A poszt-weimari Oroszország és Európa Tíz tézis

1. A poszt-weimari Oroszország és EurópaTíz tézis TAMÁS Pál [MTA SZKI]

2. 1. „Weimar vita” a 90es években Megmarad-e a demokrácia? Milyenek a visszarendeződés veszélyei? Poszt-birodalmi szindrómák és post-szocializmus együtt. Demokratizálás és káosz. A 2000-es évek középen a „weimari” korszak véget ért. Az orosz állam sikeresebben stabilizálta magát, mint a bomló kontinentális birodalmak a 20. század első harmadában. ALKALMI TAKTIKÁK= STRATÉGIA ?

3. 2. Az orosz főkérdés Hogyan fogadják el a mai amerikai dominanciájú nemzetközi rendszert úgy, hogy közben ne építsék le kapacitásaikat ahhoz, hogy annak belátható bomlása után- legalább az eurázsiai kontinensen - ismét valódi regionális hatalomként működhessenek? CSEREÜZLETEK A FÁK DOMINANCIÁT BIZTOSÍTANDÓ.

5. 3.EU-RU POLITIKAI PRIORITÁSOK 3 x 3as mátrix EURÓPAI PRIORITÁSOK A1. RU Nem tagként, de kulturálisan komplementerként, speciális partnerként illeszkedik. A2. energiaellátás- függőség elviselhetővé tétele A3. kulturális-politikai univerzum keletre mozgatása OROSZ PRIORITÁSOK B1. politikai emancipáció B2. alternatív nyugat B3. megbízható, kiszámítható, fizetőképes vevők Európaiak főeleme: gazdasági Oroszok főeleme: 90es B1 2000es B2

6. EU25- RU kereskedelem, 1999-2005, eurostat

7. EU25 EXPORTSZERKEZETE RU-BA, 199-2005

8. EU25 IMPORTJA RU-BÓL, 1999-2005

9. EU25-RU FDI MOZGÁS, 1995-2003

10. 4. Európai policy-partnerek A németek, mint az EU-RU kapcsolatok meghatározó formálói- soft scenáriók [történeti minták, post-WWII bűntudat, vagy gazdasági érdekek?] Új policy-csináló ambiciók- a lengyel-balti „front” konfrontatív játék [„a mi feladatunk, hogy az európaiakat ráébresszük, melyek is az ő eredeti értékeik” –vezető lengyel politológus, 2006]

11. 5. RU stratégiai alapprobléma • Oroszországnak nincsenek földrajzi pufferzónái [óceánok, magas hegyek, amelyek elválasztják a potenciális veszélyzónáktól]. • Hagyományos megoldása – politikai pufferzónákat képez maga körül, majd ezeket bekebelezi, megszállja. • Az 1989-91-es helyzet különlegessége, hogy Oroszország nyugaton és délen elveszítette ezeket a hagyományos zónákat. Következésképpen akár fenyegetik, akár nem- mezítelenül érzi magát.

12. 6.VALÓDI, VAGY VIRTUÁLIS PARITÁSOK? Megoldási módozatok: 6a. szerződések, amelyek legalább papíron Oroszországnak paritást kínálnak. Probléma: érvényben levő szerződések - hagyományos fegyverzetkorlátozási és a nukleáris - a 70-80-as évek reáliáit tükrözték. 6b. konfliktus-scenáriók. Ezek nem EU-RU, vagy USA-RU konfliktusok, hanem USA-délnyugat-ázsiai konfliktusok. Orosz érdek- maximumig ott tartani az amerikaiakat Irakban, hagyni a NATO-t belesüllyedni az afgán-pakisztáni káoszba és tartani, s kiszámíthatóan segíteni Iránt. Itt fut majd a fő geopolitikai frontszakasz. S ameddig az amerikaiakat ott leköti, legalább részben rekonstruálni lehet a belső pufferzónát a FAK-ban.

13. 7. KÖZÖS ÉRDEKEK, VAGY ÉRTÉKEK? Mit is jelent az „Európa az Uralig” jelszava? [Különös tekintettel a „török bővítésre”] Ha vannak közös értékek, amelyek európaiak és nem globálisak az EU és RU között, akkor melyek azok? Nehezen definiálhatóak. Az EU szomszédsági programok nem oldják meg a dolgot. Átvesznek amerikai szerepeket, tehermentesítés, vagy önálló szerepkialakítás

14. 8. POLICY- LEHETŐSÉGEK • az EU-nak belátható időn belül a legtöbb kérdésben RU felé nem lesz egyetlen hangja. • a „ki az igazi demokrata, s ki nem,” kérdésében megegyezni nem lehet, legfeljebb konfrontálódni. Van e helyette más pozitív program - például a nyitott és zárt országok [nem tévesztendő össze Popper és Soros nyitott társadalmaival]? • a fő európai adu, „viselkedj nekünk tetszően s akkor majd egyszer beveszünk” - érvelésmód itt nem működik, mert egyik fél sem gondol/hat igazi jövőbeli EU tagságra. • a stílus. 2007 Szamara, Marfa

15. 9. TECHNIKAI PROBLÉMÁK • a kapcsolatok léteznek micro és macro-szinteken [nincs mezo és ezért technikai problémák túl könnyen politizálódnak valódi igazgatási kompromisszum helyett]. • az oroszok kemény tárgyalópartnerek, több idő kell a megegyezéshez, mint amit az európaiak megszoktak egymás között és juniorabb külső partnerekkel

16. 10. MAGYAR MOZGÁSTÉR Nem vagyunk igazi szomszédállam ezért szabadabbak vagyunk, másrészt érdektelenebbek az oroszok számára. Egyetlen érdekük, hogy amíg, és amikor a baltiak-lengyelek maximálisan konfrontatívan játszanak velük, hogy itt bizonyítani lehet, a volt szocialista országoknak nem kell feltétlenül gyűlölködniük Moszkvával. Sőt, ha normális hangot ütnek meg, még a számításaikat is megtalálhatják. Ez most a magyar scenárió az orosz oldalról.

17. 10.a. MAGYAR KAPCSOLATI CÉLOK • csővezeték transzfer országává váljunk. Egyértelmű. • Transz-eurázsiai vasúti cargo országgá váljunk. Túl sok a bizonytalanság benne. • Az EU-n belül előállhatunk eredeti Balkán- és szomszédságpolitikai ötletekkel, amelyek néhány ponttal felértékelhetik a magyar külpolitikát. Itt azonban valószínűleg akkor valamiképpen szembekerülünk a lengyelekkel, baltiakkal. Ilyen Oroszország politikánk rövid- és középtávon újabb koporsószege lehet/lesz majd a közép-európai együttműködésnek. • Privatizáció: az orosz nagyvállalatokban mindenütt magas az orosz állam befolyása. Bizonyos értelemben ezek államkapitalista cégek. Rajtuk keresztül – akár akarod, akár nem - az orosz állammal is kapcsolatba kerülsz. EU korlátozások várhatóak esetleg a jövőben?

18. KÖVETKEZTETÉSEK- KÉRDÉSEK • „Realista” EU-RU politika ideológiai helyett? • Lehet-e normálisan kereskedni „stratégiai partnerség” nélkül? Célszerű lenne. • Fenntartható-e az integrációk versenye? Vagy veled, vagy velem? Vegyes opciók? • Mi következik a kettős szelektivitásból [kitüntetett FÁK partnerek] az alapkapcsolatok rendszerére?