II. Rákóczi Ferenc

1. Magyar várak II. Rákóczi Ferenc Danka Bianka 6.a 2007. március 27.

2. A várakról A Rákóczi-szabadságharc térképe Siklósi vár Sümegi vár Regéci vár Gácsi vár Simontornyai vár Trencséri vár Kölesdi vár Romhányi vár Kőszegi vár Sárospataki vár Munkácsi vár Huszti vár Nagyecsedi vár Boldogkőváraljai vár Szerencsi vár Tartalom

3. A várakról • A várak jelentősége • A szabadságharcokban a várak is fontos szerepet játszottak. Rákóczi korában többek között Simontornya, Siklós, Sümeg vára volt a kuruc hadmozdulatok fontos támaszpontja. Várépítésünk korszakai • A honfoglalás után a királyi székhelyeken épültek első kőváraink, majd a nyugati határszélen a német császárság támadásai ellen. Ekkor még csak a király építtetett várakat, a főuraknak nem engedélyezte. A király központi hatalmát a várak is erősítették. A magyar várépítés Európa várépítésének fejlődését követi (lakótorony - belsőtornyos vár – külsőtornyos elrendezés – kaputorony – felvonóhíd – farkasverem…). • Az ágyú megjelenésével alacsonyabb, vastagabb, földfeltöltésekkel erősített várfalakat emeltek. • A török kiűzése után nem volt többé szükség a várakra. Fölöslegessé és korszerűtlenné váltak. Fenntartásuk óriási összegeket emésztett volna fel. Lebontásuk 1700 és 1703 között meg is történt. • A Rákóczi-szabadságharc eseményei lassították a rombolást. 1705 és 1709 között több vár volt a kuruc hadmozdulatok kiindulópontja. A szatmári békét követő években azonban azokat is hasznáhatatlanná tette a császári hadvezetés. Csak néhány nagyobb vár maradt fenn támaszpontul az osztrák hadseregnek az esetleges magyar rebellió ellen.

4. A Rákóczi-szabadságharc térképe A zászlók a váraka jelzik

5. Siklósi vár További képek • I. Lipót 1698. december 1-én a siklósi várat és uradalmát az olasz származású Caprara Aeneas császári tábornoknak adományozta, aki a romos részeket lebontatta, és megkezdte a ma is látható várkastély felépítését. Õ boltoztatta alá állandó kapuvá és híddá a barbakán felvonóhídját is. A munkálatokat 1701-ben bekövetkezett halála után az új birtokosok, Batthyány Ádám gróf és fia Lajos herceg fejezték be.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Bottyán generális foglalta el a várat és tartotta egy évig kezében.

6. Sümegi vár További képek • II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg a vár õrsége, amely a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. Heister tábornok foglalta vissza 1709-ben császári csapatokkal. A várat 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. Ettõl kezdve a tetõ nélküli falak pusztulásnak indultak.

7. Magyar várak Regéci vár Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharcidején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.

8. Magyar várak Gácsi vár • Ez időben azonban még nem állott vár a gácsi hegy ormán: a hegyről elnevezett Gácsfalu a Tugár-folyó tulsó partján terült el. Itt építtetett 1350-ben díszes, erős kőtemplomot a földesúr, Lossonczy Tamás mester. • Amikor a XV. század közepén a csecsemő fiával özvegyen maradt Erzsébet királyné a lázongó főurak ellen zsoldjába fogadta Giskra Jánost, Felső-Magyarországot elözönlötték a csehek. Rablásból élő, mindenki által gyűlölt hordáik csak erős falak mögött érezték magukat és zsákmányukat biztonságban. Ahol nem sikerült valamely várat elfoglalni, ott átalakították a templomot erőddé vagy végső esetben az igába hajtott jobbágysággal rakattak fészket maguknak. Így történt a Tugár völgyében is, ahol a környező várakat nem tudták megkaparintani. Ezért a Gács-hegy tetején kőerődöt építettek az 1440-1450 közötti években. Benne Giskra egyik csapata talált menedéket.

9. Magyar várak Simontornyai vár • A 13. századi lakótorony a Sió ingoványaira épült. Első tulajdonosa a döröcskei nemzetségbeli Salamonfia Simon alországbíró volt; később róla nevezték el a várost Simontornyának.A közel 150 éves török uralom alatt csak kisebb átalakításokat végeztek a váron, a hódoltság után (1702-1704) azonban nagyszabású átépítéssel kiforgatták eredeti szépségéből, és a palotából a haditechnika szolgálatába állított erődítmény lett. Az így átépített vár a Rákóczi-szabadságharc idején a Dél-Dunántúl legnagyobb kuruc erőssége volt. Vak Bottyán János tábornok dunántúli hadműveleteinek erős támaszpontja . Négy évig tartották a kurucok Bottyán generális legkedvesebb várát. 1709-ben foglalták el az osztrákok és 1717-ig tartották megszállva.

10. Trencséni vár Magyar várak • 1704 febr. 13 – Trencsén városát megszállták II. Rákóczi Ferenc felkelö kurucai, mivel a városbeli polgárok – a föispán tudta nélkül – beengedték a kuruc harcosokat a kapukon. A következö napokban a várból ágyútüz alá vették a várost, és a külvárost, ahonnan a kuruc harcosok széthordták a várba felmenekült nemesség értékeit. Ezután az ostromlók vezére, Ottlyk György többször is felszólította a védöket az erödítmény feladására. A válasz ágyútüz volt a megszálló kurucokra. Végül hosszas tárgyalások után fegyverszünetet kötöttek a szembenálló felek.

11. A Rákóczi szabadságharc idején az első kuruc csapatok Sándor László és Zana György vezetésével 1704 elején jártak a megyében. Hosszabb időt töltöttek Siklósnál, Pécs alatt, Szigetvárnál, majd a Dráván túl a labancoktól vereséget szenvedtek, akik ezután elfoglalták Siklóst és Pécset is. A következő esztendőben Béri Balogh Ádám csapataival visszafoglalta a két települést. A megyében harcra ezután csak 1708-ban került sor, amikor Béri Balogh Ádám kölesdi győzelme után egészen Pécsig jutott. Kölesdi vár Magyar várak

12. Magyar várak Romhányi vár • A kuruc oldalról bántó, labanc felől nézve viszont csatát eldöntő romhányi dobolás emléke, amikor egy Kajtár nevű, bodonyi illetőségű (tehát magyar) labanc tizenkét dobossal egy csalitos mögött meghúzódott, és ott éketlenül verve a szamárbőrt olyan ricsajt csapott, amelytől Rákóczi hada szó szerint megfutamodott. Ezzel 1710. január 22-én el is dőlt az utolsó kardhúzás mezején, Romhánynál az eladdig döntetlenre álló legvégső összecsapás. Mert azután már sorra elestek a nagyobb helyek, Lőcsét egy ugyancsak nógrádi asszony, bizonyos Korponayné Géczy Mária árulta el, juttatta osztrák kézre. Romhány

13. Kőszegi vár Magyar várak További képek • Az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán serege augusztus 10-én vette ostrom alá Kőszeget, melyet Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezer fővel védelmezett. A huszonöt napos viadal során az oszmán hadak minden lehetséges eszközt bevetettek, majd • megkezdték a visszavonulást. I. Ferdinánd király hősiességéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. A sikeres védelem emlékére mai napig tartó hagyományként tizenegy órakor megkondulnak a város harangjai. • A szorgalmas polgárok miatt gazdag zsákmányt jelentő városkát még sokszor ostromolták és foglalták el különböző hadak, csak a Rákóczi-szabadságharc után indulhatott meg végre a békés fejlődés. Ennek azonban már gátat jelentettek a szűk városfalak, ezért nagy részüket lebontották. Maga a vár azonban épségben maradt. A szépen restaurált épületben Vármúzeum és Várszínház fogadja a messzi földről érkezőket.

14. Sárospataki vár Magyar várak További kép • Az együttes a XV. század végétől 1660-ig fokozatosan épült ki. Magját, a későközépkori tornyot, későbbi nevén Vörös-tornyot 1500 táján a Pálócziak építették. 1526-ban Perényi Péter birtokába került. 1534-től ő építteti a toronyhoz a rombusz alaprajzú, sarokbástyás belső vár körítő-falait és a városmagot övező külső várfalakat. A Vörös-tornyot - öt szintjén fiókos dongaboltozatos termekkel - lakótoronnyá építteti át, és kívül-belül reneszánsz faragványokkal díszítteti. A vár-udvar keleti oldalán palotaszárnyat emeltet, amit 1563-ban Gábor fia fejez be. E szárny emeletét, majd az udvart övező többi szárnyat pompás késő-reneszánsz termek sorával 1616 és 1660 között I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna építteti ki. Az 1703-ban és 1737-ben leégett várkastélyt igénytelen barokk helyreállítások után a XIX. században romantikus ízlésben erősen átépítették.

15. Munkácsi vár Magyar várak További képek • II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc költöztek be a várba. I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja. • Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc halála után két gyermekével, Ferenccel és Juliannával, özvegyen maradt. A vár minden gondja a hős asszony vállaira nehezedett.

16. Huszti vár További képek • A vár első említése 1353-ból való. Többnyire királyi birtok volt a középkor során. Mátyás ide záratta nagybátyját, Szilágyi Mihályt. Története során mindössze egyetlen egyszer sikerült a várat valakinek bevennie. Ez Ferdinánd volt, aki 1546-ban vívta meg sikeresen. Ezt követően viszont jelentősen megerősítették és valóban sikeresen ellenállt a török és tatár betöréseknek is. II. Rákóczi Ferenc is többször megfordult itt, sőt rendi gyűlést is tartott a várban. Pusztulása 1766-ban kezdődött, amikor egy villámcsapás következtében leégett, majd 1798-ban vihar rongálta meg, és végleg sorsára hagyták. Ma a nagy területen elhelyezkedő romjait a növényzet sűrűn benőtte.

17. Nagyecsedi vár • 1701-ben, a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetén a németek lerombolták a várat. 1705-ben a kurucok ismét megerősítették, de a szabadságharc bukása után a németek 1718-ban végleg elpusztították; szép, faragott köveit elhordták a szomszédos településekre építőanyagnak. A szatmári béke után Károlyi Sándoré lett az egész ecsedi uradalom: 1746-ban nagyon olcsón vásárolta meg a Rákóczi família leányágát illető felét gróf Aspermont Károlytól és nővérétől, a fiágot illető felét pedig 1748-ban a kincstártól. Ám a vár elpusztulása után már csak jobbágyoknak tekintett ecsediek nem nyugodtak bele mezővárosi jogaik elvesztésébe és 1741-ben egyenesen Mária Teréziához fordultak, hogy a régi kiváltságaikat erősítse meg, ne jussanak újra jobbágysorba. 1776-ban a Helytartótanács a vár pusztulására hivatkozva nem ismerte el a régi uraiktól kapott privilégiumaikat. Ezt az ecsediek megfellebbezték és ekkor kezdődött meg az “eredeti úrbéri per“, amely csak 1877-ben fejeződött be, és a 100 éves per néven lett híres. Az ecsediek megnyerték a pert, de elveszítették a mezővárosi rangjukat. Nagyecsed

18. Boldogkőváraljai vár • I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában.A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó - és ablaknyílások helye.A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig.

19. Szerencsi vár • Rákóczi-vár eredetileg XIII. századi bencés apátság volt, mai reneszánsz formáját 1559-ben nyerte, 1603-ban vált a Rákóczi-család örökös tulajdonává. A református templom gótikus stílusú, 1321-ben épült. Itt található Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és felesége késő reneszánsz síremléke. A római katolikus templom (1764) barokk, a görög katolikus templom (1799) késő barokk stílusban épült.

20. Magyar várak Barangolásunk végére értünk... vissza az elejére VÉGE

21. SZÖVEGMAGYARÁZAT Rákóczi-szabadságharc: A magyarok fellázadtak a habsburg elnyomás ellen. Vezetőjük II. Rákóczi Ferenc volt. A harc 1703-1711-ig tartott. A magyarok Világosnál letették a fegyvert. Vissza az előzőhöz

22. Magyar várak További képek Munkács váráról

23. További képek a Huszti várról

24. További képek a Sárospataki várról

25. További képek a Kőszegi várról

26. További képek a Sümegi várról

27. További képek a Siklósi várról