Pályaorientációs (LLG) rendszerek

1. Pályaorientációs (LLG) rendszerek Nemzetközi összehasonlítása és hazai kialakítása A szakadékok áthidalása Műhely munkaügyi kapcsolatok és munkaerő-piaci specializációk számára Borbély-Pecze Tibor Bors 2010. április 6.

2. 1. Fogalmak, feladatok

3. Az ILO (2006) öt pontban sorolja fel a LLG szolgáltatások szerepét a fejlett országokban • 1. karrier/ pályaorientációs információnyújtásra van szükség a foglalkoztatás megőrzéséhez, a munkaviszony elnyeréséhez, vagy a munkahely-változtatáshoz. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A szolgáltatást állami vagy nem állami (NGO) szereplők is elláthatják. Ez a szolgáltatás egy LLG rendszer sarokköve. • 2. életpálya-építés/ pályaorientációs ismeretek oktatása az oktatási intézményeken keresztül és a közösségi szervezeteken át. Ez tanárok, pályaorientációs tanácsadók és további szakemberek által (pl. művelődési szakemberek) valósulhat meg. A szolgáltatás segít a tanulóknak és felnőtteknek, hogy megértsék saját motivációikat, értékeiket, amelyekkel a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A szolgáltatás ismereteket nyújt a munkaerőpiacról, a képzésekről, az egyéni életút-, és karrierdöntésekről és a hozzájuk tartozó lehetőségekről. Olyan eszközöket, módszereket ad a tanulók/ felnőttek kezébe, amelyek segítségével saját karrierjüket tervezhetik, fejleszthetik. • 3. pályaorientációs/ karrier tanácsadás segít az embereknek, hogy megértsék és letisztázzák magukban céljaikat, törekvéseiket, hogy megértsék saját személyiségüket,és jól informáltan hozzanak döntéseket. Döntéshozatalt követően képesek legyenek azokat megvalósítani, karrier útjuk során a tervezett és ad hoc változásokat kezelni. • 4. foglalkoztatási tanácsadás során a szolgáltatás a munkavállalási korú felnőttek azonnali elhelyezkedési, munkába állási céljait segít tisztázni azáltal, hogy értékelteti az ügyféllel azonnali karriercéljait és lehetőségeit. Ráébreszti az álláskeresőt a célálláshoz szükséges ismeretekre, képzésre, valamint segíti szakmai önéletrajzot, álláskeresési tervet készíteni, felkészít az állásinterjú típusaira és a munkahelyi beilleszkedésre. • 5. állásba helyezés az álláskeresők munkába helyezése. Állami vagy magán munkaerő-közvetítők is végezhetik a tevékenységet. A felsőoktatási intézmények szintén végeznek hasonló tevékenységet hallgatóik számára.

4. Az új európai LLG politika négy prioritást fogalmazott meg • 1. A LLG állampolgári kompetenciák megszerzésének támogatása, azaz minden EU polgár legyen képes saját szakmai életútját megszervezni a pályaválasztástól a nyugdíjba menetelig. • 2. A LLG szolgáltatások elérhetővé tétele minden uniós polgár számára, azaz a jellemzően szűkös kapacitások fejlesztése (szakemberek képzése, szolgáltató helyek fejlesztése, bővítése, újak nyitása) • 3. A LLG szolgáltatások minőségbiztosításának fejlesztése, azaz a tanácskérő, felhasználó jogainak biztosítása (fogyasztóvédelem) • 4. Kooperáció, koordináció közösségi, tagállami, régiós és lokális szinteken, azaz a széttöredezett fenntartású és csak részleges hozzáférést biztosító, szakmailag is töredezett rendszer helyére egységes LLG rendszert szükséges állítani.

5. Az életpálya tanácsadás (LLG) tartalma Információnyújtás, információs tanácsadás (guidance), pályatanácsadás (counseling) szolgáltatása az egyének számára bármely életkorban azzal a szándékkal, hogy iskola- és képzésválasztásaikat, valamint szakmai döntéseiket (jól) meg tudják hozni karriermenedzselésük érdekében. A fentebb felsorolt szolgáltatások nagy része jelen van az iskolában, egyetemeken, foglalkoztatási szolgálatoknál, magánvállalatoknál és az önkéntes szektorban. A tanácsadás minden formája beépül az élethosszig tartó tanulás (LLL) folyamatába, illetve annak támogatásába. A kivitelezés módjának vonatkozásában tanácsadást lehet végezni négyszemközt egyéni esetkezeléssel, csoportban, és távtanácsadás formájában (web alapon vagy rádión, telefonon, stb.). A tevékenység tartalma magában foglalja a személyiség alkalmazott pszichológiai eszközökkel történő felmérését (kérdőív, irányított beszélgetés, kiválasztó központ, stb.), valamint a kliens önálló önismeretszerzését, a tanácsadói interjút, oktatási programokat a karriermenedzselés fejlesztése érdekében, illetve a munkakipróbálást. (EU/OECD, 2004)

6. Érintett ágazatok • Munkaügy • ÁFSZ • Magán közvetítők/ kölcsönzők /tréner és tanácsadó cégek • Non-profilt szféra • Oktatásügy • Közoktatás • Szakképzés • Felsőoktatás • Felnőttképzés • Közművelődés • Egészségügy (egyes részei) – rehabilitációs, prevenció • Szociális szféra (egyes részei) – aktív korúak támogatása (állami, önkormányzati, for-profit és non-profit szereplők egyaránt)

7. Az RSZH munkavégzés folyamata Szakmai koncepció LH+RKK az RSZH megvalósítók felsőoktatás felnőttképzők szociálisintézmények szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek munkaügyi központok általános iskolák egészségügy magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők közművelődési intézmények középiskolák

8. Az élethosszig tartó pályaorientációs támogatás szektorokon átívelő megközelítésmódja

9. Az É.T. az egyén szemszögéből

10. Mitől más mint a korábbi koncepciók? • teljes szakmai életút alapozása és támogatása a feladat • Szakpolitikák és intézmények közötti együttműködés, feladatmegosztást igénye • a LLG • gyermek és ifjúkorban, ill. hátrányos helyzetben (pl. eü. rehabilitáció, hajléktalanság, tartós inaktivitás) – közjószágként viselkedik • a szakmai életút nagy részében viszont magánjószágként (pályavitel megerősítése, pályafejlődési tanácsadás)

11. Milyen kihívásokra adott válasz az életpálya tanácsadás szakpolitika? • A harmadlagos (és negyedleges) szektorok elszívják a munkaerőt, poszt-indusztriális gazdaság • A technológiai-technikai fejlődés adaptációs válsághelyzetet hozott létre • A szakmák, foglalkozások, munkakörök tartalma folyamatosan változik • Újak jönnek létre, régiek eltűnnek (pl. irodagépszer-műszerész, web-grafikus) • Átalakult az életmód, városlakók • A család tradicionális orientációs szerepe elolvadt (nukleáris család, gyors változások) • Az „iskola” elveszítette egy életre meghatározó szerepét ( a szakképzés válsága; LLL) • Az egyén életútja minden eddigi történelmi korszaknál hosszabbra és egészségesebbre (munkaképesség megőrzése) nyúlik (HU: 73 év, ebből 40-50 aktív év /első mep-i belépés 23 évesen)

12. Hol vannak a szakadékok? • Hiányzik az egységes fogalomhasználat, protokoll • Nem tisztázottak a tanácsadási beavatkozások „pontértékei” • Az egész szakmai életút alapozásához és támogatásához számos eszközt szükséges fejleszteni • Hiányzik a szakpolitikák közötti átjárhatóság (integrált HRD politika+ infra. / integrált közösség és területfejlesztési politika) • A tanácsadási szolgáltatások intézményhez kötődnek nem lehet végigvinni őket egy életúton (vö. egyéni LLG portfolió, egyéni képzési kártya) • Maguk a szakemberek sem elég felkészültek, az is gondot jelent, hogy kiket azonosít a szakpolitika szakemberként • A feladat finanszírozása a maradékelvet és az intézménybe épített finanszírozást követi • Hiányoznak az érdemi monitoring vizsgálatok (evidence based policy)

13. Részterületei

14. Az életpálya tanácsadás a szolgáltatás intenzitása szerinti három lépcsős modellje (EU/OECD 2004)

15. Összhangban az EU-OECD (2004) a szakpolitikai gyakorlatban felhasználható keretére ezt a három lépcsőt feleltetjük meg a szakmai esetmunka gyakorlati felosztásának • a legtöbb tanácskérő számára és a leggyakrabban igénybe vett szint a pályainformáció nyújtás (advice) – a pályainformáció nyújtás személyzete nem csak szakképzett tanácsadó (counsellor) lehet. Itt jelennek meg a felnőttképzési tanácsadók/ konzultánsok, rövidtávú pályaorientációs tanfolyami végzettségekkel rendelkezők (30-120 ó) és külön továbbképzés nélkül a pedagógusok is A magyar nyelvben a tanácsadó szó használatát kerülni javasoljuk tekintettel annak foglalt létére. Magyarul, amikor információt kérünk, akkor érezzük magunkat hasonló közlés-vételi helyzetben, mint az angol szóhasználatban a tanácsadás (advising) esetében. (EU/OECD elnevezés önálló információszerzés és feldolgozás)

16. pályatanácsadás/ konzultáció (advising + guidance + counselling)A szakképzett pályatanácsadó/ diáktanácsadó vagy emberi erőforrás tanácsadó/ pályaorientációs tanácsadó által végzett több egyéni ülésből vagy csoportfolyamatból álló a tanácskérő személyiségével és a szakmák/ pályák megfeleltetésével, a munka világában adódó pályaviteli, pályaváltási konfliktusokkal dolgozó non-direktív segítő beavatkozási folyamat, amely problémadefinícióval kezdődik és megállapodással zárul. Szinonimaként használjuk a magyar elnevezésben a tanácsadást és a konzultációt a szakmai szint megjelölésével, hiszen pl. az addiktológiai tanácsadás területén (Rácz 1995) tudatos döntés született a 90-es évek közepén a magyar direkt tanácsok osztogatását jelentő „tanácsadás” szó helyet a latin konzultáció szó használatára. A pályatanácsadás/ konzultáció területén az ülésszám egyszámjegyű, a csoportos tanácsadás időkerete is néhány nap. Csak a csoportos fejlesztés (életpálya-építési készségek fejlesztése) hosszabb távú, pl. igazodik az iskola tanév hosszához és heti – kétheti rendszerességgel követik egymást a foglalkozások. (EU/OECD elnevezése támogatott öntájékozódás)

17. pályapszichológiai tanácsadás/ konzultáció (advising + guidance + counselling)- ez a szint az állampolgárok/ tanácskérők töredéke számára elérhető és szükséges, személyzetének képzése költséges. Kompetenciaprofiljában a Wigersma (1976) alapján a pszichoterápiás szintig bezárólag minden olyan feladat (pl. teszthasználat az önértékelő eljárásokkal szemben a pályatanácsadásban) ide tartozik, amely ellátásához pszichológus diplomára van szükség. Itt jegyezzük meg, hogy önmagában a pszichológus diploma a pályatanácsadáshoz kapcsolódó speciális tudás hiányában nem jogosít pályapszichológusi munka végzésére. (EU/OECD elnevezés intenzív támogatás) Hangsúlyozzuk, hogy e szinteket és az e szinteken végzett tevékenységek összességét, együttesét nevezzük életpálya tanácsadásnak (Lifelong Guidance).

18. A finn munkaügyi szervezet több illetékességi és kompetencia rendjére épülő tanácsadási szolgáltatási modellje

19. 2. Nemzetközi jó példák

20. A pályatanácsadás rendszere Dániában

21. A dán ifjúsági tanácsadó rendszer reformja (2003) • 45 ifjúsági tanácsadó központ alakult (a közoktatás befejezése és a munkaerő-piaci kilépés összekötésére) Koppenhágában (1 milliós város a vonzáskörzetekkel együtt) 80-100 fős a központ, a kisebb régiókban 20-30 fősek az irodák. Országosan a 45 centrumban cca. 2000 kiképzett tanácsadó dolgozik az oktatásügyben. • A második elem a regionális pályatanácsadó központok ebből 7 db van az országban, amelyek csak a felsőoktatási belépéssel foglalkoznak. 130 pályatanácsadó foglalkozik a fiatalokkal ezekben az irodákban. 2004-ben két szinten alakultak új pályatanácsadó központok:

22. A közoktatási tanterv is magában foglalja az életpálya-építési kompetenciák oktatását • (oktatás- szakképzés és munkaerőpiac néven fut ez a tárgy a közoktatásban). Három választható terület van a közoktatásban, ezek az alábbiak: • 1. felnőtt életre nevelés (szexualitás), • 2. közlekedési ismeretek (KRESZ) - biciklire is! • 3. pályaorientáció - oktatás- szakképzés és munkaerőpiac • 3.a A dán NAT alapján a három elem: • - személyes választásom (önismeret) • - a szakképzés világa - mi lehetek? • - munkaerő-piaci ismeretek - a felnőtt életem, a munkavállalás és szakképzés kapcsolódása

23. Az ifjúsági oktatási rendszer és a pályaorientációs szolgáltatások

24. Ifjúsági pályaorientációs és képzési portál A portál belépési csatornái: • - 6-10. osztályok (közoktatás) • - középiskola választó • - felnőttképzés A jobcompass és a jobmappen segítségével a látogató megnézheti az egyes tanulmányi ágazatok összefüggéseit. Amennyiben a fiatalok kitöltötték on-line a saját szakképzési tanulmányi tervüket, azt meg kell tartaniuk és az egyes intézményi szintektől függetlenül számon is kérik rajtuk a későbbiekben. A Jobcity segítségével meg lehet tekinteni az egyes foglalkozásokat a munkahelybe ágyazva. Valójában virtuális üzemlátogatásokat lehet tenni. 500 ezer EUR volt minden egyes ilyen szakterület kialakítása.

26. A pályatanácsadás rendszere Új-Zélandon

27. Career Services Új-Zéland Új-Zélandon az OECD országjelentés után indult ez az integrált szervezet fejlesztése. 7,5 millió EUR fejlesztést hajtottak végre 2006 és 2009 között. Országosan 130 fős a szervezet főként a fiatalokra koncentrál, de elérhető a felnőttek számára is. A kormány elvárása szerint a szolgáltat ellátja tananyagokkal és szóróanyagokkal a fiatalokat és szülőket valamint az iskolákat. E mellett call és web centert működtet, valamint országosan 10 db 5-10 fős irodát. 2009 októberében 3000 hívást fogadtak és 500 e-mailt, (career advise) a hívások nagy átlagosan 2 percig tartottak e mellett 38 legalább 20 perces pályatanácsadás (guidance) is lezajlott az ingyenes zöld számon keresztül

29. 3. Hazai lépések az életpálya tanácsadás szakpolitika rendszerének kialakításra

30. Az életpálya tanácsadók és tanácsadási részfeladatokat ellátók hálózatba szervezése

32. A pályatanácsadás gazdasági hatékonysága (2006) Forrás: Lalande, Vivian – Hiebert, Bryan – Magnusson, Kris - Bezanson ,Lynne – Borgen, Bill (2006) Measuring the Impact of Career Services: Current and Desired Practices

33. Az életpálya tanácsadási szakpolitika indikátorrendszerének keretmátrixa (CEDEFOP 2005)

34. Lehetséges ÉT. indikátorok egyéni, szervezeti és nemzeti szinten (CEDEFOP 2005)

37. Életpálya-tanácsadás Pályaorientáció Tagállami fejlesztéspolitika (ÚMFT) in TÁMOP 2007-2013 Nemzeti Reformprogram – a növekedésért és foglalkoztatásértNRP 2008-2010 Szociális védelem és társadalmi összetartozásJIM 2008-2010 Magyar Ifjúsági StratégiaNIS 2009-2024 Stratégia az egész életen át tartó tanulásrólLLL 2005 Education and Training (in Szakképzési-fejlesztési stratégia)E+T 2020 Pályaorientáció és tagállami szakpolitikák viszonya www.afsz.hu/engine.aspx?page=kulfoldi_palyaor_eu_llg_szakpol

38. Köszönöm a figyelmet! Életpálya Tanácsadás magyar nyelvű honlapja: www.eletpalya.afsz.hu