Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

1. Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

2. Miről lesz szó? • Miért szükséges az „újjáélesztés”? • A szakszervezet válság tünetei • Újjáéleszési („revitalisation”) modellek (USA, EU) országok • Magyarországi tünetek • Magyarországi kísérletek • Tapasztalatok feldolgozása

3. Miért szükséges az „újjáélesztés”? • Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? • Tagság nagysága, összetétele • Akcióképesség, sztrájkok • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás • Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) • Társadalmi támogatottság, „public image” • Szolidaritás mint érték • Anyagi bázis • Szolgáltatások • Belső szervezet

6. Többváltozós regressziós analízis • Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd • Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

7. A szakszervezeti tagság válsága • Folytonos csökkenés • Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya • Magas szervezettség a közszférában és közszolgáltatásokban • Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző • A taglétszám csökkenésének okai: • Gazdasági okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munka • Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése • Ideológiai „ellenszél”, HRM ellenszerek • Szerény érdekvédelemi eredmények

8. USA, EU: „Union revitalisation” • Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) • Szervezkedő, aktivista (USA, UK) • Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k • Új struktúra • Centralizáció, szeparatizmus • Összeolvadás (Ver.di, stb.)

9. Szolgáltató szakszervezeti modell • Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások • Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell • Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan • Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások • Internetes hozzáférés, marketing • Svédország: „interface unionism” • Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése • Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) • Aktivisták bevonása vállalati szinten • Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között • De: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzumer” szakszervezeti modellt

10. Szervezkedő, aktivista modell • Csúcsszintű szakszervezet-politika • USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás • UK: TUC Organising Academy • Országonkénr eltérő célok és stratégiák: • Belső (ahol már van szakszervezet • Külső (szakszervezet nélküli özemek, ágazatok) • Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) • Üzemi tanács terjesztése • Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

11. Új célcsoportok szevezése • Diákok, diákmunka • Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) • Önfoglalkoztatók • Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) • Az önfoglalkoztatóvá váló tagok megtartása • Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztra • Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

12. Mozgalmi, politikai aktivitás • Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban • USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése • A szakszervezetek változó politikai orientációja • Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) • Új törekvések, politikai akciók: • A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovvénia, stb. • Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz • Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezet, stb.) • Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

13. Strukturális változások • Szakszervezeti egyesülések • Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés • Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt • EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB • Globális szervezetek: ICFTU+ • Centralizáció, források központosítása (DGB) • Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetk terjeszkedése új, szervezetlen területekre • Szétválás-kiválás-specializáció • (pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) • Új független szakszervezetek alakítása

14. Országok közötti különbségek • Szervezkedő szakszervezeti modell • Erős az angolszász országokban: ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött • Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. • Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése

16. És Magyarországon?

17. Szakszervezeti szervezettség(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

18. Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

19. Magyar szakszervezeti válságtünetek • Tagság és tagdíjbevétel források fogyása, apparátus leépítése • Országos és ágazati központok gyengesége • Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre • A helyi alku segítése? • Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció • Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) • Helyi-regionális struktúra gyengesége • Kismunkáltatók szervezése?

20. Szolgáltató szakszervezeti modell • Nincs igazi hagyomány • Még az államszocializmusban sem igazán volt • Kivéve egy-egy ágazat eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) • Elvetélt kezdeményezések: • 1990: Szakszervezeti bank • Létező szolgáltatások • Biztosítás, bankkártya • Mobiltelefon • Internet • A bővülés forrásigényes?

21. Szervezkedő, aktivista modell? • „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) • Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése • Kampányok főként a 1990-es évek elején • Suzuki, ÜT választások • Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) • Zöldmezős beruházások ? • Új szerveződések segítése, ŰT, EÜT felhasználása? • Nincs hatékony tagszervezési kampány („források hiányában”)

22. Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? • Eddig: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel • Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb • A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is • A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, a politikai szerep rovására

23. Mozgalmi, politikai aktivitás? • Konföderációk változó pártkötődése • Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ • Deklarált semlegesség: Autonómok • Látens kapcsolat (ÉSZT, SZEF), LIGA: jobbra-tolódás? • Politikai szakszervezet – nem népszerű ? • De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) • Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz

24. Strukturális változások? • Vagyonfelélés és költségcsökkentés • Újfajta bevételek felértékelődése (pályázatok, állami támogatás) • Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) • Ágazati egyesülési kísérletek kudarca • Beolvadások sikere • LIGA terjeszkedés: FRDSZ, MOSZ

25. Ki tud más megújulási kísérletekről?