1 / 43

Tranzitológia ( levelező tagozat )

Tranzitológia ( levelező tagozat ). Előadó: dr. Marinovich Endre. TANANYAG, KÖVETELMÉNYEK. Kötelező tananyag: Az előadáson elhangzottak, az előadásokon megadott folyóirat és újságcikkek. Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia jegyzet, BGF 2009. A számonkérés módja: szóbeli kollokvium.

bunme
Download Presentation

Tranzitológia ( levelező tagozat )

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Tranzitológia(levelező tagozat) Előadó: dr. Marinovich Endre

  2. TANANYAG, KÖVETELMÉNYEK • Kötelező tananyag: Az előadáson elhangzottak, az előadásokon megadott folyóirat és újságcikkek. Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia jegyzet, BGF 2009. • A számonkérés módja: szóbeli kollokvium

  3. Az oktató elérhetősége • Dr. Marinovich Endre professor emeritus, Külgazdasági és EU intézeti tanszék D. épület II. emelet 22. • Fogadóóra: csütörtök 8.00-9.30 • Elérhetőségek: Telefon: 467-7897 E-mail: Marinovich.Endre@kkk.bgf.hu

  4. Terminológia I. • Tervgazdaság kontra piacgazdaság - piaci, bürokratikus, erkölcsi, erőszakos koordináció; A tervgazdaságban a bürokratikus koordináció dominál; szovjet típusú tervgazdaság = tervutasításos rendszer A piacgazdaság elismeri a piac önszabályozó szerepét

  5. Terminológia II. • A földrajzi – történelmi terület körülhatárolása - Kelet-Európa, Kelet-középEurópa; - egykori keleti blokk; - KGST (Comecon); - a volt Szovjetunió és csatlós államai • Három kultúra határán (nyugati kereszténység, ortodoxia, iszlám)

  6. Az országok csoportosítása • Kelet-középEurópa államai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország. • Kelet-Európa államai: Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia, Románia, Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Albánia. • Nyugat-Balkán (az utolsó öt ország + Szlovénia és Horvátország) • EU 10+1

  7. A térség jellemzése I. • Történeti szempontból jellegzetes törés- vonal a Német-római Császárság, a Bizánci Császárság, később az Oszmán Birodalom, illetve az Orosz Birodalom között • Az itt élő népek kezdetben függetlenek, majd idegen hatalmak uralma • Nyugatigenlés – keleti befolyás (tatár-mongol, oszmán-török, szovjet-orosz)

  8. A térség jellemzése II. • Három kultúra területe (kulturális-történelmi választóvonal: - nyugati kereszténység (Róma központú) - keleti kereszténység (Bizánc, ortodoxia) (Theodosius római császár Kr.u 395-ben felosztotta fiai között a birodalmat) - iszlám (török hódoltság az 1389-es rigómezei csatától az 1878-as berlini kongresszusig)

  9. Terminológia III. • Átmenet ( az angol transition) • Átalakuló gazdaság, átmeneti gazdaság • Felemelkedő Európa (Csaba László) • Rendszerváltás, rendszerváltozás, rendszerváltoztatás

  10. Módszertan • Az összehasonlítás tudományos módszer Fázisai: 1/ a jelenségek rendszerezése 2/ munkahipotézis felállítása és annak hasonló esetek- kel történő alátámasztása 3/ tényekkel való egybevetés Három lépcsős modellje: 1/ leíró – osztályozó funkció 2/ Heurisztikus – illusztratív funkció 3/ Ellenőrző funkció

  11. Az összehasonlítás módszerével vizsgálható • A régió valamennyi országára jellemzően: - a magántulajdon dominanciájának visszatérése; - a gazdaság teljesítményének zsugo- rodása, a növekedés vontatott megin- dulása; - a munkanélküliség megjelenése; - a lakosság erőteljes jövedelmi, vagyoni differenciálódása.

  12. ÁTMENET VAGY SPONTÁN RENDETLENSÉG • A szovjet típusú tervutasításos rendszer végelgyengülése • A tervgazdálkodás versenyképtelensége a piacgazdaságokkal szemben • A hanyatló szovjet gazdaság nem tudta elviselni a bipoláris rendszerből következően növekvő katonai terheket, a fegyverkezési versenyben alul maradt

  13. A TERVGAZDASÁGI MODELL TORZULÁSAI I. • Politikusok és hivatalnokok döntenek a fontos beruházásokról és fejlesztésekről, a természeti és gazdasági adottságok figyelembe vétele nélkül; • A nehézipar területére koncentrálnak szinte valamennyi erőforrást; • Az emberi erőforrásból származó komparatív előnyök elhanyagolása (egyenlősdi, középszerűség, lefelé nivellálás);

  14. A TERVGAZDASÁGI MODELL TORZULÁSAI II. • Az infrastruktúra (úthálózat, távközlés) teljes lepusztulása; • A környezet védelmének teljes elhanyagolása (levegő,- talaj,- és vízszennyezés, nem létező hulladékgazdálkodás); • A szolgáltatások színvonalának a kritikus szint alá csökkenése. A szolgáltató vállalatok „hatósági” magatartása.

  15. A piacgazdaság alapintézményeinek létrehozása • Privatizáció; • Teljes körű liberalizáció (árak, bérek, tőkemoz-gás, kamatok, kereskedelem, vállalatalapítás); • Szabályzórendszer átalakítása (adózás, pénz- ügyi rendszer, versenyjog) és működésének ellenőrzése; • Az államon belüli autonómiák, egyben ellen- súlyok (önkormányzatok, társadalombiztosítás, központi bank) létrehozása.

  16. SLIP • STABILIZÁCIÓ (a hiánygazdaság, az áruhiány és az infláció felszámolása), • LIBERALIZÁCIÓ ( nem a liberális eszmerendszer bevezetése, dereguláció); • INTÉZMÉNYÉPÍTÉS • PRIVATIZÁCIÓ • Egyedi, egyidejű és egyirányú folyamatok.

  17. Nemzetközi eseménytörténet I. • Kelet-középEurópa felosztása a II. Világháború után (1944. X. Moszkva, 1945.II. Jalta) • Vasfüggöny (Churchill 1946.III. Fulton) • Osztrák államszerződés 1955 ----------- Gorbacsov színrelépése 1985, 1988-ban bejelenti a szovjet fegyveres erők félmilliós csökkentését, valamint a részleges csapatkivonást ; 1989. VI. Gorbacsov és Kohl Bonnban 1989.12. Gorbacsov és id. Bush Málta partjainál. Szabad út a közép- és kelet-európai átalakulásnak

  18. Nemzetközi eseménytörténet II. • Lengyelország: 1985 a hadiállapot vége, 1988. VIII. kerekasztal tárgyalások a kormány és a ko-rábban betiltott Szolidaritás között, 1989.I az állampárt elfogadja a pluralizmust, 1989.VI. korlátozottan szabad választások a Szolidaritás győzelmével, 1989.IX. kormányalakítás párton-kívüliekkel (Mazowiecki, Balcerowicz), 1990. államelnökké választják Walesat.

  19. HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET I. • 1985.VI. Ellenzéki értelmiségi találkozó Monoron (urbánusok, nép-nemzetiek, stb) • 1987.IX. Az I. Lakitelki találkozó • 1988.III. Megalakul a FIDESZ • 1988.V. Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata (későbbi SzDSz) • 1988.IX. II. Lakitelki találkozó (MDF) • 1989. I.Pozsgay nyilatkozat 1956-ról • 1989. VI. Nagy Imre újjátemetése, Nemzeti Kerekasztal tárgyalások kezdete.

  20. HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET II. • 1989. IX. Lezárulnak a kerek asztal tárgyalások, a parlament jóváhagyja a sarkalatos trv.eket; • 1989. X. MSzMP megszűnése, helyette MSzP; • 1989.X.23. A köztársaság kikiáltása • 1989. XI. Négyigenes népszavazás • 1990.I.1. Megkezdi működését az Alk.bíróság • 1990. III.-IV. Országgyűlési választások: MDF(165), SzDSz(91), Kisgazdapárt(44), MSzP(33), Fidesz(21), KDNP(21).

  21. HAZAI ESEMÉNYTÖRTÉNET III. • 1990.V. Megalakul az Országgyűlés és az MDF vez. koalíciós kormány, min.eln: Antall József • 1990. X. Taxisblokád • 1991. VI. Az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarországot • 1991. VI. Megszűnik a KGST • 1991. VII. Megszűnik a Varsói Szerződés • 1991. XII. Társulási megállapodás az EK-val

  22. Nemzetközi eseménytörténet III. 1989. = Annus mirabilis (a csodák éve) Csehszlovákia: 1989.II. Tüntetéssorozat szervezéséért börtönre ítélik V. Havelt; XI. mindennapos tüntetések (bársonyos forradalom), lemond a pártvezetés, XII.28. közt. Elnök Vaclav Havel; 1991.V. a megszálló szovjet csapatok elhagyják az országot. Bulgária: 1989.XI.10. Eltávolítják az állampárt és a pártállam éléről T .Zsivkovot (1954. óta)

  23. Nemzetközi eseménytörténet IV. NDK (Német Demokratikus Köztársaság) • 1989. V. a magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki zár bontása, szept. 11. Mo. megnyitja nyugati határát a hazatérésüket megtagadó keletnémetek előtt. • 1989.X. Tömegtüntetések Lipcsében majd Berlinben, nov.9: lemond a párt- és állami vezetés, az új vezetés megnyitja a határokat, ledől az 1961-ben felhúzott berlini fal. • 1989.XI.28. Kohl NSZK kancellár meghirdeti az újraegyesítési programot, 1990.VII.1. valutaunió, X.3. létrejön az egységes Németország.

  24. Nemzetközi eseménytörténet V. • Románia: 1989.XII. diktatúra ellenes megmoz-dulások, a rendszer megbukik, kivégzik Ceausescu párt- és állami vezetőt és feleségét.s • Jugoszlávia: 1990. I. A szlovén és a horvát kül-döttek kivonulnak az állampárt kongresszusáról • Baltikum: 1990. III.-V. kikiáltják a Litván, a Lett és az Észt Köztársaságot. • Albánia: 1990. X. engedélyezik a politikai pártok szabad alakulását és működését

  25. Nemzetközi eseménytörténet VI. • A VÉGKIFEJLET: 1991. december 25-ÉN LEMOND GORBACSOV SZOVJET ELNÖK, MEGSZŰNIK A SZOVJETUNIÓ.

  26. Az intézmények jellege a pártállami struktúrában • Szovjet minta KKE valamennyi országában • Formális működés, a tartalmi kérdések másodlagosak • 1. sz. példa: a párt és az állam összefonódása a hatalmi ágak működtetésében • 2. sz. példa: hogyan zajlottak le az országgyűlési választások

  27. Államforma • Népköztársaság: a népi demokrácia államformája, a népfelség demonstrálása • Parlamentáris demokrácia – alkotmányos mo-narchia, köztársaság • Prezidenciális (elnöki rendszer) (Oroszország) • Félprezidenciális(Lengyelország, Románia) • Parlamentáris köztársaság) (Csehország, Szlovénia - kancellári típusú vezetés (Magyarország)

  28. Államszerkezet és alkotmány Államszerkezet • Föderális (szövetségi) Oroszország • Unitárius (egységes) Alkotmány (újat kellett alkotni) Mindenkire kötelező alaptörvény dokumen-tumba foglalása (az állami berendezkedés legfontosabb kérdései, alapvető emberi jogok) Jóváhagyás: népszavazás, alkotmányozó nemzetgyű- lés,vagy a parlament által

  29. A parlament összetétele, működése • Legfelsőbb népképviseleti szerv, meghatározó szerep az állam életében, • Törvényhozó testület, a politikai viták színtere, • Felépítése: - egykamarás, kétkamarás Az alsóház (képviselőház) a törvényekről szóló részletes vita helyszíne, a kormányoldal és az ellenzék küzdelmének színtere A parlamenti küszöb fogalma

  30. Alkotmánybíróság, ombudsman • Az alkotmánybíróságok a rendszerváltozással egyidejűleg jöttek létre; • Független jogállású speciális bíróság, általános érvényű döntéseket hoz arról, hogy a törvé-nyek és más jogszabályok alkotmányosak-e; • Létszáma országonként változó. • Az ombudsmant (parlamenti biztost) az alkot- mányos jogok védelmében a parlament választja meg és csak neki tartozik felelőséggel • Feladatkör: emberi jogok, kisebbségi és nemzetiségi jogok védelme, adatvédelem, környezetvédelem

  31. Választási rendszerek, népszavazás • VÁLASZTÁSOK: • Egyéni, listás és vegyes rendszer • NÉPSZAVAZÁS: Felülről, vagy alulról indított; Országos vagy helyi; Véleménynyilvánító vagy ügydöntő; Egyes témakörök népszavazásának tilalma.

  32. A tárgyalt országok fejlődési pályája

  33. A GDP-ről általában • A gazdaság összteljesítményét jelző mutató • A tervutasításos rendszerben: naturáliák (mennyiségi szemlélet, nehézipar elsődleges- sége az életszínvonal javulásával szemben, „rossz minőségű” növekedés) • Kiválóan alkalmas az összehasonlításra: - Időszakonként(növekedés,csökkenés,stagnálás) • Országonként • Egy főre jutó GDP

  34. A GDP visszaesése a kilencvenes évek elején • A gazdaság zsugorodásának hat oka Kornai János szerint: • a tulajdonviszonyok átalakulása • az eladók piaca vevők piacává alakul • a gazdaság ágazati- és termékszerkezetének átalakulása • a KGST összeomlása • a vállalati méretstruktúra változása • az inputkészletek mérséklődésével a kereslet csökkenése.

  35. A visszaesés további okai • Egyes termékek versenyképtelensége, eladhatatlansága • Az exportpiacok összeomlása • Munkanélküliség megjelenése = belső fogyasz- tás visszaesése • A vállalati és állami beruházások visszafogása • Vállalatok megszűnése, kisebb cégekre történő szétesése

  36. MINDEN ORSZÁGRA JELLEMZŐ • A GAZDASÁGI VISSZAESÉS MINDEN RENDSZERVÁLTOZTATÓ ORSZÁGBAN BEKÖVETKEZETT, VISZONT • MÉRTÉKÉBEN, • IDŐTARTAMÁBAN • ORSZÁGONKÉNT, ORSZÁGCSOPORTONKÉNT KÜLÖNBÖZÖTT. 1989-es teljesítményüket nagyon lassan érték el

  37. A kilencvenes évek első felében I. • 1. csop: Cseho. Lengyelo. Magyaro. Szlovénia GDP -20 %, az időtartam rövid, 1993. után javuló teljesítmény; • 2. csop: Bulgária, Románia, Szlovákia GDP -25-30 %, 1993 után lassú javulás; 3. csop: Balti Államok GDP folyamatos romlása 1995-ben – 40%, ez a mélypont, stagnálás, majd lassú növekedés

  38. A kilencvenes évek első felében II. • 4 csop: európai FÁK országok a romlás mértéke túllépi a 40 %-ot, a süllyedés 1995. után is folytatódott, a mélypontot csak az ezredforduló táján érték el.

  39. A kilencvenes évek második felében I. • 1. csop: Lengyelo, Magyaro, Szlovákia, Szlovénia a GDP törésmentesen nő, eléri az 1989-es szintet; 2. csop: Bulgária, Cseho. Románia A már megindult növekedés után második hullámú visszaesés. Az ok: a nemzetgazdaság strukturális átalakításának következetlensége.

  40. A kilencvenes évek második felében II. • 3. csop: Balti államok 1997-98-ban dinamikus növekedés, amit megszakít az 1988. aug-i orosz válság 4. csop: európai FÁK országok Nem indult meg a növekedés, Oroszo. teljesít- ménye az 1989. évi 60 %, Ukrajnáé 40 % alatt maradt.

  41. Az ezredforduló és a válság között • .Egyre szorosabb kapcsolódás a világgazdaság legfejlettebb térségeihez (2001-ig konjunktúra, 2003-ig visszaesés, 2004-től ismét növekedés) • Legdinamikusabbak a balti országok és Lengyelo., Cseho.-ban a válság elhúzódik, Magyaro. leszakad, Szlovákia, Bulgária és Románia jelentős fejlődésnek indul • A FÁK tagországokban megindul a növekedés

  42. Az egy főre jutó GDP • A vásárlóerő paritáson mért GDP minden országban csökkent, az EU átlagtól történő leszakadás növekedett • EU 27 átlaghoz legközelebb Szlovénia (1997-ben 78 %, 2007-ben 89,2 %) • A legszegényebbek: Bulgária és Románia, a 2007. évi adat is jóval az uniós átlag alatt

  43. Szerkezeti átalakulások az egyes nemzetgazdaságban • Az ipar megváltozott szerepe • A mezőgazdaság átalakulása (átrendeződés a tulajdoni viszonyokban, technológiai változások, a növénytermesztés kisebb, az állattenyésztés nagyobb visszaesése) • A szolgáltatások térnyerése (50-55 %-tól kétharmadig) kiskereskedelem, közlekedés és szállítás, turizmus

More Related