Filozófia 11. Pozitivizmus és fenomenológia

1. Filozófia 11.Pozitivizmus és fenomenológia

2. 4. Pozitivizmus

4. Auguste Comte • Értekezés a pozitív szellemről (Discours sur l'Esprit positif – 1844)

5. Comte • Az adottból, a tényszerűből kell kiindulnunk, és haszontalannak kell tekintenünk minden olyan okfejtést és kérdésfelvetést, mely ezen túl akarna lépni • Mi az, ami mint „pozitív tény” adva van számunkra? Egyedül a jelenség. A pozitivizmus tehát a jelenségek világára korlátozza a tudományok és a filozófia működését.

6. Comte 2. Az ember pusztán azt teheti, hogy a számára jelenség formájában adott tényeket • először is mint tényeket elfogadja • Másodszor ezeket bizonyos törvények szerint elrendezi • Harmadszor a megismert törvényekből igyekszik előrelátni a jövőben várható jelenségeket. Tudni, hogy előre lássunk. Ez minden tudomány értelme.

7. Tudományos magyarázat • Céltalan tehát firtatni egy tény „lényegét” vagy „valóságos okát” • Mit jelent akkor „megmagyarázni”? „Mi a gravitáció (a vonzóerő a világmindenségben) és a nehézkedés (a földi nehézségi erő)? Ezt még a legnagyobb koponyák is csak úgy tudták meghatározni, hogy egyiket a másikból magyarázták; vagy azt mondták, hogy a vonzás általános nehézkedés, vagy azt, hogy a nehézkedés a föld vonzása. Mi csak ilyen megfontolásokra vagyunk képesek… Senki sem kívánhatja, hogy ennél többre vigyük.”(Comte: A pozitív filozófia tanfolyama 1830-1842)

8. Miért pozitív? • Pozitív szemben a negatívval: a kritikaival. • Valóságos - szemben a nem valóságossal. • Hasznos – szemben az értéktelennel (pl. „pozitív szerepet játszik…”) • Tökéletesen meghatározható, bizonyos (pl. pozitív jog, szemben a természetjoggal)

9. A három stádium (Comte) 1. • Teológiai állapot: Az ember hisz az abszolút megismerés lehetőségében, erre törekszik, vagy éppen azt hiszi, hogy ennek már birtokában is van. • Nem a hasonlóság vagy egymásutániság szerint magyarázza a tényleges folyamatokat, hanem azt hiszi, hogy egy sajátos eleven akarat áll minden folyamat mögött.

10. Három stádium (Comte) 2. • A metafizikai állapot a teológiai állapot egy változata. A természetfeletti erők – istenségek – helyére itt absztrakt entitások, erők, fogalmak kerülnek. A monoteizmusnak megfelelő legfelső szint az, amikor az összes egyedi lényegiséget összevontan, egyetlen elv kibontakozásaként képzelik el.

11. A három stádium (Comte) 3. • A pozitív stádium. Ebben az ember felismeri, hogy mennyire terméketlen, ha abszolút – teológiai vagy metafizikai – megismerésre akar szert tenni. Lemond arról, hogy a világmindenség eredetét, végokát, a dolgok lényegiségét kutassa. • Ehelyett arra törekszik, hogy megfigyelés útján, saját eszét használva az adott tényekben felismerje a hasonlóság és egymásutániság törvényét. • A pozitív stádiumban a „megmagyarázni” egyetlen dolgot jelenthet: általános törvényekhez kapcsolni az egyedi tényeket.

12. A pozitív filozófia feladata • Fejlődésük során a tudományok egyre inkább specializálódnak. A köztük kialakuló munkamegosztás szükséges és hasznos. Ugyanakkor a megismerés szétforgácsolódását, az egységes rendszer hiányát is eredményezi. • A filozófia feladata, hogy maga is diszciplínává váljon: feladata az általános tételek feltárása és beépítése egy általános elméletbe. Összefoglalását és rendszerét adja a tudományos eredményeknek.

13. Két példa • Matematika: az egész filozófia és a tudománykonstrukció alapja. Tételei a legáltalánosabbak, legegyszerűbbek, legelvontabbak, és minden más tételtől függetlenek • Szociológia: Comte teremti meg a társadalom tudományos vizsgálatát

15. A következő korszak meghatározó irányzatai • Historizmus – átmenetileg legyőzi a pozitivizmus, de újjáéled az 1960as évek történeti-kulturális érzékenységű metodológiáiban (Kuhn, Foucault,…) • Pozitivizmus – a fizika 1905-1928 közötti forradalma a pozitivizmus megerősödését hozta. A tudományterületek többségében a mértékadó módszertani irányzat az 1980-as évekig a pozitivizmus volt.

17. Fenomenológia

19. Edmund Husserl (1859-1938)

20. Törekvés a tudományos, „végsőkig átvilágított” filozófiai alapvetésre • Az aritmetika filozófiája (1981) (Weierstrass asszisztense) • Logikai vizsgálódások (I. köt 1900, II. köt. 1901) • Eszmék egy tiszta fenomenológiához és fenomenológiai filozófiához (I. köt. 1913) • Formális és transzcendentális logika (1929) • Husserliana 1950-től (a löweni Husserl archívum adja ki)

21. Bolzano hatása • Szembefordul a pszichologizmussal. A logikát nem pszichológiailag és nem empirikusan kell megalapozni. • A logikai szabályok nem is normatívak, nem arról szólnak, hogyan kell gondolkodnunk. • A logika területe a jelentés, ami nem pszichikai létező, hanem valami azokon túli, általános, eszmei tárgy, lényegiség (S.472)

22. Karteziánus meditációk • Ez Husserl két, Párizsban tartott előadásának kibővített változata • A descartes-i kételyt tovább radikalizálva minden filozófia kezdetét a természetes beállítódás feladásában látja. Fenomenológiai redukcióval zárójelbe kell tennünk a világ létére vonatkozó természetes feltevésünket. • Ami ezután marad, az a tiszta öntudat a fenoménekkel.

23. „Az igazi pozitivizmus” • Valójában ekkor jutunk el azokhoz a jelenségekhez, melyekre minden további tudásunkat építhetjük. • De ezek a jelenségek nem interszubjektívek (ahogy a pozitivisták gondolták). A tudományos igazságokat kinek-kinek a maga fenomenális világában kell igazolnia. • Ehhez a tudományos állításokat tökéletesen precízen és pontosan kell megfogalmazni: „tisztán és világosan”

25. Max Scheler 1847-1928)

26. Scheler középső korszaka • Életművének három nagy korszaka közül különösen a középsőre volt nagy hatással Husserl • A lényeglátás fenomenológiai módszerét nemcsak az ismeretelméletre alkalmazta, de az etikára, a kultúr- és vallásfilozófiára, az értéktanra is: • A formalizmus az etikában és a materiális értéketika (1913-15) • Az értékek lerombolása (1919) • Az örök az emberben (1921)

27. Materiális értéketika • Az emberi cselekedetek nemcsak célja van, hanem a célban érték is rejlik. Az értékek abszolút, önmagukban fennálló, nem változó lényegiségek. • Róluk való ismeretünk, hozzájuk való viszonyunk viszont változó. • Az etika elve nem lehet pusztán formálisan meghatározandó (mint Kantnál), de az értékek nem is teljesen relatívak (sem szubjektív sem történeti értelemben, de az Életnek sincsenek alávetve.)(S.474)

28. értékrangsor • Legfelül a szentség és szentségtelenség (+ és -) • Alatta a szellemi értékek: a megismerés, a szép, a jogos és ezek ellentétei vannak • Ez alatt a vitális érzés, nemes és nemtelen értékei • Legalacsonyabb rendű: a pusztán érzéki észlelés, akár kellemes, akár kellemetlen. (S.474)

29. személy • A személyi és tárgyi értékek is különböznek. A személyi értékek a magasabb rendűek. • A személyhez tartozik „az értelmi teljesség (Vollsinnigkeit), a szellemi nagykorúság és a választás hatalma (Wahlmächtigkeit)”. (Scheler) • Lényegét tekintve a személy: szellemi. A természettől különböző, sőt, tőle független, vele szembenálló elv. Csak a szellem teszi szabaddá az embert, teszi függetlenné a szerves élethez való kötöttségétől. (S.474)

30. Az ember „az a lény, aki imádkozik” • Az ember, mint élőlény természetesen az állatból származott, és maga is állati. Ugyanakkor istenkereső lény is, szellem és személyiség. E kettősség a lényege. • A valódi szeretet nem egy lényre, hanem mindig egy személyre irányul. Nem érzés, hanem viszony, mely soha nem vezethető le az illető tulajdonságaiból. • A szeretet legmagasabb rendű formája az istenszeretet, ami nem isteni iránti szeretetünk, hanem az ember részesedése Istennek a világ iránti szeretetéből. (S.475)

31. Fenomenológia ma • A fenomenológiát széles körben alkalmazzák a társadalomtudományokban (szociológia, pszichológia,…) • Különösen ide tartozik a Scheler által kezdeményezett antropológia. Tekintsünk a Bibliára, az antik emberképre és a darwini evolúciós elméletre „Van tehát egy természettudományos, egy filozófiai és egy teológiai antropológiánk, amelyek mit sem törődnek egymással. Egységes eszménk az emberről viszont nincsen.” (Scheler: Az ember helye a kozmoszban)(S.501)

33. Logikai pozitivizmus (vagy logikai empirizmus vagy neopozitivizmus)

34. Emlékeztető: pozitivizmus • A pozitivizmus a „pozitívan adotthoz” akarja tartani magát, tehát ahhoz, ami érzéki tapasztalat útján közvetlenül megállapítható. • Az empirizmus radikális változata. Hume tekinthető az ősatyjának aki szerint számunkra az érzéki benyomásokon (impressions) és képzeteken (ideas) kívül semmi nincs adva. Minden más vagy ezekből épülő konstrukció vagy ezeken túllépő megengedhetetlen metafizika.

35. Neopozitivizmus vagy logikai pozitivizmus • A matematika, a logika és a fizika 19-20. században lezajlott forradalmaira reagál. (S.527-534.) • A Bécsi Kör tagjai a filozófián kívül legalább még egy tudományterületen jeleskedtek: Kurt Gödel, Hans Hahn (matematikusok), Karl Menger (nemzetgazdász), Otto Neurath (szociológus), Philip Frank (fizikus) • Hasonló csoportosulás volt Berlinben Reichenbach, Varsóban Tarski körül

36. Bertand Russel: Tudásunk a külvilágról • A könyv utolsó lapjain Russell így foglalja össze a filozófia feladatát: „A logika tanulmányozása válik a filozófia központi feladatává: ez adja a kutatás módszerét a filozófiában, mint ahogyan a matematika adja a módszert a fizikában… A hagyományos rendszerek állítólagos ismereteit el kell söpörni, és mindent újra kell kezdeni... Az egyetlen feltétel, úgy hiszem, amely szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben a filozófia soha nem látott sikereket érjen el, az, hogy iskolát alkossanak olyan emberek, akik tudományos képzettséggel és filozófiai érdeklődéssel rendelkeznek, s akiket nem rontott meg a múlt…”(Russell: Tudásunk a külvilágról)

37. Rudolf Carnap Russellről • „Úgy éreztem, mintha személyesen nekem szólna a felhívás. Ebben a szellemben dolgozni – ez lesz a feladatom mostantól kezdve! És valóban, attól az időtől az új logikai eszközök alkalmazása tudományos fogalmak elemzésére és filozófiai problémák megoldására, volt tevékenységem fő célja” (Carnap visszaemlékezése)

38. A filozófia megújítása • A hagyományos problémák a nyelv hibás használatában gyökereznek. A filozófia nyelvének elemzésével meg lehet mutatni, hogy problémái nem valódi, hanem csupán látszatproblémák. Ezeket tehát nem is megoldani kell, hanem kiküszöbölni. Egy kijelentés értelme empirikus verifikációjának módjában van.

39. Látszatállítások • „…kétféle látszatállítás van. Az egyikben olyan szó szerepel, melyről tévesen azt hiszik, hogy van jelentése; a másik fajtában jelentéssel rendelkező szavak szerepelnek, amelyek azonban a szintaxist megsértő módon kerülnek egymás mellé, így nem eredményezhetnek értelmes állítást.” (Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül) • Pl 1.) ‘babig’, „‘elv’, ‘isten’,… ‘az idea’, ‘az abszolútum’, ‘a feltétlen’, ‘végtelen’, ‘a létező léte’, ‘a nemlétező’, ‘’magábanvaló dolog’, ‘abszolút szellem’, ‘objektív szellem’, ‘lényeg’… az ilyen szavakat tartalmazó állítólagos metafizikai tételeknek semmi értelmük sincs, semmit sem állítanak, puszta látszatállítások.” (Carnap: i.m.) • 2) „Caesar egy és” „Caesar egy prímszám”