180 likes | 391 Views
A pszichoszociális fejlődés elméletei. Erik Erikson Harry Stack Sullivan. Erik Erikson (1902-1994). Erikson fő tételei. Énidentitás Kompetencia Pszichoszociális krízis Az epigenetikus fejlődés elve Az életen át tartó fejlődés. A fejlődés nyolc szakasza. Az egyes fejlődési szakaszok.
E N D
A pszichoszociális fejlődés elméletei Erik Erikson Harry Stack Sullivan
Erikson fő tételei • Énidentitás • Kompetencia • Pszichoszociális krízis • Az epigenetikus fejlődés elve • Az életen át tartó fejlődés
Az egyes fejlődési szakaszok 1. A csecsemőkor (orál-szenzoros) - a krízis a bizalom-bizalmatlanság - a kialakuló énminőség: a remény 2. A kisgyermekkor (anál-muszkuláris) - a krízis: autonómia-kétely - a kialakuló énminőség: az akarat
3. Óvodáskor (fallikus-lokomóciós) - krízis: kezdeményezés-bűntudat - énminőség: szándék, cél 4. Iskoláskor (latencia) - krízis: teljesítmény-kisebbrendűségi érzés - énminőség: kompetencia 5. Serdülőkor (pubertás és adolescens) - krízis: identitás-szerepkonfúzió - énminőség: hűség
6. Fiatal felnőttkor- krízis: intimitás-izoláció - énminőség: szeretet
7. Felnőttkor - krízis: alkotóképesség-stagnálás - énminőség: gondoskodás
8. Időskor - krízis: énintegritás-kétségbeesés - énminőség: bölcsesség
Harry Stack Sullivan (1892-1949) • A személyiség az ember életére jellemző ismétlődő interperszonális helyzetek egy viszonylag tartós mintája • A személyközi síkon végbemenő legfontosabb folyamatok: - dinamizmusok - megszemélyesítések - megismerési folyamatok
Dinamizmusok • Ismétlődő magatartásformák • Személyközi kapcsolatokra jellemzők • Testi zónákhoz kötöttek • Speciális dinamizmus az én-rendszer - a szorongás eredményeként alakul - a szorongást az anya közvetíti - a társadalom irracionális aspektusainak terméke
Megszemélyesítések • Képmás, amit a személy önmagáról vagy másról hordoz - kielégülés: kedvező kép (jó anya, jó én) - szorongás: kedvezőtlen kép (rossz anya, rossz én) - nagyon erős szorongás: nem-én megszemélyesítés
Megismerési folyamatok • A tapasztalatszerés módjai: prototaxikus parataxikus és szintaktikus megismerési mód
A személyiség fejlődése • Csecsemőkor - orális zóna az elsődleges kapcsolat helye, ehhez kapcsolódó megszemélyesítések, prototaxikus → parataxikus, álom-elszakadásos mechanizmus, saját test felfedezése, koordinált mozgás • Kisgyermekkor - nyelvi fejlődés, szintaktikus gondolkodás megjelenése, különböző megszemélyesítések egybeolvasztása, a nem fogalma, szublimáció megjelenése
Gyermekkor - közösségi lénnyé válik, alá- fölérendeltség, versengés megjelenése, különbségtevés fantázia és valóság között • A serdülés előestéje - egyenrangú bizalmi kapcsolatok kiépítése • Korai ifjúkor -a heteroszexuális igény és a barátságigény elkülönül • Késői ifjúkor - bevezetés az érett személyközi kapcsolatokba, az én-rendszer megszilárdul, hatékony szublimáció • Érett felnőttkor
Sullivan a pszichiátriai interjúról • A terapeuta a személyközi kapcsolatok szakértője • A kommunikációt kell figyelni, nemcsak a „mit”, hanem a „hogyant” is • Reciprok emóciók