450 likes | 1.05k Views
Diabetes mellitus (cukorbetegség). Epidemiológiai adatok: A diabetes prevalenciája. 5%. 8%. 3%. 14%. 4%. 1-es és 2-es típusú cukorbetegség (diabetes mellitus). INZULIN A hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek béta sejtjei által termelt hormon
E N D
Epidemiológiai adatok:A diabetes prevalenciája 5% 8% 3% 14% 4%
1-es és 2-es típusú cukorbetegség(diabetes mellitus) INZULIN • A hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek béta sejtjei által termelt hormon • Pre-proinzulin, majd proinzulin képződik, a proinzulin közepéből hasad ki a C-peptid, mely az inzulinnal együtt szekretálódik, így alkalmas az inzulin szekréció megítélésére • A felnőttek napi inzulinigénye kb. 40 E • Az inzulin elválasztás két módja: • Bazáls inzulinszekréció • Étkezéshez kapcsolódó inzulinszekréció
Az inzulin hatásai Máj • A glikogén szintézis fokozása • A lipogenezis fokozása • A glükoneogenezis gátlása Harántcsíkolt izom • A glükózfelvétel és metabolizmus serkentése • A glikogén szintézis fokozása • A protein szintézis fokozása • A zsírsav oxidáció gátlása Zsírszövet • A glükózfelvétel és metabolizmus serkentése • A lipogenezis fokozása • A lipolízis gátlása
Az inzulin receptor Tetramer fehérje, mely két alfa és két béta alegységet tartalmaz. A béta alegységek tirozin kináz aktivitással rendelkeznek. Inzulin hiány esetén az alfa alegységek gátolják a béta alegységek tirozin kináz aktivitását.
Az inzulin jelátviteli kaszkád és a glükóz transzport Az inzulin receptor (IR)/ IR szenzitív fehérje (IRS)/foszfatidil inozitol 3 kináz (PI(3)K)/ Akt útvonal aktiválásának hatására a glükóz transzporter-4 (Glut4) tartalmú vezikulák a citoplazmatikus kompartmentből a plazmamembránba Vándorolnak, ami a glükóz transzport fokozását okozza
Diabetes mellitus • A szénhidrátanyagcsere krónikus, részben örökletes, részben egyéb faktorok által meghatározott zavara. • Két legfontosabb típusa: • 1-es típusú (korábban inzulin dependens: IDDM) • 2-es típusú (korábban nem inzulin dependens: NIDDM)
A SZÉNHIDRÁTANYAGCSERE-ZAVAROK ETIOLÓGIAI KLASSZIFIKÁCIÓJA (WHO, 1999) • 1-es típusú DM (béta-sejt károsodás következtében általában abszolút inzulinhiány áll elő) - autoimmun mechanizmusú - idiopathiás • 2-es típusú DM (a diabetes széles tartományát átfogja, a dominálóan inzulinrezisztencián alapuló, relatív inzulinhiánnyal társuló formáktól, az elsődlegesen szekréciós zavarra visszavezethető, inzulinrezisztenciával társuló vagy anélkül megjelenő formákig) • Gesztációs diabetes (a terhesek kb. 3%-a)
1-ES TÍPUSÚ DIABETES • korai stádiumban autóimmun folyamat kimutatása lehetséges (antitestek: szigetsejt-, anti-GAD-, tirozinfoszfatáz-, vagy inzulin ellenes) • gyermekeknél és serdülőknél napok alatt alakul ki • fiatal felnőttekben látens autoimmun formaként (LADA latens autoimmune diabetes in adults) • más autoimmun betegségekkel társulhat ( Basedow-Graves-betegség, Hashimoto-thyreoiditis, Addison-kór) • Idiopathiás esetek is előfordulnak, főleg ázsiai és afrikai embereknél fordul elő
2-ES TÍPUSÚ DIABETES • Károsodott inzulin elválasztás • A béta sejtekben islet-amyloid-polypeptide (IAPP) nevű polipeptid rakódik le • Csökkent inzulinhatás (inzulinrezisztencia) • Az inzulin receptor károsodása • A posztreceptor mechanizmusok károsodása • A 2DM gyakran társul hipertoniával, hiperlipidémiával és elhízásssal (metabolikus szindróma) • Hajlamosító tényezők: Túlzott táplálékfelvétel és elhízás, stressz, fertőzés, trauma, stb…
EGYÉB SPECIÁLIS DIABETES-FORMÁK • Béta-sejt-működés genetikai zavarai (MODY 1,2,3) • Inzulinhatás genetikai zavarai • pancreas exocrin állományának megbetegedései (pancreatitis chronica) • Endocrinopathiák (acromegalia, Cushing-kór, phaeochromocytoma, hyperthyreosis, stb…) • Gyógyszerek (glükokortikoidok, pajzsmirigy hormonok, diazoxid, thiazidok) • kémiai anyagok • Infekciók (kongenitális rubeola, CMV fertőzés) • Immungenezis (inzulinreceptor-ellenes antitestek) • néhány genetikai szindróma részeként (Down, Klinefelter, Turner szindrómák)
Nem specifikus tünetek: • Fáradtság, teljesítménycsökkenés • Az átmeneti hypoglycaemiás periódusokban: Éhségérzet, izzadás, fejfájás • Hyperglycaemia, glucosuria, osmotikus diuresis miatt: polyuria, polydipsia, szomjúságérzés, szájszáradás • Fogyás • Az elektrolitháztartás zavara miatt: éjszakai lábgörcs, látászavar • Bőrtünetek: viszketés, bakteriális és gombás fertőzések • Potenciazavarok, amenorrhoea
polyuria polydipsia megmagyarázhatatlan fogyás pruritus vulvae balanitits súlyos tudatzavar, coma A DIABETES MELLITUS DIAGNÓZISA Vércukorszint meghatározás indokolt Klasszikus tünetek megléte esetén
A DIABETES FELISMERÉSEKOR • teljes körű fizikális vizsgálat: testsúly, vérnyomás, láb ( talp deformitások, gombásodás, bokaartériák tapintása, neuropathia ellenőrzése hangvillával), EKG • szemfenék vizsgálata • laboratóriumi: vércukor éhomra és posztprandialisan, szérum össz-koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, kreatinin, vizelet cukor, aceton, üledék, kvantitatív albuminürítés, HbA1c • betegoktatás megkezdése • diétás tanácsadás • oralis antidiabetikumok alkalmazásának elmagyarázása • vércukor önellenőrzés megtanítása • inzulin terápia betanítása
Orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) • Éhgyomorra (legalább 10 óráig ne egyen előtte) 75 g cukrot fogyasztanak 1 pohár vízben oldva, vércukor meghatározást végzünk a 120. percben • Ne legyen akut lázas betegsége • Nőknél ne a menses időpontjában • Nem alkalmas: gyomor-vagy vékonybél resectio után, AMI, a hyperglycaemiát okozó gyógyszerszedők esetén • Nem szükséges: ha már az éhgyomri alapérték is kóros
KÁROSODOTT GLUKÓZREGULÁCIÓIFG - IMPAIRED FASTING GLYCAEMIA ÉS IGT - IMPAIRED GLUCOSE TOLERANCE • az anyagcsere köztes állapota a normális glukóz – homeostasis és a diabetes mellitus között • egymással nem helyettesíthető fogalmak • az IFG az éhomi - , • az IGT a postprandialis állapotnak az élettanitól való eltérése • mindkettő a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásának fokozott kockázatát jelenti • követéses vizsgálatok szerint a két kórformában szenvedők diagnózis után 5 évvel 30-40 %-ban 2–es típusú cukorbeteggé vállnak • ebben a populációban gyakoribb a cardiovasculáris betegségek előfordulása is ( főleg az IGT!)
További laborvizsgálatok • Inzulin és C-peptid meghatározás • Vizelet glucose meghatározás • Hemoglobin A1c (HbA1c)(4-8 hét), fruktózamin (2 hét) • Microalbuminuria meghatározása • Autoanititestek (ICA)
KOMPLEX TERÁPIA ALAPELVEI • hyperglikémia korrigálása - éhomi hyperglikémia normalizálása - posztprandialis hyperglikémia mérséklése • diszlipidémia korrigálása - triglicerid szintek normalizálása - LDL-koleszterin csökkentése - HDL-koleszterin emelése • normális vérnyomás tartása • a fokozott trombogenezis csökkentése • 1-3 havonkénti „partneri˝ beteggondozás ( oktatás, kockázati tényező monitorozás )
A HYPERGLIKÉMIA KEZELÉSÉNEK MÓDJAI • étrend – életvitel módosítás ( 1DM és 2DM) • oralis antidiabetikus kezelés (2DM) • inzulin kezelés (1DM és 2DM)
ÉTREND – ÉLETVITEL MÓDOSÍTÁS • esetek 95%-ban központi probléma a testsúlyfelesleg ajánlott étrend: -1300-1500 kcal, 160-180 g CH -1800-2000 kcal, 200-220 g CH • fokozott fizikai aktivitás - heti 5 napon át 40-50 perces gyaloglás - felvonó helyett gyalog járjon - rövid távon ne vegyen igénybe gépkocsit, vagy tömegközlekedési eszközt - csökkentse a TV nézést
MIKOR ÉS HOGYAN ALKALMAZHATÓK AZ ORALIS VÉRCUKORCSÖKKENTŐK? • oralis terápiát kezdünk, vagy a terápiában tovább lépünk, ha: • éhomi vércukor legalább 2-szer > 7 mmol/l és/vagy • étkezés után 60-90 perccel > 9 mmol/l • HbA1c > 7 % • az oralis kezelés kiválasztásának szempontjai: • a becsülhető inzulin rezisztencia • a becsülhető inzulin szekréciós zavar alapján
MIKOR ÉS HOGYAN ALKALMAZHATÓK AZ ORALIS VÉRCUKORCSÖKKENTŐK? • dominánsan inzulinrezisztens ( obes )kezelés indítása: metforminnal / alfa-glukozidáz-gátlóval • dominánsan inzulinszekréciós zavarnál ( sovány) kezelés indítása: inzulin-szekretagoggal glinid/szulfanilurea • monoterápia esetén a választott gyógyszer adagja a megengedett maximális értékig emelhető, ha kellő hatás nem mutatkozik • kombinált kezelés
AZ ORALIS ANTIDIABETIKUMOK HATÁSMECHANIZMUSA • a glukóz felszívódás lassítása • az inzulinszekréció fokozása • a hepatikus glukóz leadás mérséklése ( az inzulinrezisztencia csökkentése révén ) • a perifériás inzulinhatás fokozása ( az inzulinrezisztencia csökkentése által )
Csökkentik a szénhidrátok felszívódását a gyomor-béltraktusból: akarbóz Csökkentik a glukóz leadását a májban : metformin, glitazonok Csökkentik a vércukrot Fokozzák az inzulin elválasztását a hasnyálmirigyben: szulfanilureák, glinidek Csökkentik a perifériás inzulin rezisztenciát a zsírszövetben ill. az izomban : glitazon, metformin
A VÉRCUKORCSÖKKENTÉS TÍPUSA ALAPJÁN MEGKÜLÖNBÖZTETÜNK • a dominánsan az éhomi hyperglikémiát mérséklő készítményeket: metformin, glitazon, szulfanilureák • a dominánsan a posztprandiális hyperglikémiát csökkentő szereket: akarbóz, glinidek
KOMBINÁLT KEZELÉS • szulfanilurea vagy glinid + metformin • szulfanilurea vagy glinid + acarbose • metformin + acarboze • metformin + glitazon • metformin + acarboze + glitazon • metformin + szulfanilurea + glitazon • Nappal oralis antidiabetikum – éjjel („bedtime”) közepes hatástartamú inzulin
INZULIN KEZELÉS Az inzulinkezelés indikációi: • 1-es típusú diabetes mellitus • 2-es típusú diabetes mellitus: ha a diéta + orális antidiabetikusm adásával már nem érhető el megfelelő glükózanyagcsere • Terhesség: ha a diéta önmagában nem elegendő • Diabeteses szövődmények • Perioperatív szakban vagy intenzív terápiás beavatkozások idején
INZULIN KEZELÉS Inzulin készitmények: • vércukorcsökkentő hatás szerint • éhomi vércukorszintet csökkentők: • az NPH típusú inzulinok ( Inzulatard, Humulin N) • a közepes hatástartamú cinkinzulinok ( Monotard, Humulin L) • hosszú hatású cinkinzulin ( Ultratard ) • hosszú hatású analóg glargin inzulin ( Lantus ) • postprandialis vércukorszintet csökkentők: • a gyorshatású inzulinok ( Actrapid, Humulin R ) • az extragyorshatású inzulin analógok, liszpro, aszpartát inzulinok ( Humalog, NovoRapid ) • hatáskezdet és hatástartam szerint ( gyorshatású, közepes hatástartamú és hosszú hatású inzulinok )
INZULIN KEZELÉS • nappal oralis antidiabetikum – éjjel ˝bedtime˝ • napi kétszeri inzulin adás • napi háromszori inzulin adás • intenzív inzulin kezelés: négyszer/ ötször naponta obeseknél 1 – 3 × 500/850 mg metformin post.pr.hipoglikémia esetén étkezésekhez 50/100 mg akarbóz + +
INTENZÍV INZULIN KEZELÉSnapi négyszer/ötször adott inzulinnal
Akut szövődmények:Diabeteses ketoacidosis • Okai: • abszolút vagy relatív inzulinhiány, stressz és infectio • Jellemzői: • hyperglykaemia, ketonaemia, hiperlipidaemia, glukóz- és acetonuria, exsiccosis, súlyos metabolikus acidosis
Ketoacidosis : tünetek nausea, hányás, hasfájás száraz bőr és szájnyálkahártya, kipirult arc, hypotensio, tudatzavar I.13
Akut szövődmények: Tünetei: • idegesség, remegés, gyengeség, izzadás • fejfájás, hasfájás, látászavar és extrém éhségérzet • eszméletvesztés Hypoglykaemia I.12
Diabetes szövődmények • Mikroangiopathia : retinopathia, nephropathia, neuropathia • Makroangiopathia: atherosclerosis, kardiovaszkuláris betegség Késői, krónikus szövődmények I.11
A FOKOZOTT TROMBOGENEZIS CSÖKKENTÉSE • aszpirin, ticlopidin, vagy clopidogel alkalmazása a 40 év feletti cukorbetegeknél • makrovaszkuláris szövődmények - szív – érrendszeri artériák megbetegedése - cerebralis artériák megbetegedése - perifériás obliteratív arteriosclerosis • mikrovaszkuláris szövődmények - retinopathia - nephropathia - neuropathia
DISZLIPIDÉMIA KORRIGÁLÁSA • >1.7 mmol/l triglicerid esetén fibrátot • >5 mmol/l összkoleszterin esetén sztatint • ha triglicerid szint, az összkoleszterin és az LDL is emelkedett, akkor fibrát – sztatin kombináció, ill. atorvastatint kell adni
TENZIÓ NORMÁLIS SZINTRE HOZÁSA ÉS NORMÁLIS SZINTEN TARTÁSA • célérték 135/85 Hgmm • kettes, vagy hármas kombináció alkalmazása • ACE - gátló + kisdózisú thiazid diuretikumok + Ca²+ csatorna blokkolók • ritkán adható β-blokkoló, vagy ARB mellé • nephropathia megelőzésére ACE – gátlót és ARB adhatunk • stroke kockázatának csökkentésére is alkalmas az ACE - gátlók
ÉVENTE SZÜKSÉGES • teljes körű vizsgálat ( mint első alkalommal ), különös tekintettel a láb vizsgálatára, valamint a hangvilla teszt elvégzésére • szemfenék ellenőrzés ( minimum egyszer ) • teljes körű laboratóriumi vizsgálatok (mint első alkalommal • kezelés áttekintése • önellenőrzési technika ellenőrzése • HbA1c 1-es típusú és inzulinnal kezelt 2-es típusú betegeknél évi legalább 4 alkalommal • szérum lipidek vizsgálata évente egyszer ( ha emelkedett, vagy antilipémiás kezelésben részesülő egyéneknél gyakrabban )