A munkabalesetek áldozataiért 2008. április 28.

1. A munkabalesetek áldozataiért 2008. április 28. Munkabalesetek Magyarországon és az Európai Unióban Hartai Ferenc szakértő ÉTOSz fhartai@freemail.hu 1.

2. 1995. óta minden évben a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére április 28-a a munkabalesetben elhunyt, vagy megsérült DOLGOZÓK EMLÉKNAPJA 2.

3. Mit jelent a munkavédelem az Európai Unióban? A statisztikák nem adnak teljeskörű képet, de a biztonsági és egészség- védelmi kérdések elemzésének alapvető fontosságú részét képezik. Nem beszélhetünk munkavédelemről a statisztikai tényeket figyelmen kívül hagyva. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség: A világ minden tájáról gyűjti a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi statisztikákat. 3.

4. A statisztikák például az alábbi szomorú igazságokra mutatnak rá: • Az Európai Unióban három és fél percenként meghal valaki munkához • kapcsolódó okok miatt. • Az Európai Unióban minden évben 142 400 személy veszti életét • foglalkozási megbetegedés miatt. • Az Európai Unióban minden évben 8 900 személy meghal munkahelyi • baleset miatt. • Az Európai Unióban az évi 150 000 haláleset akár egyharmadát is • okozhatják a munkahelyi veszélyes anyagok. • Ezen belül 21 000 eset az azbeszt számlájára írható. • (Forrás: OSHA) 4.

5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint: • A munkahelyi balesetek és megbetegedések naponta mintegy 6 000 • emberéletet követelnek világszerte, ez a szám emelkedni látszik. • Becslések alapján ezen túlmenően évente 270 millió nem halálos • munkabalesettel kell számolnunk (ezek mindegyike legalább 3 napos • munkahelyi hiányzással jár). • Évente további 160 millió új foglalkozási megbetegedés következik be. • A munkahelyi balesetek és megbetegedések által okozott kár az ILO • adatai szerint a világ GDP-jének 4 %-át teszik ki. • 5.

6. Az európai foglalkozási tendenciák: Az OSHA megállapítása szerint a biztonsági és egészségvédelmi politikának és gyakorlatnak alkalmazkodnia kell a körülményekhez. A munkahelyi környezet folyamatosan változik. A változás főbb okai: - új technológiák bevezetése; - munkaszervezési módok változása; - egyre nagyobb arányban foglalkoztatnak migráns dolgozókat (legális és nem bejelentett formában); - egyre nagyobb mértékben alkalmaznak új technológiákat; - Európa munkaereje öregszik, egyre nagyobb részben nőkből áll. 6.

7. Az OSHA egyes ágazatokra vonatkozó megállapításai: Mezőgazdaság A halálos balesetek aránya 100 ezer munkavállalónként 12,6. A három napon túl gyógyuló baleset 100 ezer munkavállalónkén 6 000. Az iparágak között a legmagasabbak közé tartozik a balesti gyakoriság. Építőipar Évente 1 300 munkavállaló veszíti életét. 100 ezer munkavállalónként 13 főt jelent. Más ágazatok átlagának több mint kétszerese a balesti gyakoriság. Egészségügy Az egészségügyi ágazatban a balesetek gyakorisága 34 %-kal magasabb az EU-s átlagnál. Váz- és izomrendszeri problémák A derékpanaszok az emberek 60-90 %-át érintik életük valamely szakaszában. Egy időpontban vizsgálva 15-24 %-uk szenved ezektől. 7.

8. Zaj A becslések szerint Európa munkaerejének egyharmada - több mint 60 millió fő - van kitéve nagy zajnak a munkaideje egynegyedénél hosszabb ideig. Kis- és középvállalkozások Az EU-ban a kis- és középvállalkozások száma 19 millió. Ezek közel 75 millió főt foglalkoztatnak. A kkv-kban történik az összes munkahelyi sérülés 82 %-a összes halálos baleset 90 %-a Stressz Az EU-ban munkavállalók több, mint 25 %-át érinti a munkahelyi stressz. Fiatal munkavállalók A 18 és 24 év közöttiek az EU-ban 50 %-al nagyobb valószínűséggel szenvednek el munkahelyi sérülést, mint tapasztaltabb munkatársaik. 8.

9. Munkabalesetek alakulása 2003-2007. 9.

10. 10.

11. Az OMMF elnökének értékelése a munkavédelmi helyzetről és tevékenységről. • A munkahelyek biztonsága nem megfelelő. • A munkahelyeken megengedhetetlenül sok súlyos kockázat van jelen. • „Ordítóan buta” balesetek következnek be. • Felelőtlen a munkáltatók, a munkairányítók és esetenként a munka- • vállalók hozzáállása a munkavédelmi előírásokhoz. • Gyakori a munkavédelmi ismeretek hiánya. • Nincs megfelelő munkavédelmi képzés. • Gyakori a figyelmetlen munkavégzés. • 11.

13. Magyarország munkavédelmi helyzetét döntően befolyásoló körülmények • „A munkaadókat, de a munkavállalókat sem ösztönzi semmi a munka- • körülmények javítására. A társadalombiztosítás rendszere nem ösztönzi • a munkaadót az üzemi balesetek megelőzésére és a munkakörülmények • javítására.” • „A munkaadók és a munkavállalók körében egyaránt általános az • érdektelenség a munkavédelem iránt.” • A munkaügyi felügyelet magyarországi rendszerét vizsgáló tripartit misszió jelentése. • 1992. 13. oldal. 13.

14. A leggyakrabban halálos balesetet okozó körülmények: A baleset fajtája:A baleset aránya az összes balesethez viszonyítva: Közúti jármű karambol 25 % Esés magasból 15 % Esés azonos szinten 2 % Betemetés (pld. földomlás, ömlesztett 7 % anyag által) Anyagmozgatás (gépi, kézi) 7 % Áramütés 4 % Elmozduló tárgy által összenyomás 4 % Égés-robbanás 4 % Forgó-mozgó gépalkatrész által okozott sérülés 3 % Tárgyak esése magasból (nem anyagmozgatás 3 % közben) pld. fadöntés, építkezés Emberek támadása 3 % Állatok támadása 4 % 14. Részletes adatok megtalálhatók:www.ommf.gov.hu

15. A munkabalesetek alakulása és gyakorisága: 2006. 2007. Összes 22 685 20 922 Halálos 123 118 Csonkulásos 327 288 1 000 foglalkoztatottra jutó munkabaleset 5,8 5,32 100 000 foglalkoztatottra jutó halálos baleset 3,1 3,00 Egy három napon túl gyógyuló baleset átlagosan 500 ezer forint kárt okoz! (OMMF becslés) 15.

16. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség stratégiája • 2009-2013. • Általános célok: • Előre jelezni az új és terjedő kockázatokat a megelőzés elősegítése • végett. • Erősíteni a tagállamok információcsere és kutatás terén folytatott • együttműködését. • Az Ügynökség konkrét stratégiai céljai: • Fokozni a tudatosságot a munkahelyi egészséggel és biztonsággal • összefüggő kockázatok és azok megelőzése terén. • Meghatározni a helyes munkavédelmi gyakorlati megoldásokat és • támogatni ezek terjesztését, illetve cseréjét. • Előre jelezni a felmerülő új kockázatokat és azokra megelőző meg- • oldásokat kínálni. • Elősegíteni a tagállamok együttműködését a kutatások és az • ismeretek megosztása terén. 16.

17. Lehetőségek és feladatok Magyarországon • A munkavédelemről szóló törvényben és a Munka Törvénykönyvben foglaltak végrehajtása. • A munka világa szereplőinek fokozott együttműködése • Állam • Szakszervezetek • Munkáltatók • Munkavédelmi képviselők és a munkavállalók • A siker kulcsa a munkáltató és a munkavállalók (képviselőik) együttműködése. • „Az a munkavédelem, ami a munkavégzés helyszínén megvalósul. • A többi csak bürokrácia!” • (ILO 1993.) 17.

18. Néhány gondolat a munkavédelmi képviseletről. Magyarországon a munkavédelmi képviselő megválasztása a munka-vállalókat alanyi jogon megilleti. Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkál-tatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. [Mvt 70/A § (1)a] A munkavédelmi képviselők megválasztásáról nincs megbízható statisztika. Mértékadó becslések (OMMF) szerint a magyarországi munkavállalók- nak csak mintegy egy-hatodát képviselik csak. A választás kötelezettségével összefüggő diszkrimináció méltánytalan. Például az egészségügy ágazatban a munkabalesetek gyakorisága a nemzetgazdasági ágazatot meghaladja. 18.

19. Munkavédelmi képviselő - munkavédelmi bizottság. • Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, • munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. • A bizottságnak nem tagja a munkáltató. • A munkavédelmi képviselő eljárási lehetőségei és jogai: • - vizsgálódási jog; • - tájékozódási jog; • - döntés előkészítésében való részvételi jog; • - egyetértési jog, intézkedés kezdeményezésének joga; • A munkavédelmi képviselő felelőssége: • - együttműködési kötelezettség a munkáltatóval és a munka- • vállalókkal; • - jogok rendeltetésszerű gyakorlása; • - eljárási kötelezettség; • - titokvédelmi kötelezettség. • A munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlásához biztosítandó feltételek. • A munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége. 19.

20. A paritásos munkavédelmi testület. • „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.” [Mvt 70/B. § (1)] • A paritásos testület a munkavédelem kérdéseiben érdekegyeztető tevékenységet végez. • Évente legalább egy alkalommal ülésezik: • Értékeli a munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását és az ezzel • összefüggő lehetséges intézkedéseket. • Megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel • kíséri annak megvalósulását. • Állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. • Egyéb kérdéseket tárgyal, pld.: hatósági ellenőrzések tapasztalatai, • rendkívüli események. • 20.

21. A testület működése nem érinti: - a munkavédelmi képviselő, bizottság jogállását; - a munkáltatónak törvényben meghatározott felelősségét. 21.

22. A paritásos testületek létrehozásának és működésének tapasztalatai. • Új intézmények, létrehozásukat a munkavédelemről szóló törvény • 2004. május 1-én hatályba lépett módosítása rendelte el. • Reprezentatív vizsgálatok tapasztalatai alapján azoknál a • vállalatoknál, ahol a törvényi feltételek fennálltak, a munkáltatóknak • csak 50 %-a kezdeményezte a testület létrehozását. • Számos esetben a munkavállalók képviselői voltak a kezdeményezők. • A lehetséges eset 63 %-ánál hozták létre a testületet. • A megalakult testületeknek 80 %-a működik érdemben, a törvényes • követelményeknek megfelelően. • Az Európai Unió célkitűzése, hogy a 2009-2013 évekre kidolgozott stratégia alapján 25 %-al csökkenjen a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések száma. • Ez komoly kihívást jelent Magyarország számára. Csak úgy teljesíthetjük, ha a munka világának szereplői az eddiginél jobban együttműködnek, teljesítik törvényben előírt kötelezettségeiket. 22.

24. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET ! 24.