Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

1. „A pedagógus szakma megújítása: nemzetközi áttekintés”„A pedagógus szakma megújításának kihívásai” Szakmai szeminárium, Budapest - 2005.06.08. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2. Az előadás témái • A pedagógus szakma iránti figyelem erősödése és ennek okai • A pedagógusokra vonatkozó politika nemzetköziesedése • A pedagógus-politikára és szakmára jellemző nemzetközi trendek • Új közös pedagógus-politika az Európai Unióban • Néhány hazai következtetés

3. 1. A pedagógus-ügy előtérbe kerülése • A pedagógus munkaerőre és szakmára irányuló figyelem az elmúlt évtizedben több okból világszerte az előtérbe került • Több egymást erősítő ok: • A nagy generációváltás • A tanári munka minősége és a tanulás • Aktív tanári munkaerő-politikák tapasztalatai • Tanári munkával kapcsolatos új igények • A szakmára felkészülés megszokott módjának megkérdőjeleződése

4. 2. A pedagógus-politika nemzetköziesedése/1 • OECD • A miniszterek 2001-es döntése: közös válaszok a nagy közös kihívásra • Minden idők legnagyobb tanárpolitikai összehasonlító elemzése (2002-2005)„Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers” (www.oecd.org/edu/teacherpolicy) • Rendszeres pedagógus adatfelvétel: (globális szinten a nemzeti pedagógus-politikák tematikájának közeledése várható)

5. 2. A pedagógus-politika nemzetköziesedése/2 • Európai Unió • Lisszaboni folyamat: a 2002-ben elfogadott munkaprogram 13 stratégiai célja között az első: „A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése” • Eurydice elemzés (2002-2004): tanárpolitikai tudástár négy kötetben (Key topics) • Lisszaboni folyamat keretében működő oktatási munkabizottságok között különösen aktív a tanárokkal foglalkozó (2003-2004) • Cél: közös alapelvek elfogadása (2005-ben)

6. 3. Nemzetközi trendek • A pedagógus-politikáról és szakmáról való tudás rendkívüli növekedése • A tudás tematizálódása • Munkaerőpiac (szükséglet, kereslet, kínálat) • Alkalmazás, foglalkoztatás • Felkészülés a szakma gyakorlására • A pedagógus munka minőségének folyamatos fejlesztése • A pedagógus-politika eszköztára

7. 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/1 • A tanítás és a tanárok szerepének felértékelődése a Lisszaboni folyamatban • Mire alkot közös politikát az EU és mire nem alkot ilyet? • igen: tanári kompetenciák meghatározása és fejlesztése • nem: a tanári munkaerővel való gazdálkodás és a foglalkoztatás szabályozása • „A tanárok és oktatók komptenciáira és végzettségére vonatkozó közös európai alapelvek” – (Magyarul olvasható)

8. 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/2 • A közös politika kialakításának menete • Az „A” munkacsoport két éves munkája: közös referenciakeret alakítása • Joint Interim Report (2004) – mandátum • Az „A” munkacsoport 2004-es jelentése • Az „Alapelvek” megfogalmazása – szakértői anyag (2004 vége) – (magyarul olvasható!) • Viták a tagállamokban • „Tesztelő konferencia” (2005 július) • Tanács és Bizottság közös ajánlása (2005 vége)

9. 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/3 • Mandátum és jogi keretek • Az LLL, a felsőoktatás és a szakképzés európai térségének kialakítását célzó politikákra épül • Része a „European Qualifications Framework”-nek(Koppenhága, 2002; Interim Report, 2004; Maastircht (2004) • A nemzeti folyamatokat orientáló közös alapelveken nyugvó önkéntes folyamat

10. 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/4 • Az „Alapelvek” javasolt elemei • Tanárképzés mindhárom szinten (BA, MA, PhD) • A kompetenciák meghatározása LLL perspektívában történjen • A képzés kutatásra és tapasztalatokon alapuló gyakorlatra épüljön • Folyamatos szakmai fejlesztés (egyéni és intézményi célok szolgálatában) • Diplomák elismerése, mobilitás, európai dimenzió és EU szintű cselekvés • Partnerség, együttműködés, társadalmi párbeszéd

11. 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/5 • Mennyire sikerült az „Alapelvek”? (személyes vélemény) • Nem eléggé hasznosítja az elmúlt években felhalmozott tudást és kevéssé reagál a bemutatott nemzetközi trendekre • Nem épít eléggé a legbátrabban kísérletező országok sikeres tapasztalataira • Nem eléggé inspiráló a nemzeti politikák alakítói számára • Nem eléggé tudja orientálni a nemzeti képzési standardok meghatározását

12. 5. Hazai következtetések/1 • Pedagógus munkaerőre vonatkozó politika felértékelése a nemzeti oktatásfejlesztési stratégiákban • Tudásháttér bővítése (pl. új OECD vizsgálat, kutatások, statisztika) • Foglalkoztatási hatékonyság javítása (Hogyan lehet a rendszert kevésbé munkaerő-igényessé tenni és az egyes pedagógusnak magasabb bért fizetni?) • A foglakoztatás és bérezés rugalmasságának megőrzése(lásd OECD ajánlások)

13. 5. Hazai következtetések/2 • Társadalmi-szakmai párbeszéd a pedagógus szakmai profil új tartalmáról – standardok meghatározása • A tanárképzés radikális reformja(lásd OECD ajánlások) • Hatékonyság: azt képezni, aki tanít • Relevancia: arra képezni, amit a végzett munka igényel • Új megegyezés és párbeszéd a politika és a szakma között • Az európai folyamatok kihasználása és alakítása

14. Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a következő helyről: www.oki.hu/halasz