 órás teljes vedlést okoz; termelési szint függvénye is; vedlés ideje alatt a tojástermelés szünetel; Istállóklíma 13-18 °C-on optimális levegő relatív páratartalma 60-70% légcsere: télen 1,5 m3/óra/testtömeg kg nyáron 5-6 m3/óra/testtömeg kg HEFOP 3.3.1.

50. Tojásgyűjtés -villanygyújtást követően -az első órában kevés tojást tojnak a tyúkok; - 2.-3. órában a napi termelés 40%-át; - 4.-5. órában a napi termelés 30%-át; - 6.-7. órában a napi termelés 20%-át; - 8-9. órában a napi termelés 10%-át, - 10-11. órában ismét kevés tojást tojnak; - éjszaka a tojófészkeket le kell zárni; - a fészkek tisztításának és almozásának ideje a nyugalmi stádiumban esedékes -késő délután; - tojófészkekből naponta kétszer-háromszor gyűjtés ketreces tojóházban naponta, csúcstermeléskor többször gyűjtés; HEFOP 3.3.1.