Közművek elhelyezése közterületen, közmű keresztezések, házi bekötések

1. Közművek elhelyezése közterületen, közmű keresztezések, házi bekötések

2. Vonatkozó előírások Szabványok: • MSZ 7048 (gázhálózatok), • MSZ 7487/3 (földfeletti vezetékek), • MSZ 7552 (vasúti keresztezések), • MSZ 7487 (vezetékek elhelyezése térszín alatt) Kormányrendeletek • 123/1997 (VII.18) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről • 9004/1982 Nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások Társközművek üzemeltetőinek előírásai

3. 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet 2. § (1) Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építés) más nyomvonal jellegű építményt keresztez vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen. (2) A nyomvonal jellegű építmény építésének engedélyezési eljárásába a keresztezett ilyen építményre vonatkozó jogszabályban meghatározott szakhatóságot (illetve közlekedési nyomvonal jellegű építmény esetében a kezelőt), ennek hiányában a keresztezett építmény fenntartóját be kell vonni. 3. § (1) Nyomvonal jellegű építmény keresztezésének tervezésénél a jóváhagyott területrendezési terveket figyelembe kell venni. (2) Ha a nyomvonal jellegű építmények keresztezésére több műszaki megoldás lehetséges, a népgazdasági szempontból legelőnyösebbet kell választani. (3) A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásoktól csak az engedélyező hatóság hozzájárulásával szabad eltérni. 4. § (1) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik: a) az építés előkészítéséről, az építési terület megközelítésének lehetővé tételéről, b) a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről, már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is, c) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és az érdekeltekkel való egyeztetésről, d) a hatósági engedélyek és hozzájárulások megszerzéséről. (2) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója viseli a keresztezett építménynek a keresztezéssel összefüggő átalakításával, áthelyezésével, bekötésével és más munkálataival kapcsolatos költségeket. Ha a keresztezett építményt - az előzőekben felsorolt munkálatokkal egyidejűleg - korszerűsítik, bővítik, módosítják, teljesítő képességét, illetőleg használhatóságának mértékét növelik, a költségek a keresztező építmény fenntartóját csak az eredeti műszaki színvonalig terhelik

4. Vezetékek tájolása

5. Vezetékek magassági elrendezése A vezetékeket az alábbi sorrendben kell (felülről lefelé haladva) elhelyezni: • villamos energia ellátás, • vontatási energia, • közúti forgalomirányító és jelző berendezések, • távközlés, • távhőellátás, • gázellátás, • vízellátás, • vízelvezetés. A vezetékek mélységi elrendezését az egyes vezetékekre vonatkozó szakági előírások szerint kell megválasztani.

6. Vezetékek vízszintes elrendezése Telekhatártól távolodva: • erősáramú kisfeszültségű kábel, • távközlési kábel, • forgalomirányító és jelzőkábel, • vontatási energia kábele, • erősáramú nagyfeszültségű kábel, • közvilágítási kábel, • vízvezeték, • gázvezeték, • csatorna.

7. Vezetékek közti legkisebb védőtávolság

8. Vezetékek épületektől való legkisebb védőtávolsága

9. Vezetékek építményektől való távolsága, ha vezeték síkja az építmény alapozási síkja alatt található: L minimális értéke 0,5 m  - talaj belső súrlódási szöge (max. 45°vehető figyelembe)

10. Vezetékek legkisebb védőtávolsága közúti vasúttól: vályúsínes felépítménynél: T = H + 0,75 m, keresztaljas felépítménynél: T = H + 1,5 m T - a vezetékek munkaárkának széle és a vágánytengely közötti megkívánt legkisebb távolság, 2,10 m-nél kisebb nem lehet H - a munkaárok fenéksíkjának a sínkoronától mért függőleges távolsága (A képletek nem vonatkoznak a párhozamosan épített közmű alagutakra)

11. Legkisebb takarási mélységek vezetékek esetén • járda: burkolt b + 0,2 m • burkolatlan 0,3 m • úttest: burkolt b + 0,2 m • burkolatlan 0,4 m • egyéb területen: 0,3 ahol "b" a burkolatszerkezet vastagsága (m-ben)

12. Közmű keresztezések Közmű keresztezések kialakításának szempontjai • Közegészségügyi kockázat csökkentése • Balesetvédelmi, katasztrófavédelmi kockázat csökkentése • Minkét közművet védje egymás káros hatásaitól • Üzembiztonság növelése • Megvalósíthatóság

13. Közmű keresztezések • Csatorna vízvezeték felett: • Csatorna körbebetonozása • Ne legyen csatlakozás 2-2 méteren belül

14. Közmű keresztezések Csatorna vízvezeték alatt <0,5 méterre: • Körbebetonozás • Ne legyen csőkötés 2-2 méteren belül

15. Közmű keresztezések Gázvezetékek keresztezése: • Túlnyomás nélküli üreges műtárgyak gázcsővel történő alsó keresztezése esetén, védőcső alkalmazandó • Védőcső kiszellőztetése megvalósítható szaglócső beépítésével, illetve a védőcső terepszint fölé vezetésével • Védőcső hossza a keresztezett vezeték behatároló méretén legkevesebb 1-1 méterrel nyúljon túl. • Vezetékes közművek gázvezetékkel történő felső keresztezése, illetve vízvezeték alsó keresztezése esetén is burokcsövet kell alkalmazni (LPE, PE anyagú) • A burokcsőnek a keresztezett közmű behatároló méretén 1-1 m-rel túl kell nyúlnia.

16. Védőcső, burokcső gázvezetékeknél • Biztonságosan viselje el a külső terheléseket. • Légtere ellenőrizhető legyen, ha a környezet védelme ezt indokolja. • Védelemként használt műtárgynak megkülönböztethetőnek kell lennie a haszoncsőtől. • Belső átmérője a haszoncső külső átmérőjénél (acélcső esetén a szigetelésnél) két normál átmérővel (két mérettel) nagyobb legyen! • Legalább 1-1 m-rel hosszabb legyen, mint védelmet igénylő létesítmény érintő síkja. • Védelem céljára beépített acélcsövet külső, belső korrózióvédelemmel kell ellátni, alkalmazásakor minden esetben megfelelő teherbírású csőközpontosítókat kell beépíteni. • Gázvezeték és a köré helyezett védőcső, burokcső közötti gyűrűs tér tartós, gáztömör műszaki megoldással úgy lezárandó, hogy a gyűrűs térbe talajvíz ne kerülhessen. • Védőcsővégek gáztömör lezárása mellett 10 m-ig egyik végén, 10 m felett mindkét végén szaglócsövet kell csatlakoztatni. Különösen indokolt esetben alakítható ki 25 m-nél hosszabb egybefüggő védőcső szakasz. • Védőcsőben, acél haszoncsövet 2 m-enkénti csúszógyűrűk, PE csövet központosító betétek alkalmazásával kell elhelyezni. Központosító, támasztó gyűrűkkel, különösen a védőcső végeinél, meg kell akadályozni, hogy a haszoncső és a védőcső egymással érintkezzen. • Védőcső, iránytöréstől mentes legyen.

17. Közmű keresztezések Vasúti pálya keresztezése: (18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet) • nyomás alatti csővezetéket védőcsőbe kell helyezni • a pálya egyik vagy mindkét oldalán elzárót kell alkalmazni. (A vasúti pálya mindkét oldalán akkor kell elzárót elhelyezni, ha a vezeték mindkét oldal felől nyomás alá kerülhet. ) • Az aknát a védőcső végénél a töltésrézsű talpvonalától legalább 1,00 méterre, bevágásban az oldalárkon kívül kell elhelyezni. Védőcsöves kialakítás esetén a védőcsövet az aknáig kell elvezetni . • A vasúti pályát alul keresztező gravitációs csővezeték belső átmérője legalább 30 cm legyen. A csővezeték szivárgásmentességéről gondoskodni kell. • Vasúti műtárgy alapjához 4 m-nél közelebb földben elhelyezkedő nyomás alatti csővezetéket védőcsőbe kell helyezni. • Ha a vasutat keresztező vagy megközelítő fém-csővezeték aktív korrózióvédelemmel létesül, akkor az aktív hatásnak kitett körzeten belül a biztosító és távközlő berendezési kábeleket és azok tartozékait megfelelő passzív védelemmel kell ellátni.

18. Példa vasúti keresztezésre

19. Csatornák más közművel, vagy műtárggyal való keresztezésének speciális esetei Magassági problémák megoldása: • csatorna szelvény ellapítása (fokozatos átmenettel) • csatornafenék lesüllyesztése (bujtatás) Bujató típusa: • Teljes (csatorna átmérője<csatornaszint süllyesztése) • Részleges Bujtatok kiképzése: • 1 m/s < v < 3 m/s • Kezdeténél, végénél akna szükséges • Csövet zárószerkezettel kell ellátni

20. Bujtatóra példa

21. Felszín felletti keresztezések Lehetőségek: • csővezeték hídra szerelése • csőhíd alkalmazása Előírások velük kapcsolatban: • Vízzáró legyen • A csőben áramló víz ne fagyjon meg (hőszigetelés alkalmazása) • Előttük, és utánuk ellenőrző, elzáró műtárgy építendő • Vezeték legmélyebb pontja hajózás előírásai szerint, ennek hiányában LNV+60 cm • Önhordó hossz Lö megállapítása • Híd, illetve vezeték üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges • Hő tágulások figyelembe vétele

22. Minta csőhídra

23. Víz házi bekötések Ivóvíz bekötő vezeték: A hálózati elosztó vezeték csatlakozási pontjától a vízmérési hely vízmérőjét követő elzáró szerelvényig terjed. Vízmérő hiányában a telekhatárig terjedő vezeték Házi ivóvíz hálózat: A kizárólag egy ingatlan ellátását biztosító bekötővezeték végpontjához kapcsolódó ivóvízvezeték, mely a kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet. Bekötővezeték tartozékai: • Bekötési vízmérő • Elzáró szerelvények • Idomok

24. Víz házi bekötés Előírások (ME 10-244): • Bekötővezeték átmérő min. 20 mm • V<2,5 m/s • Megcsapoló szerelvényeken a minimális nyomás 0,5 bar • Egy ingatlant egy ivóvíz bekötéssel kell ellátni. • Vízmérőhely aknája lehetőleg a telekhatártól 1 m-re legyen • Vízmérőhely kialakításnál a leolvashatóságot, szerelhetőséget, munkavédelmi előírásokat figyelembe kell venni, továbbá a vízelöntés elleni, rongálás, illetve fagy elleni védelem biztosított legyen. • Vízmérő aknája betonból, vasbetonból, és műanyagból épülhet. Talajvíz esetén vízzáróságot biztosítani kell. • Beépítésre kerülő vízmérő a vízigényeknek megfelelően kell kiválasztani • Házi ivóvízvezetékbe a vízmérőt követően visszacsapó szelep, illetve leürítő csonk szükséges.

25. Csatorna házi bekötések Előírások (MI-10-436:1998): • Bekötés helye, anyaga, átmérője üzemeltető által meghatározott (d=150 mm lakossági, intézményi d=200 mm) • Minden ingatlanra külön bekötés kell (kivétel műszaki indokok alapján, üzemeltetői beleegyezéssel) • Külön csapadék, és szennyvíz bekötést kell létesíteni • Ellenőrző akna szükséges telekhatáron belül (1 m), vagy tisztítónyílás a bekötővezetéken. (Ellenőrző aknát közterületen csak üzemeltetői beleegyezéssel lehet elhelyezni) • Bekötő csatornát a közcsatornára merőlegesen kell rákötni (helyszínrajzilag) • Iránytöréseknél (magassági, vízszintes) aknát kell elhelyezni • Bekötő csatorna lejtése 10-150‰ (KG-PVC esetén minimális lejtés 3 ‰)