1 / 41

Pszichológiatörténet 8. óra Az egész és az alak: az alakelmélet kibontakozása és jelentősége

Pszichológiatörténet 8. óra Az egész és az alak: az alakelmélet kibontakozása és jelentősége. Pléh Csaba. Gestaltok és egészek. Az egészek és a forma gondolat régmúltja Az alaklélektani mozgalom külső története A Gestalt gondolatrendszer: az érzékleti szerveződés törvényei

cera
Download Presentation

Pszichológiatörténet 8. óra Az egész és az alak: az alakelmélet kibontakozása és jelentősége

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pszichológiatörténet 8. óra Az egész és az alak: az alakelmélet kibontakozása és jelentősége Pléh Csaba

  2. Gestaltok és egészek • Az egészek és a forma gondolat régmúltja • Az alaklélektani mozgalom külső története • A Gestalt gondolatrendszer: • az érzékleti szerveződés törvényei • Az izomorfizmus s az alaklátás helyzete ma • Tanulás, gondolkodás és a társas szerveződés az alaklélektanban. Látás és művészet • Lewin jelentősége a motivációs pszichológiák alakulásában és a gyakorlati csoportlélektan keletkezésében

  3. A nagy irányzatok viszonya

  4. Az alak-régmúlt nagy kérdései • Részek és egészek. Funkciós részek. • Hol van az egész: • a természetben, a szervezetben, fejben • Részek és egészek. Funkciós részek. • Az egészek és a jelentés: értelmes vagy strukturális egészek?,

  5. Az alaklélektan közvetlen kontextusa Christian von Ehrenfels (1859-1931) melódiaélmény és egészek nem szummatívak: 1. Az elemek változása az összkép változáshoz vezet. 2. Transzponálhatóság. Ugyanaz a dallam áthelyezhető egy oktávval - amikor minden elemet megváltoztatunk - a dallam, az alaki minőség azonos marad. .

  6. A kor más szellemi mozgalmai, melyek a Gestalttal rokonok • Fenomenológia-Husserl: a tiszta élmény gondolata, s a természetes beállítódás • Szellemtudományos elégedetlenség • Grazi iskola: alaki erőfeszítések, integrálás az észlelésben, elemek + integráció • Fizikai mezőfogalom: az egyensúlyok és a távoli összekapcsolások fogalma

  7. A „berlini Gestalt” története • Iskolázott lázadó fiatalok, természettudományos beállítódással • Mozgáslátás, majd látási szerveződés • Berlini Intézet nagy központ, mely kiterjeszti a tanulás s fejlődésre is • Zsidóüldözés, kivándorlás Amerikába • Elvész az átfogó program: percepciókutatók lesznek

  8. Az alaklélektan és a kortárs iskolák A weimari kultúra és az egészek

  9. Különböző egészleges irányzatok

  10. A berlini nagyok Wertheimer Köhler Koffka Kurt Lewin

  11. A mozgáslátás és a phi jelenség • A jelenség • Mozgástípusok • Mozi és phi • A phi sorsa. Kolers, Dernett és a színes phi

  12. A bistabil ábrák Rubin: Mit is mutatnak (pl. ma mit mondunk róluk?)

  13. A JÓ FORMA szervező tényezői

  14. Wertheimer ábrái a formaalkotó tényezőkről

  15. Arnheim átviszi a művészetre is • Egyensúly • Alak • Forma • Formafejlődés • Tér • Fény • Szín • Mozgás • Dinamika • Kifejezés

  16. Egészleges látáselméletek és a festők Wertheimer: Az építészek, festők és szobrászok újra fel kell ismerjék és meg kall ragadják a sokrétű Gestaltot Klee Gestaltok Kandinszkij 1909-10 Két lovas …

  17. A Bauhausban született óravázlatok s Wertheimer rajzai 1997

  18. Kétértelműség Dalinál

  19. Wade: a Gestalt elvek a nem ábrázoló kelti művészetben

  20. Kanizsa illúzió: virtuális háromszög (1913-1993, Trieszt)

  21. Invariancia

  22. Izomorfizmus elvek Figurális utóhatás, Köhler

  23. Az izomorfizmus vitatott világa • Hármas megfelelés • Dinamikus folyamatok a kéregben • Mezők vannak mindenütt, nem telefonközpontok • Mára: kortikális interakciók, igenis telefonközpont

  24. Kiterjesztés a tanulásra belátás Köhler

  25. Íme Köhler filmje a két botról

  26. Doboz feladat

  27. Az alaklélektan kiterjed a gondolkodásra • Otto Selz (1881-1943) hagyománya: analitikus megoldási részsémák. • Newell-Simonig elvezet. • Wertheimer: a logika és az asszociáció félrevezető. • Egészek, geometriai kérdések. Sternbergig

  28. A magyar alaklélektan nagyjai: Kardos és Harkai • Világosságkonstancia matematikája • Állati emlékezet és tanulás • A főemlős firkálás, jelezés • A tanulás és a kerülőút- reprezentáció

  29. Kardos mint észlelés kutató

  30. Az alaklélektan korabeli riválisai

  31. Alaklélektan és tanuláselmélet a tudásszerzésről

  32. Az alaklélektan szerkezete

  33. Kurt Lewin jelentősége • Dinamikus gondolkodás: lásd Galilei szemben Arisztotelésszel • Motivációs fogalmak, szándék etc. Beemelése a kísérletezésbe • A csoportfolyamatok mezőelmélete • Gyakorlati elméletalkotó. A megcsinálható érdekli, miközben nagyon elméleti

  34. Szándék és kudarc A barrierek szerkezete

  35. Hanna és Hans filmjei

  36. Struktúra elvek a kognitív kutatásban

More Related