1 / 30

MAKK

MAKK. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a szélenergia szempontjából. Fucskó József. MAKK – Magyar Környezetgazdaságtani Központ. EWEA-MSZET Workshop. Budapest 2011. július 5. Formálódó kontextus I. Adott: 2009/28/EK irányelv („ RED ”)

celina
Download Presentation

MAKK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. MAKK Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a szélenergia szempontjából Fucskó József MAKK – Magyar Környezetgazdaságtani Központ EWEA-MSZET Workshop Budapest 2011. július 5.

  2. Formálódó kontextus I. • Adott: 2009/28/EK irányelv („ RED ”) • Megköveteli az útitervet, azaz NCST-t („MMEHCST”) a 14,65%-os RES cél eléréséhez • Új elem, megújuló alapú hőre (RES-H) is célok • A célok teljesítése a támogatási rendszer átalakítását és számos más intézkedés megvalósítását igényli • Adott az energiahatékonysági csel.terv is • Klímapolitika • EU Roadmap 2050 • EU 20% helyett 30% ÜHG csökkentési cél 2020-ra? • NÉS adott, de konkrét RES célértékek nélkül • Megújuló energia törvény előkészítése?

  3. Formálódó kontextus II. • Gazdaságpolitika – gazdaságélénkítés keynesi stb. módra • Az állam nagyobb és közvetlenebb (nemcsak szabályozói) beavatkozó szerepe • A Nemzeti Energiastratégia 2030 • Időben sajnos a RES stratégia és az NCST után jön • júliusban kormány elé kerül • Van amiben megerősíti a szélpozíciót, van amiben gyengítheti is • „függetlenedés az energiafüggőségtől” • CO2 intenzitás: 370 gramm CO2/kWh szintről közelítőleg 200 gramm CO2/kWh-ra kell csökkennie • Összeköttetések erősítése, külföldi vezetékes piaci integráció • a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia - helyi vállalkozások helyzetbe hozása, haszonlecsapódás? Vs méretgazdaságosság? Vs importintenzív technológiák? • állam tulajdonosi szerepe?? (ld MVM szélbevásárlása) – esélyegyenlőség?

  4. Energiastratégia 2030 Eszközök Vidékfejlesztés Környezet- és természet-védelem • Versenyképesség • Ellátásbiztonság • Fenntarthatóság Oktatás és foglalkoztatás Társadalmi és szociális szempontok • Gazdaságélénkítés

  5. Energiastratégia 2030

  6. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve • A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése szándék szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lenne • Átlagos adottságokkal rendelkezünk (legjobb lehetőségek: biomassza, geotermia hőre) • Energia- és klímapolitikai célok megvalósítása mellett a gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálja • A Kormány a komplex zöldgazdaság-fejlesztés szerves részének tekinti, amely integrálódik a kapcsolódó iparágak bővítéséhez (energiahatékonyság, környezetipar, mezőgazdaság)

  7. MMEHCST: RES ilyen volt, ilyen lesz (120,57 PJ 14,65% re 823 PJ) 7

  8. Bruttó végső felhasználási energiapályák 2010-2020. között 8

  9. Az egyes forgatókönyvek szerinti összefoglaló táblázat a bruttó energiafogyasztásra * a RED 3. cikk (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével számított érték 9

  10. NCST – RES-E beépített kapacitás alakulása 10

  11. NCST- megújuló villamosenergia-termelés 11

  12. NCST – RES-E beépített kapacitás alakulása 12

  13. NCST- megújuló villamosenergia-termelésRES-E 2020: 5.6 TWh, 10,9% re 51,5TWhszél: 2020: 1,5 TWh, 3% re 51,5TWh 13

  14. RES-E kiinduló arányforrás: MEH 14

  15. Itt tartunk szélenergiában(MSZET, 2011. április) 15

  16. forrás: MEH 16

  17. Itt tartunk szélenergiában(MEH) 17

  18. forrás: MEH 18

  19. A támogatáspolitika hatásossága szélenergia-termelés növekedése vs (a 2020-ig lehetséges) potenciálRe-Shaping projekt 19

  20. Szélerőművek fajlagos bevételei és termelési költségei viszonyaRe-Shaping projekt 20

  21. Szélerőművek fajlagos profitabilitása (hat-e a penetrációra?)Re-Shaping projekt 21

  22. NCST szél – ambiciózus? • Az NCST célok nincsenek kőbe vésve, elvileg több RES is lehet • A 2020 –as szeles NCST cél a már elavult, de még(is) érvényes RES stratégia két forgatókönyve közé esik • 580 MW (NCST 750 MW) 920 MW • REPAP projekt nagyobb értékeket modellezett: • 790 MW illetve 890 MW

  23. ►Comparative assessment: EWI projectversus futures-e projectThe EWI-study overestimates the exploitable potential of best resources across Europe(specifically within harmonized uniform quotasystemHQS, but not within BAU) since it does not adequately consider the limiting effect of non-economic barriers (→ neglecting grid constraints). Magyarország: ld a 15% feletti RES-E számokat vs 10,9% az NCST-ben; a sárga oszlop 55% pedig főleg a szélből adódna 23

  24. Továbblépés feltételei I. • Tudatosítani (ahol, lehet számszerűsítve) a döntéshozókban, a szélenergia miért is támogatandó a 3-as és a további gazdasági-társadalmi stratégiai célok szempontjából • 1. ellátásbiztonság • Energia importfüggőséget csökkenti –OK • Rendszerstabilitás – kezelhető • 2. fenntarthatóság, környezeti hatások • Káros hatás elhanyagolható • Pozitív hatások • CO2 : 0,4-07 t/MWh elkerülése • NOx (is!!!), SOx, por, NMVOC stb kiváltás és kárelkerülés) jelentős • 3. versenyképesség • Jelentős támogatás per kWh (kb. 29-13=16 Ft/kWh), ez nagy a többi megújulónál is, de jelenleg kb 0,2 Ft/kWh a „szeles” árnyomás, 2020-ban pedig még mindig csak 0,6 Ft/kWh) • Modellezni kellene a tovagyűrűzó gazdasági hatásokat, nagyobb penetráció esetére is • A támogatás lejárta után, szabad piacon árcsökkentő nyomást fejtenek ki a szélerőművek az alacsony működési ktg miatt • További célok • Középfesz. csatlakozás: Hálózati veszteségcsökkentés mindhárom fenti célt szolgálja, egyéb potenciális rendszerhasznok (pl meddőenergia-gazdálkodásban) • Ezeket explicit jutalmazni is lehet – plusz bevételek • Munkahelyteremtés: • közvetlenül nem nagy (kb. 15 fő per 100 GWh), de a legtöbb más technológiának sem • Közvetett fejleszthető hazai beszállítók helyzetbe hozásával • Helyiek bevonása, haszonmegosztás révén elfogadottság növelhető • Fizetési mérleg: a technológia importból, de a kiváltott földgáz nagy része is • Regionális fejlődés – nemcsak mezőgazdasággal - ipari kultúra megjelenése

  25. Energetikai és megújuló energia projektek üzemeltetési munkaerőigénye per 100 GWhForrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines – Bioenergy Project Development & BiomassSupply 25

  26. Továbblépés feltételei II. • Mi lesz veled széltender? • Mikor? Időbeni ütemezés? • Méret szerint kiírt mennyiségek (5 MW alatti vs feletti, a kicsiket preferálják?) • Vagy mégis KÁT reform? • Reális benchmark költség adatok és üzemeltetési paraméterek alapján • Tender esetén is releváns: a KÁT felső korlát • Rendszerirányítás korlátainak csökkentése • Kiszabályozás ktg csökkentés ill. tehermegosztás, termelők ösztönzöttsége – kompromisszumok megtalálása • Kiegyenlítő költségek vállalása, ha a jó gyakorlat melletti benchmark költségeket a KÁT-ban elismerik • csoportos menetrendadás, területi diverzifikáció • Kompenzáció mellett némi rugalmasság vállalása (kisebb változási gradiensek, szabályozhatóság) • Nemzetközi példák: ES, UK, NL, IRE • A „konvencionális” erőművi mix alakulása – ezek állnak vagy piachoz is jutnak (elvileg elérhető vs ténylegesen működő –utóbbi jobb a kiszabályozáshoz) • K+F, smart grid tech alkalmazása, virtuális erőmű • Piacfejlesztés • Hazai tartalékpiac jobb szabályozása, érdekeltté és versenyzőbbé tétele • Nemzetközi tartalékkereskedelem fejlesztése • Időben közelebbi menetrenmódosítás lehetősége • Tőzsdén napon belüli termék bevezetése („túltermelés” elhelyezése, hiány beszerzése) – itt is felmerül a ki viselje a veszteséget kérdése

  27. Az NCST-ben tervezett finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek 27

  28. 10% vs 7,5% IRR-hez szükséges átvételi ár(nyereségadó és maradványérték nélkül)MAKK számítás 265 HUF/EUR árfolyam mellett IRR: Internal Rate of Return – belső megtérülési ráta – elvárt reálhozam O&M: Operation and maintenance costs – üzemeltetési és karbantartási költség Feltételezve, hogy az adott időtáv után nem működik tovább! A nyereségadó emelné, a továbbműködés/maradványérték csökkentené a szükséges KÁT-ot Megjegyzés1: a 23% =>kb 2 GWh/év/MW termelést jelent Megjegyzés 2: Mo-n a beruházási ktg-ek 1380-1800 EUR/kW között mozogtak Megjegyzés 3: 17-18 Ft/kWh nem elég nagyobb parkok esetén sem 28

  29. Összegzés • A kiinduló helyzet az, hogy • Hogy van? • Jól. • Kicsit részletesebben? • Nem jól. • Van szél? Van, nem sok, 22-23% azaz 1900-2000 óra/év átlagos kihasználással (de évről évre javul a hasznosítás hatékonysága); ez nem is rossz, és ha a KÁT elég (nagy)… • Lesz elég fejlesztés? Lesz tőke, lesz vállalkozói kedv, ha megfelelő a… • Tarifa, Tarifa, Tarifa avagy tender, tender tender, de ez nem elég • Kiszámíthatóság és a nem gazdasági akadályok, bürokrácia-engedélyezési folyamat, hálózat csatlakozási akadályok csökkentése

  30. MAKK Köszönöm a figyelmet ! FucskóJózsef MAKK - Magyar Környzetgazdaságtani Központ Hungarian Environmental Economics Centre tel.: +36-20-3207 206 email fucsko.jozsef{ at }makk.zpok.hu web: www.makk.zpok.hu

More Related