Gastroenteritisek

1. Gastroenteritisek • Vírusos gastroenteritisek • Bakteriális gastroenteritisek • Paraziták okozta gastroenteritisek • Toxinok okozta gastroenetritisek

2. Rotavírus gastroenteritisek • Calicivírus gastroenteritisek • Astrovírus gastroenteritisek • Adenovírus gastroeneteritisek

3. Rotavírus okozta gastroenteritis • Epidemiológia • Évente 140 millió megbetegedés ,ebből 1 millió haláleset • Inkább a fejlett országok,tehetősebb családjainak gyermekeiben fordul elő • Csecsemők,fiatal gyermekek betegsége • 3 hónapos kor alatt a méhlepényen átjutó anyai ellenanyagok védenek • Felnőttek közül az idősek,immunológiailag károsodott személyek,beteg gyermeküket ápoló szülők betegszenek meg • A mérsékelt éghajlati övben a megbetegedés a téli hónapokban halmozódik • A nozokomiális gastroenteritisek fontos aetiológiai ágense az említett korosztályban

4. Kórokozó • RNS vírus ,amely burokfehérjéje alapján több csoportba sorolható • Klinikum • Emberről emberre terjed,faeco-orális terjedés a jellemző • A kórokozó ürítés a székletben már a tünetek előtt elkezdődik és 5-7 napig tart • A bélboholy sejtek pusztulását okozza s emellett fokozott bélnedv termelést is kivált • 48 órás lappangási idő után hányás ,hasmenés esetleg hasi fájdalom,kiszáradás jellemzi.A láz ritkán magas

5. Diagnózis • Antigén vizsgálat/EIA/illetve PCR technikával a székletből • Kezelés • A folyadék-elektrolit háztartás rendezésére szorítkozik • Megelőzés • A korábban engedélyezett és hatékony védőoltást /USA/az invaginációk /bélelzáródás/ magas száma miatt visszavonták.Jelenleg ismét elérhető hazánkban jó oltóanyag /Rotarix/. • 2 illetve 4 hónapos korban adandó

6. Calicivírusok okozta gastroenteritisek • Epidemiológia • A vírusos eredetű hasmenések 30-40%-áért felelősek • Alapvetően faeco-orálisan terjed/széklettel fertőzött víz, étel,piszkos kéz/ • Kifejezett szezonalitás nincs ,de késő ősszel,télen,kora tavasszal halmozódik • 3-6 hónapos korban a leggyakoribb • Zárt közösségekben tömeges járványok/kórházak!/

7. Kórokozó • RNS virus.4 nemzetségéből 2 nem humán patogén,de a Norwalk-szerű /Noroovírusok/és Sapporo-szerű/Sapovírusok/ az embert is megbetegítik • Klinikum • A vékonybél felső szakaszának nyálkahártya sejtjeit károsítja de emellett a gyomor ürülés is meglassul ,ezért gyakori a hányás • A lappangási idő rövid 12-48 óra,a betegség időtartama is rövid 12-60 óra • Tünete:hányinger,hányás,hasmenés,hasi görcs • /Winter vomiting disease/ • Egyéb tünet ritka, de időseknél dehidráció előfordul

8. Diagnózis • A kórokozó kimutatása a székletből ELISA módszerrel • Kezelés • A folyadék-elektrolit háztartás rendezése • Megelőzés • Nozokómiális járvány esetén • Hányó beteg elkülönítése • Személyzet kézfertőtlenítése • Felvételi zárlat • A környezet folyamatos fertőtlenítése • A megbetegedett dolgozók kitiltása • Tilos a beteg áthelyezése más osztályra

9. Astrovírusok okozta gastroenteritisek • Epidemiológia • A kórokozóról 1975 óta tudjuk,hogy 7 év alatti gyermekek hasmenését okozhatja • Járványokat okozhat bölcsödében, óvodában,napközi otthonban,kórházban • Fertőzött étellel terjed,de emberről emberre is terjedhet • Mérsékelt égövön késő ősszel,télen,kora tavasszal,trópusi országokban az esős évszakban gyakori

10. Kórokozó • RNS vírus,amely az elektronmikroszkóp alatt látható csillagszerű szerkezetről kapta a nevét • Klinikum • A vírus a vékonybél bolyhait károsítja • Az inkubációs idő rövid 24-36 óra,a betegség 1-5 napig tart • Tünetei:láz,hányás,hasmenés,dehidráció

11. Diagnózis • A virális RNS kimutatása a székletből RT-PCR-ral • Kezelés • A folyadék-elektrolit háztartás rendezése orális rehidrációval • Megelőzés • Higiénés rendszabályok betartása, kézmosás,tiszta ivóvíz

12. Adenovírusok okozta gasztroenteritisek • Epidemiológia • Az enterális adenovírusok 2 éves kor alatt okoznak hasmenést • Az év minden szakában előfordulnak • Az átvitel valószínűleg faeco-orális • A tünetek jelentkezése előtt 2 nappal a panaszmentességet követő 5 napig a kórokozó a széklettel ürül • Gyermekkori fertőzés hosszú időre ad védettséget

13. Kórokozó • DNS vírus 31,40,41 szerotípusa • Klinikum • Az inkubációs idő 3-10 nap.A betegség általában tovább tart mint a többi vírusos gastroenteritis./akár 1 hétig is/ • Jellemzi: vizes hasmenés de időnként láz,hányás légúti hurut is előfordul • Diagnózis • Antigén kimutatás típusspecifikus v monoklonális antitestekkel esetleg latex agglutinációval • Kezelés • Folyadék-elektrolit pótlás • Megelőzés • Nem megoldott

14. Bakteriális gastroenteritisek • Salmonellosis • Campylobacter fertőzések • Shigellosis • Yersiniosis • Escherichia coli fertőzések • Cholera • Listeriosis

15. Salmonellosis • Kórokozó • G negativ baktérium.A sokféle felosztásból az a leghasználhatóbb,amelyik a gazdaszervezethez való viszony alapján osztályoz • Csak emberpathogén:S.typhi,S.paratyphi A,B,C • Állatokhoz adaptálódott salmonellák:amelyek csak csökkent védekező képesség esetén betegítenek meg:S.Dublin,S.Choleraesuis • Gazdaszervezethez nem adaptálódott salmonellák/2000 szerotipusuk van/

16. Epidemiológia • A fertőzés forrása S.typhi esetén az ember a többi esetén az ember és állat egyaránt lehet • A fertőzés módja kontaminált étel illetve faeco-orális mód • Főleg tej,tojás,baromfi,hús,mosatlan,nyers zöldségek révén terjed

17. Patogenezis • A fertőzéshez sok ,mintegy 1 millió kórokozó szükséges./Anaciditás esetén kevesebb is elég/ • A baktérium a vékonybélben szaporodik,bejut a nyálkahártyába • Ha a folyamat itt megáll gastroenteritis jön létre • Ha a vérbe jut más szervekben pl .epében áttétes gócok keletkezhenek

18. Klinikum • Salmonellosis gastroenteritica • Inkább nyáron halmozódik • Általában 1 napos lappangási idő után hányás,hasmenés,láz,hasi görcsök • A betegség 3-5 napig tart,bár a kórokozó ürítése elhúzódhat • Ha nincs hajlamosító tényező nem alakul ki szepszis a bakteriémiából

19. Szepszis • A bakteriémia / a kórokozó a véráramba kerül/3-8%/ • Szepszis akkor jön létre ha a baktérium tartósan a véráramba kerül vagy intermittálva nagyobb mennyiségben a keringésbe jut.A kórokozó szakaszos keringésbe jutásáshoz egy előzetesen kialakult góc szükséges.Szívesen tapad meg a hasi aorta falában, csontokban, sérült szívbillentyűn

20. Fokális/lokális/infekció • Az emberhez nem adaptálódott salmonella képes a szervezetbe jutva bárhol megtapadni és ott fokális fertőzést létre hozni • A salmonellák nagy affinitást mutatnak beültetett idegen testekhez/protézis,műbillentyű/

21. Enterális láz • Az emberhez nem adaptálódott salmonellák is tudnak a typhus abdominálishoz hasonló kórképet létrehozni • Hordozó állapot • Tartós hordozásról csak 1 év után beszélünk.A betegség lezajlása utáni átmeneti hordozás gyakori.A hordozás időtartamát az antibiotikum kezelés fokozza

22. Diagnozis • A kórokozó tenyésztése székletből,steril helyekről • Kezelés • A Salmonellosis gastroenteritica általában nem igényel antibiotikum kezelést,önmagától gyógyul.Ha adunk 3-5 napig érdemes adni./fluorokinolon,ampicillin,amoxycillin,sulfonamid/.Alapvető a folyadék-elektrolit pótlás,ha lehet szájon keresztül/ORF/

23. Antibiotikum adandó • Koraszülöttek,csecsemők • Idősek • Diabetes mellitus • Aneurysma • Beültetett idegen test • Szívbillentyűhiba • Csökkent védekezőképesség • Haemolyticus anaemia • SLE • Súlyos dehidrációval járó lázas megbetegedés

24. Salmonella szepszisben fluorokinolon gyermekeknél 3.generációs cephalosporin a választandó szer.A kezelés ideje ilyenkor 2 hét.A kialakult gócot sebészileg szanálni kell. • Fokális infekcióban a góc szanálása mellett4-6 hét antibiotikum kezelés szükséges • A kórokozó hordozók,ürítők kezelése nem indokolt

25. Campylobacter fertőzések • Kórokozó • Gramm negatív baktérium,amely tenyésztéséhez kevés oxygént sok szén-dioxidot igényel • Epidemiológia • Vad-és háziállatok bélcsatornájában előfordul.Az állatok tünetmentesen hordozzák.Gyakoriságát az élelmiszer-higiéné hibái fokozzák.Egyes országokban gyakoribb mint a salmonellosis

26. Patogenezis • A bélfal gennyes,véres gyulladását okozza.Már 500 baktérium elég a fertőzéshez.A gyulladás a vékony-és vastagbelet is érinti.Bizonyos típusai szeptikus kórképet hozhatnak létre. • Klinikum • 1-2 nap lappangás után • hasmenés,láz,gyengeség,hasi fájdalom jelentkezik • Maximum 1 hét alatt magától gyógyul • A kórokozó ürítés 2-3 hét alatt megszűnik

27. Diagnózis • Tenyésztés • Kezelés • A folyadék-elektrolit háztartás rendezése. Elhúzódó esetben,súlyos állapotban, terhességben, immunológiailag károsodott személyben indokolt az antibiotikum kezelés/makrolid,fluorokinolon/,bár utóbbival szemben nő a rezisztencia a szer kiterjedt állatgyógyászati használata miatt • Megelőzés • A konyhatechnikai szabályok,a személyi higiéné betartása

28. Shigellosis/bacillaris dysentaeria/ Kórokozó Gramm-negativ baktérium 4 törzse Shigella dysentaeriae,flexneri,boydii,zonnei Epidemiológia A világon mindenütt,így hazánkban is csökken a száma és a kórképet főleg a S.zonnei hozza létre.Ez enyhébb betegséget okoz mint a S.flexneri.Főleg fiatal gyermekeket érint.Gyakori a nyári,kora őszi halmozódás.Emberről emberre terjed. Emberről emberre terjed.Nem zoonosis.A vérből általában nem mutatható ki,bacteriémiát nem okoz

29. Nem megfelelő személyi higiéné esetén széklettel szennyezett élelmiszer terjeszti • A S.dysentaeriae hőstabil enterotoxint termel • Kevés baktérium elég a fertőzéshez/100-1000/ • A kórokozó a vastagbél falába fúródva bélgyulladást okoz • Az esetleges szisztémás hatásban a toxinnak lehet szerepe

30. Klinikum • A lappangási idő 2-4 nap • A dysenteria szindroma enyhe eseteiben a hasmenés,súlyos esetekben/ főleg csecsemőknél/ a dehidrácio,keringési zavar dominál.Tünetei láz,görcsös hasi fájdalom,véres hasmenés,tenezmus/kínzó székürítési inger/ • Az enyhe esetek 4-5 nap alatt gyógyulnak

31. Diagnózis • Széklet tenyésztés/érzékeny baktérium,gyanú esetén ismételt vizsgálat szükséges/ • Kezelés • Rehidráció.Antibiotikum/felnőtteknek fluorokinolon,gyermekeknek ampicillin/ • Megelőzés • Személyi higiéné,a kórokozó ürítő személy elkülönítése

32. Yersiniosis • Kórokozó • Gramm-negativ pálca.Yersinia enterocolitica,Yersinia pseudotuberculosis. Több típusuk ismert • Epidemiológia • Y.enterocolitica zoonosis.Téli,kora tavaszi előfordulás jellemzi.Állati rezervoárjai közül a sertés a legfontosabb.Gyakori betegség disznóölések után.Y.pseudotuberculosis szintén zoonosis.Rezervoárjai apró vadon élő állatok illetve nagyobb házi emlősök

33. Patogenezis • 4-7 nap lappangás után a vékonybél legutolsó szakaszán fekélyképződéssel illetve a bélfodor nyirokcsomóinak megnagyobbodásával jár • A fertőzéshez sok 1milliárd baktérium szükséges • Szeptikus fertőzésben tályog alakulhat ki a májban,tüdőben • A betegség lezajlása után ízületi gyulladás léphet fel

34. Klinikum • 1-2 hét lappangás után vizes vagy véres-nyálkás hasmenés,hasi fájdalom,magas láz • Mivel a gyomor sósav elöli a kórokozót sokszor súlyos garatgyulladás szintjén áll meg a folyamat

35. Diagnózis • Enterális formában a kórokozó kitenyésztése a székletből /garatból,tályogból is tenyészthető/.A székletben a betegség után még 6 hétig ürülhet • Ellenanyag vizsgálat a vérből a 7.naptól Widal reakcióval/nem tud különbséget tenni régi és friss fertőzés között illetve gyakori a keresztreakció más baktériumokkal • Kezelés • A szeptikus forma igényel antibiotikumot/3.generációs cephalosporin+gentamycin/ • Megelőzés • Élelmiszer higiéné/A kórokozó+4C-on hűtőben is szaporodik/

36. Escherichia coli fertőzések Kórokozó E.coli a normál bélflóra tagja.A betegségek bizonyos szerotípusokhoz köthetők amelyek patogén tulajdonságot hordoznak.Gramm-negativ baktérium Enteropatogén E.coli/EPEC/ Régen dyspepsia coli volt a neve.1 éven alúli csecsemők vizes hasmenését okozza.Kiszáradást,súlymegállást okozhat.A baktérium kapcsolódása miatt a vastagbél mikrovillusai kárososdnak.A felszivódás csökken,a szekréció változatlan.Emiatt folyadék- és elektrolit vesztés következik be.Bizonyos szerotípusok:O:26,O:55,O:86,O:111,O:126.Kezelése folyadék-elektrolit pótlás.A nem hányó csecsemő szoptatható.Súlyos esetben antibiotikum/neomycin/

37. Enteroinvaziv E.coli /EIEC/ • A cholerához hasonlít.A vékonybélben megtapadó baktérium enetrotoxinja révén gátolja a Na-pumpát.Csökken a Na felszivódás illetve Cl- és vízvesztés következik be. • A lappangási idő 12-72 óra.Hasmenés van,hányás ritka,láz nincs,hasi fájdalom gyakori.Kiszáradás uralja a képet. • A fejlődő országokban gyermekeket betegít meg,egyébként az utazók hasmenésének legfontosabb kórokozója. • Kezelése folyadék-és elektrolit pótlás /ORF/.Súlyos esetben infúzió,antibiotikum/fluorokinolon,sulfonamid/

38. Enteroinvaziv E.coli /EIEC/ • Bármely korosztályban okozhat véres nyákos hasmenést/dyzentéria/.Az invazivitást plazmid kódolja.A vastagbél nyálkahártyán fekélyeket hoz létre. • Hazánkban főleg O:124,esetleg O:143 okoz megbetegedést • Kezelése antibiotikum/fluorokinolon,sulfonamid/

39. Enterohaemorrhagiás E.coli /EHEC/ • Hamburgerjárvány/USA 1980-as évek eleje/,de terjesztheti nem kellően átsütött marhahúson kívül birka,szárnyas is. • A klasszikus kórokozó O:157,H:7 • 1 hét lappangás után hirtelen hányás,hasi görcsök.vizes,1-2 napig véres hasmenés majd csak vér ürül.Láz nem jellemző.A hasmenés 4-8 napig tart • Verotoxinja HUS-t idézhet elő/romló vesefunkcio,központi idegrendszeri tünetek/ • Gyanú esetén széklettenyésztés,toxin-illetve toxintermelés kimutatása • Antibiotikum kezelés vitatott.Talán nem indokolt mert a széteső baktériumokból felszabaduló sok toxin ront a beteg állapotán

40. Cholera • Kórokozó • A Vibrio cholerae Gram-negatív baktérium. A nemzetségnek vannak apatogén tagjai is. • Epidemiológia • Világjárványokat korábban a vad törzs okozta.1960-as évektől az El Tor biotípus, a 1990-es években V cholerae O1,1992-ben az O139-Bengal szerotípus volt a kórokozó. Magyarországon 80 év!! szünet után 1997-ben regisztráltak egy behurcolt esetet

41. Patogenezis • A baktérium a vékonybél felső szakaszán megtapad.A hatásért enterotoxinja felelős. A toxin a bél speciális receptorán keresztül gátolja a Na-pumpát s emiatt csökken a Na felszívódása.Következményes Cl és vízvesztés történik.

42. Klinikum • Változó idejű lappangás/pár óra-4-5 nap/után rizslészerű, vizes hasmenés.Láz hányás nem jellemző.Kiszáradás fenyeget Manapság enyhébb a kórkép. • Diagnozis • A kórokozó tenyésztése • Kezelés • Folyadék-és elektrolit pótlás/lehetőleg ORF,sze.infúzió/Antibiotikum adása másodlagos Szükség esetén fluorokinolon,doxyciclin • Megelőzés • Higiéné.A beteg izolálása.Vaccina van,de nem tökéletes • A gyanúja is telefonon vagy táviratilag jelentendő

43. Listeriosis • Kórokozó • Gram-pozitív baktérium.Szinte minden emlősből és madárból izolálták,de főleg juhokban,szarvasmarhákban fordul elő. A fertőzéshez igen nagy baktérium tömeg kell. • Klinikum • A fő tünet a hasmenés.Láz,hidegrázás,fejfájás gyakori.Egyébként gyakrabban okoz meningitist, szepszist • Diagnozis • A székletből csak speciális táptalajon tenyészthető • Kezelés • Antibiotikum.Ampicillin • Megelőzés • Pasztörizálatlan tejtermékek,lágy sajtok,mosatlan zöldségek,nem kellően hőkezelt hústermékek kerülése

44. Paraziták okozta gastroenteritisek • Entamoeba histolytica fertőzés • Kórokozó • A patogén ágens az E.histolytica,az E.dispar apatogén.A kettő között szerológia tehet különbséget.A bélfalban megtapadva enzimei révén sejtpusztulást okoz.Képes elkerülni a lokális immunitás tényezőit. • Epidemiológia • 1984-es felmérés szerint 500 millió ember fertőzött,40 milliónak volt betegsége,40-80 ezren haltak meg • A fertőzést a parazita cysta alakjának lenyelése okozza 2000-4000 cysta képes a fertőzést létrehozni • Mediterrán területeken gyakoribb • Rezervoárja az ember • A terjesztésben a cystával fertőzött étel vagy víz játszik szerepet. Emberi fekáliával végzett trágyázás gyakori ok.Rovar is átviheti az ételre passzívan a cystát.

45. Intestinális kórformák • Tünetmentes cystaürítés • A fertőzött személy akár napi 14 millió cystát is üríthet..A pathogén E.histolytica cysta ürítés veszélyes lehet a környezetre.A cystaürítés amennyiben nem alakul ki aktív amoebiásis kb.1 év alatt szűnik meg. • Tünetekkel járó nem invazív infekció • Hasmenés ,székrekedés váltakozása,hasi görcsök,fogyás jellemzi.Sokszor neurotikusnak tartják a beteget • Akut amoebás dysenteria • Ez a leggyakoribb.Főleg a vastagbél alsó szakaszát érinti.Véres-nyálkás hasmenés,hasi görcsök,tenezmus/kínzó székürítési inger/.Gyakori a láz.Dehydráció előfordul.Ilyenkor friss székletmintából a kórokozó vegetativ alakja kimutatható.Ennek lehet fulmináns formája,ahol a kifejezett bélelhalás miatt akár azonnali sebészi beavatkozás is szükségessé válhat.

46. Krónikus nem dysenteriás colitis • Colitis ulcerosahoz hasonló kórkép de a kórokozó kitenyészik a székletből. • Amoeboma • Jól tapintható képlet a a vastagbélen. Daganatot utánoz és bélelzáródást okozhat • Perianális ulcerátio/végbéltáji fekély/

47. Extraintestiális kórképek • Amoebás májtályog • Pleuropulmonális/tüdő/ amoebiasis • Agytályog • Genitourinaris /húgy-ivarszervi amoebiasis/ • Egyéb lágyrész-fertőzések és a belszervek érintettsége

48. Diagnózis • Tenyésztés/fontos az apatogén E.dispar elkülönítése.Az E. histolytica vörösvértesteket kebelez be ami mikroszkóp alatt látható • Szerológiai próbák/ELISA,CIE kevésbé elterjedtek • Ajánlott sorozatminta küldése, melegen

49. Kezelés • Magyarországon csak metronidazol,tinidazol,doxycyclin, chloroquin áll rendelkezésre • Célszerű ezeket kombinálni • Ha 7-10 nap után nincs javulás egyéb kórkép fel kell hogy merüljön • Megfelelő táplálás,folyadék elektrolit háztartás rendezése,sze.transfúzió,szteroid,műtét • Megelőzés • Az étel és a víz faecális kontaminációjának elkerülése ill.ezek kellő dezinficiálása

50. Giardiasis • Kórokozó • Giardia lamblia,amelynek két életciklusa van:cysta és vegetativ alak.Előbbi fertőz,utóbbi a vékonybélben élősködve a bélbolyhokat károsítja • IgA hiányban súlyos betegséget hozhat létre • Epidemiológia • Néhány cysta lenyelése is okozhat fertőzést.A cysták ellenállóak.Általában fertőzött víz fogyasztását követően alakul ki,de gyermekközösségekben direct faeco-orális terjedés is előfordul • A rossz higiéné, a rossz minőségű ivóvíz kedvez a terjedésnek. • Utazók hasmenését okozhatja,uszodajárványt is leírtak már