260 likes | 365 Views
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke. A mezőgazdasági jellemzői.
E N D
Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés körülményeit a mezőgazdasági sajátosságok befolyásolják és e sajátos feltételrendszer legfontosabb elemei • a termőföld, • a termelő állatok, • a kitettség, • a szezonalitás, • a biológiai faktor jelenléte.
A mezőgazdaság erőforrásai A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása. Termelés során termelési tényezők kerülnek felhasználásra: • Munka (munkaerő) • Természeti tényezők (föld) • Tőke Vállalkozó kézség Kreativitás Információ Társadalmi tényezők
A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai • Helyhez kötöttség – mobilitási problémák • A háztartási gazdaság sajátos hatása • Alacsonyabb bérszínvonal • A munkaerő képzettségbeli eltérése • A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben • Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei • A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok • Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban
A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása (ÉME) ÉME (Éves Munkaerő Egység): egyetlen olyan személy munkaidő ráfordításának felel meg, aki egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben.
Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti összetétele
A mezőgazdaság-, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak alakulása * Módszertani változás (1998-tól a lakossági szektor beruházásait is tartalmazza)
Kemizálás • Műtrágyázás • Vegyszeres növényvédelem • Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és –kiegészítők • Műanyagok felhasználása • Fóliák, csövek
Biológia - Genetika • Növénynemesítés, fajtakeresztezés • Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása • Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok • A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik
A termőföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közgazdasági termékenység Mesterséges termékenység • Helyhez kötött (immobil faktor) • Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan • Örökkévaló Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs • Befolyásolja a mezőgazdasági termék egyéni értékét
A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése A föld kereslete származékos kereslet Származékos kereslet: A vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. A termelési tényezők iránti kereslet a piaci kereslet által befolyásolt származékos kereslet. A föld kínálata állandó, rugalmatlan
A földtulajdonnal kapcsolatos kérdések Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az 1000 hektárt.
Belföldi jogi személyek • Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (szövetkezet és gazdasági társaság) termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. • Kivéve: • Magyar Állam, • Önkormányzat, • Közalapítvány.
Külföldi személyek A jogszabály korábban egyértelműen kimondta, hogy a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát NEM szerezeti meg. 2004. májusában elfogadott törvénymódosítás az alábbiakat tartalmazza: A tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Külföldi magánszemély és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Időtartam szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat) termőföldre haszonbérleti szerződést legfeljebb 20 évre köthet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint bérbeadó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet. Erdő és ültetvény esetében a művelési ágak sajátosságainak megfelelő, a fentiektől eltérő szabályozás van hatályban. A külföldi magán- és jogi személyek legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.
Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Terület nagysága szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat, a gazdasági társaság és a szövetkezet) legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától, vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől haszonbérel.