Nagy-Britannia turizmusf ldrajza

1. Nagy-Britannia turizmusf�ldrajza Dr. Mezo Ferenc Egyetemi docens Igazgat�helyettes

2. Az orsz�g neve: Nagy Britannia �s �szak-�rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�ga Ter�lete: 244 100 km2 N�pess�ge10: 59 840 000 f N�psurus�ge: 245 f/km2 Egy fore jut� GDP11: 28 800 euro Fov�ros: London Hivatalos nyelv: angol Nemzeti p�nze: font sterling �llamform�ja: alkotm�nyos monarchia Nemzetk�z�ss�g keret�ben 4 alkotm�nyos r�sze: Anglia, Wales, Sk�cia, �szak-�rorsz�g Nagyobb v�rosok: London, Birmingham, Glasgow, Leeds, Sheffield, Bradford, Manchester, Edinburgh Fekv�se: �szak-nyugat Eur�pa Kiterjed�se: �szak-d�li ir�nyban 1200 km, k-nyugati ir�nyban 600 km Legmagasabb pontja: Ben Nevis (1343 m) lent Leghosszabb foly�i: Temse, Severn Legnagyobb tavai: Lough Neagh �ghajlata: �ce�ni Nemzetk�zi szervezetekben viselt tags�g: ENSZ, NATO, OECD, ESCAP, Eur�pa Tan�cs Koronatartoz�k: Csatorna-szigetek, Man-szigetek Nagy-Britannia f�gg ter�letei: Anguilla, Bermuda, Brit Antarktiszi ter�letek, Brit Indiai�ce�ni ter�letek, Brit Virgin-szigetek, Kajm�n-szigetek, Falkland-szigetek, Gibralt�r, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona �s tartoz�kai, Turks- �s Caicos szigetek. EU.tags�g kezdete: 1973 Hadrianus fala fent, elozo oldalon Erzs�bet kir�lyno, Cromwell, �s Churchill sz�lo kast�lya (mely jelenleg vil�g�r�ks�g r�sze -Blenheim_Palace 1705-22,, Tower

3. A perszon�luni�t k�pez Egyes�lt Kir�lys�g (Anglia, Wales, Sk�cia �s �szak-�rorsz�g) a Brit-szigetek fosziget�t teljes eg�sz�ben, az �r-szigetek �szaki r�sz�t, Wight-sziget�t, a Hebrid�kat, a Scilly-, a Shetland- �s Orkney szigeteket foglalja mag�ba. Az Atlanti-�ce�nban, �szaknyugatra az eur�pai sz�razf�ldtl helyezkedik el. Az orsz�got d�len az Eur�pai kontinenstl a La Manch csatorna v�lasztja el. �szakon �s keleten az �szakitenger, nyugaton az �r-tenger hat�rolja. Sz�razf�ldi hat�r csup�n �szak-�rorsz�got v�lasztja el az �r K�zt�rsas�gt�l. A Brit szigetek, mely k�t nagyobb szigetbol �ll: az �r szigetbol �s az Angol szigetbol, fiatal k�pzodm�nynek tekinthet. B�r az alapj�t somassz�vum (Atlanti pajzs roncsdarabja) �s az ehhez gyurodo Kaled�niai- Variszkuszi hegys�grendszer adja, mely kiemelkedett �s t�bbsz�r t�nk�s�d�tt. A holoc�nban a Doveri szorost vihardag�ly szak�totta �t, �s hozta l�tre a Brit-szigeteket. Az Angol sziget t�jai: a Sk�t-felf�ld, az �szak-Angol-hegyvid�k, Walesi-hegyvid�k, Cornwall- f�lsziget, K�z�p-Angliai Alf�ld �s az Angol l�pcsos vid�k. A Sk�t-felf�ldh�z az �szaknyugati- sk�t-felf�ld, a Granpian-hegys�g �s a Sk�t-Alf�ld, D�l-Sk�t-Felf�ld tartozik, valamint az angol-szigeten t�lny�l� K�lso- �s Belso Hebrid�k mintegy 500 szigete, Orkeney �s Shetland-szigetek Az �szaknyugati- Sk�t- Felf�ldet a Glen Mor v�lgye v�lasztja el � itt tal�lhat� a legend�kr�l h�res Lock Ness-i t� - a Granpian hegys�gtl, melynek legmagasabb cs�csa (mely egyben az orsz�g legmagasabb pontj�t is jelenti) a Ben Nevis (1343 m). A Sk�talf�ldn�l keskenyedik el legink�bb az Angol-sziget. Alf�ldi k�pet mutat a j�gtakar� csiszolta le az �kori r�teget, ez�rt tal�lhatunk itt k�lsz�ni feketesz�n b�ny�kat. A D�l-sk�t felf�ldet a Cheviot-hegys�g 800 m�teres vonulata uralja. Anyag�t vulk�ni eredet bazalt adja. Az �szak-Angol-hegyvid�ket k�t hegys�g: a Pennine-hegys�g �s a Cumbrian (Cumberland)- hegys�g. A Pennine-hegys�g kb. 250 km hossz� �szak-d�li csap�sir�ny�, 600-800 m-es l�ncai adj�k �szak-Anglia gerinc�t. A Cumbrian hegys�g bazalttakar�j�t kev�sb� koptatta le a pleisztoc�n eredetu letarol�d�s.Gleccserv�lgyekben v�gmor�n�k s�ncai m�g�tt sz�mos t� alakult ki, ez�rt ez a ter�lete Angli�nak tavakban egyik leggazdagabb vid�ke.

4. A walesi-hegyvid�k Cambriai- hegys�ge a Snowdon cs�csban az 1085 m magass�got is el�ri. A Cornwall-f�lsziget m�lyen, meredeken ny�lik a tengerbe. Lekopott dombs�gi t�j k�p�t adja. A K�z�p-Angliai-alf�ldek k�r�l�lelik a Pennine-hegys�get. A k�z�pkori � karbonkori tengeri �led�kr�tegek k�z�tt sz�nr�tegeket tal�lunk, melyeket k�lsz�ni b�ny�szattal hasznos�tnak (Nottingham, Birmingham). Als�-Britannia lapos, r�tegl�pcsos vid�ke az Angol-l�pcss vid�k. A tengeri �led�kr�tegek f�ldt�rt�neti koronk�nt rak�dtak le, ezek ment�n pusztult le �s �gy a r�tegl�pcsket koronk�nt figyelhetj�k meg a Pennine-hegys�gtol Londonig. Az orsz�g d�li r�sz�n figyelhetj�k meg a kr�takori feh�r m�szk�vekbol �ll� szikl�k (Weald-f�le form�ci�). Nagy-Britannia tengerpartja nyugaton erosen tagolt, fjordszer �bl�ket, t�lcs�rtorkolatokat tal�lunk, ami kik�t�sre alkalmass� teszi ezt a szakaszt. A keleti part viszont lapos, iszapos. �szak-�rorsz�gban a Sk�t-hegys�g hegyes cs�csai folytat�dnak (800 m). Az �szaki part �rdekess�ge a Giant�s Causeway (�ri�sok �tja) �t kilom�ter hossz� sziklapartja, hull�mokt�l koptatott bazaltoszlopokb�l. V�zh�l�zata sr, foly�i r�videk, de bovizuek. Legnagyobb foly�i a Temze �s az �szak�rorsz�gi Severn. �rkos (Lock Ness) �s glaci�lis tavakban (Angol-t�vid�k) gazdag. Nagy-Britannia legnagyobb tava az �szak-�rorsz�gi Longh Neagh. Nagy Britannia �ghajlata �ce�ni. Enyhe csapad�kos t�l, �s huv�s ny�r jellemzi. T�len a nyugati partjait �futo� �szak-atlanti-�raml�s miatt a nyugati r�sze melegszik fel jobban, ny�ron pedig, a t�bb naps�t�st �lvez keleti partvid�k a melegebb. �gy Nagy-Britanni�t egy nedves-huv�s nyugati �s egy sz�razabb-melegebb keleti f�lre oszthatjuk. Az Angol-sziget nyugatr�l hegys�gekkel hat�rolt oldal�n a felemelked�sre k�nyszer�tett nyugati szelek sz�ll�totta l�gt�megekbol nagy mennyis�g csapad�k hull (Ben Nevis 4000 mm). A hegys�gek keleti fele eso�rny�kban fekszik, �gy itt l�nyegesen kevesebb csapad�k hull (pl. kelet-Sk�ci�ban 650 mm/�v, Kelet-Angli�ban 550 mm/�v). A tenger�raml�s hat�sa miatt a csapad�k z�me eso form�ban hull, a hegyeken k�v�l ritka a h� �s a fagy. A levego p�ratartalma magas, �gy gyakori a k�dk�pzod�s. A medenc�ben fekvo fov�rosban a szennyezoanyagok miatt a szmog (f�stk�d) is gyakori. A hegyvid�kek �ltal v�dett d�lkeleti orsz�gr�sz �ghajlata csaknem kontinent�lis. Az egykoron hatalmas, vegyes lombos erdokkel fedett Nagy-Britannia ter�let�nek ma csak 8 %-a erdo. A leggyakoribb fafajta elfordul�sok: b�kk, t�lgy, koris, szil, ny�r, tuleveluek. Az erdohat�r 450-600 m magass�gban van, azut�n alpesi legelok �s sziklan�v�nyek k�vetkeznek. Az orsz�g 1/3-a puszta �s fell�p. Cornwallban helyenk�nt kaktuszok �s p�lmaf�k is elfordulnak az enyhe �ghajlat miatt.

5. A n�pess�g�re a soksz�ns�g jellemzo. A lakoss�g kb. 81 % angol, 9, 6 % sk�t, 4, 2 % �r, 1. 9 walesi �s 2,8 % egy�b. Jelents a Szines boruek ar�nya, akik Nagy-Britannia egykori gyarmatair�l ker�ltek az orsz�gba. �reged, stagn�l� n�pess�ge van. Ma Nagy-Britanni�nak van a legv�rosiasodottabb n�pess�ge. Az orsz�g 90 %-a v�roslak�, 40 %-uk �l egymilli�n�l nagyobb konurb�ci�ban (2 vagy 3 p�lus� megalopolisz, t�bb k�zpont� agglomer�ci�). Anglia lakott telep�l�seinek elso eml�ke Stonhenge kultikus �p�tm�nye. A valamikor Eur�p�hoz sz�razf�lddel kapcsol�d� Brit- sziget a kokorszakban a �f�ldnyelven� kereszt�l n�pes�lt be, amikor is az �lett�r beszuk�lt a kontinensen. Kr.e. 6. sz�zadban a kelt�k �rkeztek az orsz�g ter�let�re, de k m�r cs�nakon �rkeztek, s beolvadtak az oslakos t�rzsekbe. I.e. 55- ben a R�maiak sz�llt�k meg ter�let�t, ezzel �szakra (Wales, Sk�cia) szor�tva a kelt�kat. Utakat, hidakat, v�rosokat hoztak l�tre, k alap�tott�k a mai Londont, Lond�nium n�ven. Az V. sz�zadban angolsz�szok �rkeztek az Elba vid�k�rol, �s az angol-sziget d�li r�sz�t n�pes�tett�k be. A XI. sz�zadban ide �rkezo normannok alkotj�k a mai angol n�pet �s teremtett�k meg az angol nyelv alapj�t. II. Henrik elso angol kir�ly uralkod�sa alatt (XII. sz�zad) Franciaorsz�g, �rorsz�g megh�d�t�s�val Anglia jelents hatalomra tett szert. A XIII. sz�zadban Walest is megh�d�tja. Az 1338-1453-ig tart� sz�z�ves h�bor�ban elvesz�tette francia ter�leteit (kiv�ve Calais-t, Csatorna-szigeteket). A XV. Sz�zadban a k�t f nemesi csal�d k�z�tt (Yorkok feh�r r�zs�k �s Lancasterek v�r�s r�zs�k) k�z�tt folyt az �n. �r�zs�k h�bor�ja�, mely tov�bb gyeng�tette a kir�lyi hatalmat. �gy megeros�d�tt Tudor-h�z: VII. Henrik uralkod�s�val Anglia nagyhatalmi szerepe kezdod�tt. VIII. Henrik szak�tott a p�p�val, �s l�trehozta az anglik�n egyh�zat, melynek fej�v� �nmag�t tette meg. 1588-t�l Anglia a tengerek ura lett, mivel megsemmis�tette a spanyol legyozhetetlennek hitt Armad�t. 1640-ben az ipari forradalom �s az eredeti tokefelhalmoz�s is Angli�b�l indult.

6. A XVII. sz�zadt�l nagy gyarmattart� orsz�gk�nt ismert�k Angli�t, mely a XIX. Sz�zadban �rte el cs�cspontj�t (Vikt�ria kir�lyno uralkod�sa alatt, lent). Gyarmatai- K�z�p-Amerik�ban, Afrik�ban, El- �s H�ts�-Indi�ban, �szak-Amerik�ban - kb. 34 milli� km2-nyi ter�letet tettek ki, mintegy 700 milli�s n�pess�ggel. Az elso vil�gh�bor� (mely a vil�g �jrafeloszt�s��rt t�rt ki) ut�n fokozatosan vesz�ti el gyarmatait. 1926-ban l�trej�n a Brit Nemzetk�z�ss�g, mely gazdas�gi-kereskedelmi szerzod�s a volt gyarmatok �s Nagy-Britannia k�z�tt. A II. vil�gh�bor�ban az USA-val �s a Szovjetuni�val sz�vetkezve legyozt�k a n�meteket. A Churchill vezette orsz�g ellen�llt a fasiszta t�mad�soknak, a II. vil�gh�bor�b�l gazdas�gilag meggyeng�lve ker�lt ki, marad�k gyarmatbirodalmait is elvesz�tve. Az orsz�g 1973-ban csatlakozott az Eur�pai K�z�ss�ghez, b�r p�nz�gyi politik�j�t tekintve kimaradt a k�z�s valutarendszerbol. Lent Iron Bridge, elso vash�d a vil�gon, 1781

7. A mezogazdas�g legfontosabb �ga az �llatteny�szt�s, erre utal, hogy az orsz�g ter�let�nek 47%-�t r�t-, legelok�nt, �s csup�n 29 %-�t hasznos�tj�k sz�nt�f�ldk�nt. Az EU legnagyobb juh�llom�ny�t mondhatja mag��nak. Az extenz�v juhteny�szt�s k�zpontja a walesi hegyvid�k, Sk�cia �s a Pennine-hegys�g ter�lete. A tejgazdas�gok mellett fontos a marha- �s sert�sh�zlal�s. A d�lnyugati �s a keleti parton jelents foglalkoz�si �gazat a hal�szat. Gazdag kosz�nben, koolajban �s f�ldg�zban. A koolaj �s f�ldg�zlelohelyek a kontinent�lis talapzaton l�vo kitermeloszigetekre (Statfjord, Piper, Tartan, Ekofisk) koncentr�l�dik, ahonn�t a k�zeli kik�tokbe sz�ll�tj�k a kitermelt energiahordoz�kat. Az energiaell�t�sban a hoeromuvek �s az atomeromuvek domin�lnak. Jelentosek a hagyom�nyos brit ipar�gak: a vas- �s ac�lgy�rt�s (a Birmingham k�zeli �Black Country�, Kelet-Midland, Humbershide, �szakkelet-Anglia, D�l-Wales, Liverpool, Sk�t- Alf�ld) valamint a textilipar (Manchaster, Leeds). A fejlod�s kulcs�t a g�pgy�rt�s �s a vegyipar jelenti. A brit g�pipart elsosorban nem a t�meg�ru-termel�s, hanem ink�bb a nagyfok� specializ�l�d�s �s a gy�rtm�nyok kiv�l� minos�ge jellemzi. A g�pipar term�keinek t�bb mint 2/3-a k�lf�ld�n tal�l vevore. A g�pipar�b�l a haj�gy�rt�s (Newcastle, Glasgow, Belfast); az aut�gy�rt�s (London, Oxford, Coventry, Nottingham, Birmingham) olyan m�rk�i, mint Austin, Jaguar, Rover, Lotus, Rolls-Rolls; a rep�log�pgy�rt�s (Portsmouth, Southampton); a mozdony- �s vagongy�rt�s (Glasgow, Leeds, Newcastle, Derby, London, Birmingham); a szersz�mg�pipar �s az elektromosg�p-gy�rt�s jelents. A szint�n h�z��gazatnak sz�m�t� vegyipar a Mersey torkolat�ban, �szakkelet-Angli�ban �s D�l- Walesben koncentr�l�dik. A sk�t gazdas�g sz�m�ra a whisky-export igen jelentos bev�teleket gener�l.

8. 1998-ban 25 745 ezer k�lf�ldi l�togatott el Nagy-Britanni�ba. 2003-ban a turista�rkez�sek sz�ma 15 879 ezerre13 cs�kkent. A turist�k z�me az USA-b�l, N�metorsz�gb�l, Franciaorsz�gb�l, �rorsz�gb�l �rkezett. Angli�t a �turizmus sz�lohaz�j�nak� is szokt�k nevezni. Hiszen amikor az eur�pai kontinens polg�rai m�g nem hagyt�k el saj�t orsz�gukat �d�l�si c�llal, addig az angol turist�k m�r a F�ld sz�mos orsz�g�t beutazt�k. Anglia azonban csak k�sobb v�lt a turist�k c�lorsz�g�v�, hiszen m�g az angolok sz�vesen utaztak m�s orsz�gokba, k kev�sb� igyekeztek felk�sz�lni a nyaral�k fogad�s�ra. A turist�k �ltal kedvelt c�lpont az orsz�g fov�rosa, London, mely a Temze k�t partj�n ter�l el. A v�ros megtekint�se tavasszal aj�nlott (m�jus elej�tol-j�lius v�g�ig), amikor is a �London Season� tart. Ekkor a kir�lyi udvartart�s Londonban tart�zkodik, �s fontos muv�szeti ki�ll�t�sok, sz�nh�zi premierek, sportmusorok sz�nes palett�ja v�rja a turist�kat. A londoni v�rosn�z�s kedvelt kiindul�pontja a Traffalgar Square (lent). A t�r �szaki r�sz�n �ll a Nelson�s Column (lent), a 60 m-n�l is magasabb oszlopot a brit admir�lis eml�k�re �p�tett�k, akiTraffalgarn�l a francia-spanyol flotta felett gyozelmet aratott. A National Gallery klasszicista �p�lete a vil�g egyik legjelentosebb k�pt�r�t foglalja mag�ba. Olasz, flamand, holland fest�szeti iskol�kat bemutat� anyaga 1991 �ta tekinthet meg. A Parliament Sguare-en tal�lhat� a Parlament �p�lete (Houses of Parliament, hivatalos nev�n �The Palace of Westminster).

9. National Gallery D�rer: szt Jeromos vezekl�se, Jan van Eyck, Az Arnolfini h�zasp�r, Seurat: F�rdoz�s, Turner, eso, goz �s sebess�g,

10. 1840 �s 1888 k�z�tt �p�lt, neog�tikus �p�let�ben tal�lhat� a 97,5 m magas Clock Tower vil�gh�ru �r�j�val, a �Big Ben�-nel. Az �p�letegy�tteshez tartozik a Victoria Tower 102 m-es �p�lete. A r�gi Westminster-palot�b�l csak a Westminster-Hall pomp�s d�szterme maradt meg, ami sz�mos koron�z�snak adott helyet. Westminster Abbey, mely egy 750-bl sz�rmaz� benc�s ap�ts�g, a kir�lyok koron�z� temploma. Sz�mos uralkod� �s h�res szem�lyis�g s�rhelye tal�lhat� itt. A 170 m hossz� ap�ts�gi templomban tal�lhat� Anglia legmagasabb, mintegy 34 m magas g�tikus st�lus� templomhaj�ja. A Tate Galery �p�let�ben tal�lhat�k a XVI. sz�zadt�l napjainkig angol, illetve a XIX-XX. sz�zadi francia impresszionista festok alkot�sai. A Westminster Cathedral biz�nci st�lus� katolikus fotemplom�ban Szent P�ter bronz szobr�t tal�lhatjuk. Buckingham Palace �p�lete m�r 1837 (Vikt�ria kir�lyno tr�nra l�p�se) �ta az angol uralkod�k fo rezidenci�jak�nt funkcion�l. (Az elso kir�lyi rezidencia a Tower volt.) A palota John Nash tervei alapj�n k�sz�lt. Homlokzata klasszicista st�lus�. Elotte figyelhetj�k meg az ors�gv�lt�st (Changing of the Guard) f�l 12 �rai kezdettel. A Piccadilly Circus az egyik legforgalmasabb �s legh�resebb tere a fov�rosnak. K�z�pen Shaftesbury Memorial bronzk�t tal�lhat�. A Hyde Park London legnagyobb �sszef�gg z�ld ter�let�t adja. A park �szakkeleti r�sz�n tal�lhat� a h�res �Speakers�Corner�, a hord�sz�nokok sz�nhelye. Victoria and Albert Museum �lrenesz�nsz homlokzat� �p�let�ben tal�lhat� miden korok �s n�pek muv�szet�nek t�rh�za. A ki�ll�t�son tal�lhatunk szobrokat, b�torokat, text�li�kat, ker�mi�kat, n�pviseleteket, indiai �s t�vol-keleti iparmuv�szeti t�rgyakat �s m�g sz�mos egy�b dolgot. St. Paul�s Cathedral-t, London anglik�n fotemplom�t Sir Christopher Wren (1632-1723) �p�tette. A renesz�nsz st�lus� �p�let 60 m-es fohomlokzat�t oszlopos elocsarnok �s k�t 67 m magas harangtorony keretezi. A Museum of London-ban tal�lhatjuk a v�ros helyt�rt�neti anyag�t. A Monument 67 m magas oszlop�t az 1666-os londoni tuzv�sz eml�k�re emelt�k (Sir Christopher Wrennek tulajdon�tj�k). Tower of London-t eredetileg a XI. sz�zadban H�d�t� Vilmos �p�ttette erodnek. Egykor az uralkod�k rezidenci�ja volt, majd b�rt�n. Legr�gebbi r�sze a White Tower (1078) sz�p p�ld�ja a normann erod�p�t�szetnek. Itt orzik a koron�z�si �kszereket 1303 �ta.

11. Big Ben, Westminster-palota Piccadilly Circus , ors�gv�lt�s

12. A British Museum rejti csaknem valamennyi kult�ra (egyiptomi, assz�r, g�r�g stb.) leleteit. A Regent�s Parkban tal�lhat� szabadt�ri sz�npad, cs�nak�z�t�, �llatkert szint�n sok turist�t vonz. A park k�zel�ben tal�lhat� Madame Tussaud vil�gh�r viaszb�bu gyujtem�nye. London keleti r�sz�n tal�lhat� Greenwich csillagvizsg�l�ja, melyen �thalad� d�lk�rt 1883 �ta kezd d�lk�rnek (nulla meridian) fogadj�k el. H�res London k�rny�ki kir�ndul�helyek: Wimbledon a tenisz sportj�r�l �s tenisz m�zeum�r�l, Kew Gardens a Kir�lyi Botanikus kertrl, Hampton Court Tudor-kori kast�ly�r�l, Windsor szint�n kir�lyi kast�ly�r�l, Eton koll�gium�r�l nevezetes. York (jobbra) v�rosa �vsz�zadok �ta a nyugati kult�ra k�zpontja. K�z�pkori falvaival, kapuival, sz�kesegyh�zaival Eur�pa egyik legszebb t�rt�nelmi arculat� v�rosa. Itt l�thatjuk a York Minster Katedr�list, mely Anglia egyik legnagyobb katedr�lisa. 1070 �s 1472 k�z�tt �p�tett�k korai angol st�lus� kereszthaj�k �s dekorat�v st�lus� fohaj�, a festett �vegablakai, sz�mos �rsek �s neves szem�lyis�g s�reml�kei jelentik k�l�n�s �rt�k�t. A Yorkshire M�zeum term�szetrajzi, geol�giai, k�z�pkori muv�szeti ki�ll�t�sait, a r�mai �sat�sok leletanyag�t l�thatjuk itt. A Monk Bar �s a Michlegate Bar fennmaradt k�z�pkori v�roskapui, ortornyai a Castle Folk Museum n�prajzi anyaga szint�n a turist�k figyelm�be aj�nlott. Londont�l �szaknyugatra fekszik Oxford h�res egyetemi v�rosa (balra).Nev�t 912-ben I. Edward uralkod�sa alatt szerezte, Ford for Oxen (��k�rg�zl� a Temse foly�n). A v�ros m�r a XII. sz�zadban a tanul�s k�zpontja, fellegv�ra volt, a dominik�nusok �s ferencesek �ltal alap�tott kolostori iskol�k r�v�n. Jelenleg 39 koll�giuma van. A Magdalena College harangtornya egyben a v�ros jelk�p�v� v�lt. A College-okon k�v�l eml�t�sre m�lt� a Sheldonian Theatre Christophen Wren tervei alapj�n a r�mai Marcellus-sz�nh�z m�sa, �s az Ashmolean Museum g�r�g egyiptomi, assz�r, kelet-�zsiai mukincseivel.

13. Cambridge-et szint�n a vil�g egyik legnagyobb egyetemi v�rosak�nt tartj�k sz�mon (balra). A sz�mos College-ai k�z�l a Queen�s College-ot eml�thetj�k, melyet a v�ros legfestoibb �p�letek�nt tartanak. (Itt tan�tott a nagy humanista Rotterdami Erasmus teol�gi�t.) Ezen k�v�l az Archeol�giai M�zeuma �s Fitzwilliam M�zeuma - melyben fest�szeti, egyiptomi, assz�r gyujtem�ny tal�lhat� - �rdemel eml�t�st. M�jusban a koll�giumok cs�nakregatta-verseny�t, j�liusban a Cambridge Festival-t n�zhetj�k meg. Kelet-Anglia k�zpontja Norwich. A v�ros jelk�p�v� lett katedr�lis 103 m-es torny�val �s gazdag templombelsej�vel b�szk�lkedhet. A C�hcsarnokban Lord Nelson eml�kt�rgyai l�that�k. A v�ros azzal b�szk�lkedhet, hogy az �v minden vas�rnapj�ra jut egy templom, �s minden napj�ra egy pub. Dover a 120 m hossz� szikl�ra �p�tett Dover Castle v�rral b�szk�lkedhet (jobbra), mely Anglia legr�gebbi r�mai �p�t�szeti eml�ke. A St. Mary de Castro v�rtorny�ban fegyvergyujtem�nyt figyelhet�nk meg

14. A 4700 �ves Stonhange-en van Eur�pa egyik legh�resebb kokorszaki eml�ke. Az egy�ttes k�t koncentrikus k�r alakban kirakott k�vekbol �ll, melyekre keresztbe k�veket illesztettek csapokkal ell�tva. Errol a kultikus helyrol figyelt�k meg az �gboltot, �s a napt�r kisz�m�t�s�hoz is haszn�lt�k. Liverpool neog�tikus Anglik�n Katedr�lisa, a Walker Art Gallery fest�szeti gyujtem�nye, a Beatles m�ltj�t ismertet m�zeuma �rdemel eml�t�st turisztikai szempontb�l. 1984-ben itt rendezt�k meg az elso kertfesztiv�lt. Blackpool kedvelt �d�lohely, amit a 11 km hossz� strandj�nak �s a strand melletti s�t�ny�nak k�sz�nhet. Man sziget�nek (mely nem tartozik az Egyes�lt Kir�lys�ghoz, hanem �n�ll� korm�nyzata van, saj�t p�nze, b�lyegkibocs�t�sa), f turisztikai vonzerej�t a sziget sz�p strandf�rdi, festi szikl�i, kis hal�szkik�ti, k�z�pkori v�rai �s motorversenyi jelentik.

15. Bath (balra) Nagy-Britannia legh�resebb �d�lohelye. Melynek alapj�t a radioakt�v term�lv�z gy�gyf�rdoje jelenti, melynek alapk�veit m�r a r�maiak lerakt�k �s a vil�g�r�ks�g r�sze. Angli�t�l �szakra fekszik Sk�cia. Fov�rosa Edinburgh. A v�ros nevezetess�g�t a sk�t kir�lyok Holyrood palot�ja jelenti, melyben Stuart Maria �lt, akit 1587-ben v�geztetett ki Erzs�bet kir�lyno. Melrose XII. sz�zadi Cisztercita ap�ts�g�r�l, Perth erod�tm�ny�rol Glasgow (jobbra) olasz renesz�nsz st�lus� v�rosh�z�r�l �s XIII. sz�zadi katedr�lis�r�l nevezetes. Sk�ci�ban van a h�res Loch Ness-t�, mely a Loch Ness-i sz�rny legend�j�r�l valamennyi�nk �ltal ismert. Folkeston, Brighton �s Penzance h�res f�rdhelyeirol, Canterbury zar�ndokhely�rol, Arundel r�gi fav�zas �p�leteirl, Chichester r�mai kori eml�keirol, Portsmouth hadikik�toj�rol �s Eur�pa legnagyobb akv�rium�r�l, Winchester katedr�lis�r�l, normann kori templom�r�l, Stratford upon Avon (Shakespeare-Country) Shakespeare s�rhely�rol nevezetes.

16. Wales fov�rosa �s egyben fontos ipari k�zpontja �s tengeri kik�toje Cardiff, balra lent. A v�ros k�zpontj�ban �ll a Cardiff Castle (1090) normann �regtorny�val (jobbra)�s XVII-XIX. sz�zadi kir�lyi lakoszt�lyokkal. National Museum of Wales �p�let�ben geol�giai, r�g�szeti, t�rt�neti, botanikai �s zool�giai gyujtem�nyt tal�lunk. Swansea h�res tengeri f�rdohely. Aberystwyth v�rromjair�l, egyetem�rol, n�prajzi m�zeum�r�l h�res. Wales legmagasabb pontja a Snowdon (1088 m). Itt tal�ljuk errol a cs�csr�l elnevezett Snowdonia Nemzeti Parkot, mely kopasz hegyeivel, romantikus tavaival, suru erdokkel bor�tott hegyeivel h�vja fel a turist�k figyelm�t. �szak-�rorsz�g fov�rosa Belfast (jobbra lent), melynek �b�l menti r�sze kedvelt �d�lohely. Londonderry-t v�rosfalai, b�sty�i XVII. sz�zadi katedr�lisa teszi �szak-�rorsz�g egyik leghangulatosabb v�ros�v�. Ulster fontos vall�si k�zpont, katedr�lisa jelenti a legr�gibb �p�t�szeti eml�k�t.

17. Hobbles, Levathan Dickens Kipling Doyle, Sherlock Holmes H.G. Wells, Scifi Graham Greene

18. Peter Greenaway, (sz�l. 1942 Newport, Wales), filmrendezo, h�resebb filmjei: A zuhan�s, Rajzol� szerzod�se, Az �p�t�sz hasa, Prospero k�nyve, Sz�mokba fojtva, A szak�cs, a tolvaj, a feles�ge �s az o szeretoje, �jjeliorj�rat. A zen�ket �ltal�ban M. Nyman szerzi jobbra G. G. Byron 1788-1824, Nottinghamshire, house (balra fent) Tepelene, Alb�nia, eml�kt�bla, lent John Keats 1795�� 1821, fent Keats house Wentworth Place, lent