2.19k likes | 2.33k Views
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR. VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006. A vázlatalbumot készítette: Kiss Zoltán László Kolossa Sándor Pix Gábor Szternák György Tóthné Szternák Nóra Lektorálta: Padányi József
E N D
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMKOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGREAGÁLÓMŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006
A vázlatalbumot készítette: Kiss Zoltán László Kolossa Sándor Pix Gábor Szternák György Tóthné Szternák Nóra Lektorálta: Padányi József Felelős kiadó: Prof. dr. Szabó Miklós akadémikus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora Megjelent a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó gondozásában Igazgató: Veverka László Felelős szerkesztő: dr. Hajdú István ezredes Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyomdájában, 200 példányban Felelős vezető: Kardos István
A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése VÁLSÁG Európa helyzete
A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Magyarország helyzete a NATO és az Európai Unió kibővítése után
A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Európa helyzete a NATO kibővítése után
A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Európa helyzete az Európai Unió kibővítése után
NEMZETKÖZI HADTUDOMÁNYI KIHÍVÁSOK • a háborús és nem háborús katonai műveletek elmélete és gyakorlata, • kockázatok, katasztrófák, veszélyek és válságok, • terrorizmus és a terrorizmus elleni harc kérdései, • a modern haderő kialakítása, fejlesztése és működtetése, • a korszerű haderő fenntarthatósága, • a védelmi szektor működtetése, • környezetvédelem.
A HAZAI HADTUDOMÁNY ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK • nemzetközi folyamatok, kihívások, kockázatok, veszélyek, • hazánk geopolitikai, geostratégiai helyzetének elemzése, • a szakmai hitelesség igazolása, • a korszerűsítés szükségességének bizonyítása, • a nemzetközi megjelenés lehetőségei, • a fejlesztés lehetséges irányai.
BIZTONSÁG-ÉRTELMEZÉSEK LEHETSÉGES SZINTJEI Egyén biztonsága Társadalmi biztonság Nemzeti/ állami biztonság Európa biztonsága Globális ökológiai rendszer biztonsága
katonai politikai gazdasági nemzetközi integrációs BIZTONSÁG jogi technológiai környezeti személyi JELLEMZŐ BIZTONSÁG-VÁLTOZATOK pénzügyi közbiztonság
Az állami szintű biztonság feltételei • a védelemre felkészült és működőképes államigazgatás, • a védelem anyagi igényeit biztosító gazdaság, • a jól működő polgári védelem, • a közreműködő és áldozatokat vállaló társadalom, • a biztonsági- és rendvédelmi szervezetek, szolgálatok. • a fegyveres erő,
A biztonságérzetre ható elemek(az Európai Unió tagállamaiban, %-ban) • munkanélküliség 50 • gazdasági helyzet 27 • bűnözés 23 • egészségügyi rendszer 17 • infláció 16 • bevándorlás 14 • nyugdíjak 11 • terrorizmus 10 • adórendszer 7 • oktatási rendszer 7 • lakáshelyzet 5 • környezetvédelem 4 • kül- és védelempolitika 2
Lehetséges konfliktusok • a szokásjogok, vallási- és más hagyományok megsértése, • a polgári jog vétkes megsértése, • bűncselekmény elkövetése, • a szervezett bűnözés, • felkelés, lázadás, zendülés, • terrorcselekmények (terrorizmus), • gerillaháború, • polgárháború, • hagyományos háború, • nukleáris háború,
A konfliktusok valószínűsége Bekövetkezés valószínűsége %-ban Pusztító hatás 50 0 Alacsony intenzitású konfliktusok Hagyományos háború Nukleáris háború
Nem háborús katonai műveletek Az ENSZ felosztása alapján Békefenntartás Békekikényszerítés Béketeremtés Békeépítés Humanitárius segítségnyújtás
A NATO katonai műveletei 5. cikkely szerinti kollektív védelmi műveletek a tagállamok területén. Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek, elsősorban a tagállamok területén kívül.
Nem háborús katonai műveletek A NATO felosztása alapján Humanitárius műveletek Katasztrófák következményeinek felszámolása Kutatás-mentés Nem harci jellegű kiürítés Terrorizmus elleni harc Légtérellenőrzés Felderítő műveletek Információs műveletek Pszichológiai műveletek Katonai segítség és támogatás a polgári hatóságoknak Szankciók érvényesítésének támogatása
A kollektív védelemhez kapcsolódó válságreagáló műveletek a) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen a hírszerzés és a felderítés jelzi a támadás valószínűségét. (A hírszerzés és a felderítés ekkor feladatot kap a teljes körű információszerzés-re.) b) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen fennáll a támadás veszélye. (A felderítési adatok további pon-tosítása szükséges.) c) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen várható támadás esetén. (A felderítési adatok megerősítették a támadás lehetőségét.) d) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetséget vagy valamelyik tag-államát ért támadás, terrorcselekmény esetén. e) Válságreagáló művelet végrehajtása a támadás-, a terrorcselekmény- és a katasztrófa következményeinek felszámolására.
A NATO célkitűzései A válságreagáló műveletek végrehajtásával hozzájárulni a feszültségek csökkentéséhez, megakadályozni a válságok és konfliktusok kialakulását, amelyek a tagországok biztonságát fenyegetik. Hatékonyan kezelni a kialakult válságokat a partnerországok bevonásával. A válsághelyzettel összhangban folyamatosan biztosítani a polgári és a katonai készenlétet. Fegyveres konfliktus esetén a tagországok megvédése, az agresszor minden körülmények közötti megfékezése és visszavonulásra kényszerítése.
Nem háborús katonai műveletek Összhaderőnemi doktrína (tervezet) alapján A szövetségben egyeztetett feladatok Békeműveletek Humanitárius műveletek Kutató-mentő műveletek Többnemzeti szinten egyeztetett feladatok Válságreagáló műveletek Kábítószer ellenes műveletek Kitelepítés Polgári hatóságok támogatása Humanitárius műveletek Fegyverzetellenőrzés Terrorizmus elleni harc Szankciók érvényesítésének katonai támogatása
Nem háborús katonai műveletek • Béketámogató műveletek: konfliktus megelőzés, béketeremtés, békekikényszerítés, békefenntartás, békeépítés és humanitárius műveletek. • Humanitárius műveletek: nem béketámogató művelet keretében végrehajtott feladatok. • Kutató-mentő műveletek: (MC 327/2 NATO Military Policy for non-Article 5 Crisis Response Operations)
Válságreagáló műveletek Egy integrált katonai műveleti rendszer, amely magába foglalja a megelőzést, a gyors intézkedést, az ellentevé-kenységeket és a szükséges biztonsági lépések megtételét. Az egész tevékenység a politikai ellenőrzés mellett kerül végrehajtásra. Ezt a jogkört a Szövetségben az Észak-atlanti Tanács gyakorolja. A kijelölt erők kiképzése során fontos mozzanat a civil-katonai kapcsolatok legfontosabb szabályainak a megis-mertetése, a katonák pszichológiai felkészítése.
Válságreagáló műveletek Olyan tevékenységek, melyek során a katonai képességeket a harci műveletektől eltérő céllal alkalmazzák olyan helyzetben, amikor a békés körülményeket egy lehetséges összecsapás, vagy konfliktus veszélye fenyegeti. Ilyen helyzetekben a béke helyreállítására vagy a helyzet stabilizálására – ha lehetséges, akkor a fegyveres beavatkozást kerülve – katonai erőt alkalmaznak.
Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek szinte valamennyi formájában egyre több polgári- és humanitárius szervezet vesz részt. A béketámogató hadműveleteket elfogadó államok, kormányok többsége rendelkezik olyan humanitárius szervezetekkel, amelyek várhatóan segítségére lesznek a kontingenseknek. Ezt a helyzetet “polgári-katonai együttműködésnek” (Civil-Military Cooperation) nevezzük, és a válságreagáló művelet fontos feltételének tekintjük.
Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek legjobban úgy jellemezhetők, mint egy többfunkciós hadművelet, amely felöleli mind-azokat a politikai, katonai és civil tevékenységeket – össz-hangban a nemzetközi joggal – amelyek a kinyilvánított szövetséges célkitűzések értelmében hozzájárulnak a konfliktus megelőzéshez és a válságkezeléshez.
Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek olyan többnemzeti, összhade-rőnemi műveletek, melyekben összhangban a nemzetközi joggal, a Szövetség a tagjai politikai, gazdasági és katonai erőforrások együttes alkalmazásával erőfeszítéseket tesz-nek a konfliktusok megelőzésére, az ellentétek feloldására és a válságok kezelésére.
Válságreagáló műveletek A nem az 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felölelik a Szövetség által, és részvételével végrehajtott hadműveletek teljes spektrumát, beleértve a békeműve-leteket, amelyek az elhatározottságot követelő béke kikényszerítéstől leginkább a katonai megelőzés és egyéb tevékenységekig terjednek, amint azt az Észak-atlanti Tanács meghatározza.
A felsorolt fogalmak vizsgálatából követ-keztetésként levonható, hogy a korábban alkalmazott válságkezelő, konfliktus meg-előző rendszer belső tartalmát bővítette ki a NATO, amikor a válságreagáló műveletek-kel kapcsolatos kérdésekben állást foglalt.
Alapdokumentumok • MC 327/2, NATO Military Policy for NON Article 5 Crisis Response Operations, 29 Aug. 2001, • MC 411/1, NATO`s Crisis Response System (NCRS) Policy Guidelines, C-M 2001/63, • NATO Military Policy on Civil-Military Cooperation (CIMIC), 6 July 2002, • MC 343/1, NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations (IDRO), 14 Marc 2002.)
A válságreagáló műveletek alapelvei • célkitűzés (tárgyilagosság), • állhatatosság, • egységes parancsnoki rendszer, • egységes erőkifejtés, • hitelesség, • a műveletek átláthatósága, • az erők megóvása (biztonság), • rugalmasság,
A válságreagáló műveletek alapelvei • az együttműködés elősegítése és elfogadása, • pártatlanság, • az erő alkalmazása, • kölcsönös tisztelet, • a művelet szabadsága, • törvényesség, jogi felhatalmazás a művelet végrehajtásához, • a művelet politikai ellenőrzése, Forrás: Non-Article 5 Crisis Response Operations, AJP – 3.4.
A válságreagáló műveletek összetevői • készenlét, • vezetés és irányítás, • helyzetelemzés, • tömegpusztító fegyverek elleni védelem, • felderítés, • információs műveletek, • pszichológiai műveletek, • rádióelektronikai harc,
A válságreagáló műveletek összetevői • tömegtájékoztatás, • civil – katonai együttműködés, • az erő alkalmazása, • a fegyveres erőszak kezelésének szabályai, • fogadó nemzeti támogatás, • logisztikai műveletek, • összekötő csoportok, • siker.
A válságreagáló műveletek jellemzői A digitális jelátvitel és a számítástechnika fejlődése megteremtette a nagy pontosságú fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének lehetőségét. Napjainkban ezek az eszközök a korszerű fegyveres erők valamennyi haderőnemében és a meghatározó fegyvernemeinél megtalálhatók. Ez a körülmény alapjaiban megváltoztatta a fegyveres küzdelem valamennyi formája megvívásának módját, körülményeit és időtartamát. A cél felderítése, értékelése; a cél kiválasztása, pusztítása; a csapás eredményének ellenőrzése egységes rendszerben történik. Ennek a rendszernek két alapvető eleme (alrendszere) van: a hálózat alapú hadviselés (Network Centric Warfare) és a hatásalapú katonai műveletek (Effective Based Operations).
A válságreagáló műveletekhez kapcsolódó nemzetközi szervezetek • Egyesült Nemzetek Szervezete, • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, • Európai Unió, • Észak-atlanti Partnerségi Tanács és, más, nem kormányzati nemzetközi szervezetek.
A NATO átalakítása A cél, hogy a Szövetség a megváltozott biztonsági környezetben képes legyen az új típusú kihívásoknak megfelelni: • képesség, küldetés, szervezet; • védelmi tervezés, haderőfejlesztés, közös kiadások; • új szerep vállalása; • valódi transzatlanti stratégia.
A NATO átalakítása Az átalakítás meghatározó eleme: A NATO Reagáló Erő (NATO Response Force) Feltétele: • technológiai változtatás (korszerűsítés), • humán erőforrások megújítása, • szervezeti változtatások, • határokon kívüli telepíthetőség.
NATO Válságreagáló RendszerNATO's Crisis Response System (NCRS) A NATO válságreagáló rendszere: • biztosítja a válságreagáló erők magas készenlétben tartását, • a művelet folyamatos támogatását, bárhol is kerüljön arra sor. A műveletek végrehajtásában nem NATO tagállamok is részt vehetnek, ha a válságreagáló műveletek végrehajtásának elveit elfogadják.
NATO Válságreagáló RendszerNATO's Crisis Response System (NCRS) A NATO válságreagáló rendszerének elemei: megelőző rendszabályok, válságreagáló lépések, ellen meglepés és ellen agresszió, valamint az erők készenlétének fokozása. Az elemek együttes vagy külön-külön történő alkalmazása biztosítja a tagállamok számára a hírszerzés, a felderítés teljes rendszerének alkalmazását, az információ megszer-zését a válságövezet politikai, gazdasági és más jellemzői-ről, ennek alapján az erők készenlétének meghatározott ideig történő fenntartását. Továbbá rendszabályokat célszerű kidolgozni a meglepés és az agresszió megelőzésé-re a tagállamok vagy a műveleti erők ellen a válságkörzet-ben, valamint a válságreagáló erők meglepetésszerű alkal-mazására.
NATO Válságreagáló Rendszer(kézikönyv) Az Észak-atlanti Tanács ajánlja a kézikönyv alkalmazását a tagállamok védelmi- és más minisztériumainak is felhasználásra, a nemzeti rendszabályok kiegészítésére.
NATO Válságreagáló Rendszer(kézikönyv) A kézikönyv nyolc fejezetből áll: 1) Általános információk válságreagáló rendszerről, annak politikai hátteréről, valamint a kézikönyv használatáról. 2) A diplomáciai, gazdasági, katonai megelőző lehetőségek, lépések felsorolása, azok tartalmi jellemzői. 3) A válságreagáló rendszer teljes katalógusa, az egyes lépések, intézkedések teljes kifejtése, azok egymáshoz kapcsolódása. 4) A meglepés elleni védelem tartalma, a védelmi és támadó jellegű intézkedések felsorolása. 5) Az agresszió elleni védelem intézkedéseinek felsorolása, szervezése, azok tartalma. 6) Az összefüggések bemutatása a válságreagáló rendszer és a készültségi fokozatok tartalma között. 7) Gyakorlati tudnivalók a válságreagáló kézikönyv használatához a kézikönyvet alkalmazó parancsnokságok és törzsek számára. 8) Általános információk hat megszervezett, begyakorolt, szimulált feladat alkalmazásához a válságreagáló rendszer sikere érdekében (gyakorló feladatok).
NATO Válságreagáló Rendszer(kézikönyv) A kézikönyv az általános használat megkönnyítése érdekében hét mellékletet tartalmaz, amelyek hasznos tudnivalókkal látják el az alkalmazókat: a) Tudnivalók az elrettentés és a kollektív védelem elméletéről és gyakorlatáról. b) A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felsorolása: béketámogató műveletek, a NATO vezette kivonási műveletek. c) A nem harci kivonási műveletek. d) Tengeri szankciók és kikényszerítések elősegítése érdekében végrehajtott műveletek. e) A terrorizmus elleni védelem és harc. f) A tömegpusztító fegyverek elleni védelem. g) A válságreagáló műveletek végrehajtásának következményei.
A válságreagáló központ működése(elvi vázlat) Elemzés Értékelés D Ö N T É S Feladatszabás Visszacsatolás Felderítés Hírszerzés Információk TÁJÉKOZTATÁS Válságreagáló erők VÁLSÁG
Helyzetelemző központ(NATO SITUATION CENTER) Észak-atlanti Tanács Védelmi Tervező Bizottság Katonai Bizottság Helyzetelemző Központ Szolgálati csoportok Támogató csoportok Híradó csoportok Információvédelem Információ Felderítés Hírszerzés Információ Felderítés Hírszerzés A központ szükség esetén csoportokkal és személyekkel bővíthető.
Helyzetelemző központ(NATO SITUATION CENTER) Gyűjti és értékeli a felderítési adatokat. Biztosítja az adatok zárt rendszerben történő áramlását. Felügyeli és működteti a híradóközpontot. Információkat szolgáltat a „jogosultak” részére. Támogatást nyújt a döntés-előkészítéshez.
Felderítés A felderítéssel szemben a következő követelményeket kell támasztani: a) Segítse a döntéshozókat a direktívák kialakításában. Határozza meg a válságreagáló művelet végrehajtásának politikai, katonai kockázatait. b) Az összes lehetséges adatot, információt adja meg a műveletekben részt vevő erők felkészítéséhez, az erők és eszközök megóvásának legteljesebb lehetőségéhez. c) A szembenálló felekről adjon információkat a sikeres szétválasztáshoz és a tűzszüneti feltételek megteremtéséhez. d) Különösen fontos, a saját csapatok védelme érdekében, hogy az összes lehetséges információt szerezze be, azokat folyamatosan értékelje és továbbítsa a felhasználókhoz és a döntéshozókhoz.
A válságreagáló műveletek A válságkezelés folyamata a következő mozzanatokra osztható: 1) A válság előrejelzése a vizsgálatok eredményei, következtetések alapján. 2) A válsághelyzet vizsgálata, a válság lehetséges és valós hatása az ország és a Szövetség biztonságára. 3) Az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Tanács tevékenysége, a lehetséges válaszok vizsgálata és az ajánlások megfogalmazása a fegyveres erők számára. 4) A direktívák tervezése az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi Tervező Tanács ülésein, azok végrehajtása a kijelölt erők által (válságreagáló műveletek). 5) A béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése, helyreállítása.
Az előzetes direktíva tartalma(változat) • a válságreagáló művelet mandátuma (felhatalmazás), • a válságreagáló művelet fajtája, formája, • célkitűzés, politikai, katonai véghelyzet, • feladat, • a válságreagáló művelet jellemzői, korlátozások, • a fegyveres erő alkalmazásának szabályai, • a végrehajtás várható időtartama, • a válságreagáló művelet logisztikai támogatása, • civil – katonai együttműködés.