Tompa Andrea

1. Tompa Andrea Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben

2. Tompa Andrea • Kolozsváron született, a gimnázium elvégzéséig ott élt • az ELTE bölcsészkarának magyar–orosz szakán végzett, jelenleg Budapesten él • 2004-ben doktorált orosz irodalomból • a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán tanít • 2005 óta a Színház c. folyóirat szerkesztője, rendszeresen közöl színházi kritikákat

3. Első regénye A hóhér háza, melyben a romániai diktatúra mindennapjai elevenednek meg egy kamaszodó lány szemével; az író sok személyes emléke, élménye jelenik meg benne • A Fejtől s lábtól 2013-ban jelent meg, az olvasóközönség és az irodalomkritika körében is hamar nagy népszerűségre tett szert

4. A Mátyás-szobor Kolozsvár főterén korabeli képeslapon

5. A kolozsvári New York kávéház korabeli képeslapon

6. A kolozsvári egyetem

7. A kolozsvári egyetem klinikájának épületei

8. A kolozsvári Fellegvár városrész

9. Lechner Károly ideg- és elmeorvos professzor

10. Önkéntes bevonulók

11. Sebesültkereső kutya

12. Kórház a századelőn

13. Sebesült katonák ellátása

14. Katonaorvosok műtét közben

15. Korabeli sebészfelszerelés

16. Hadirokkantak

17. Előpatak, Gidófalvy-villa

18. Zajzon, fürdő

19. Kneipp-taposófürdő

20. Modern Kneipp-taposó

21. Múlt és jelen • száz évvel ezelőtti történet – saját jelenünk kérdései • Erdély és Magyarország, Kolozsvár és Budapest viszonya • a jövővel kapcsolatos kilátások, remények (tudományos fejlődés, társadalmi változások, jólét) • a zsidóság helyzete, lehetőségei, megítélése • nők helyzete • stb. • a főszereplők jelenként élik meg • a hétköznapokban megélt történelem „alulnézetből”

22. Kultúrtörténeti tabló • orvoslás • gyógyvíz- és gyógyfürdő-kultúra • testkultúra és -kultusz • a wellness mai formái • egyetemi élet, az orvosi fakultás működése • Kolozsvár színházi és kulturális élete • közéleti, turisztikai és nőegyletek, bordélyházi élet • formálódó baloldali mozgalmak • hadiorvoslás • stb.

23. A regény nyelve • személyesség • természetesnek ható beszéd • a szereplők megszólalását hitelesíti • archaizáló kifejezések • családi és tájnyelvi elemek • a korabeli orvosi nyelv szókészlete • nyelvtani és nyelvhelyességi hibák

24. Főszereplők • a felnőtté váló fiatal mindenkori kérdései • önállósodás, szülői elvárások, hivatásválasztás, bizonytalanságok, szexualitás, önértékelés stb. • párhuzamos történetek: sokféle különbség és meghatározó azonosságok • olvasói elvárás: sorsközösségükből fakadó egymásra találás • eltérő családi örökség

25. A női főszereplő • zsidó hagyományok – radikális szembefordulás • kötelességteljesítés – társadalmi kérdések felé • önértékelése: tehetsége és szorgalma miatti sikerek – nőiségében való bizonytalanság, sikertelenség • határozottság és tudatosság • szerep mögött bizonytalanság, magány • állandó önelemzés, önértékelés • elfojtások, elhallgatások

26. A férfi főszereplő • jellegzetes dzsentri jogászcsalád • önállósodás, értékeire ráébredés • háborús tapasztalatok – felnőtt érettség • alacsony önértékelés – apa szerepe • elkomorulás: magány, háború, Trianon

27. Párhuzamos történetek • ellentétező szerkezet: szétdarabolódó ország – életek találkozása • a két élettörténet találkozási pontjai • rendezettség és rendezetlenség, véletlenszerűségek, bizonytalanság jelentősége • végső találkozás: kettéválasztottság és individualitás helyett közösség • világban: bizonytalanság, átmenetiség állandósul

28. A „Té-szindróma” • háborús összeomlás és trianoni döntés – addigra gazdag tabló Erdélyről • általánosító vagy szimbolikus elbeszélések helyett személyes élmények a hazáról és az otthonról • utólagos történelemértelmezés helyett a szereplők élő, jelen idejű megélése: az elszakadás ténye súlyt kap • az új állapotot megérteni, ahhoz alkalmazkodni nem tudnak • sokféle reakció az elszakadásra • hitetlenkedés • a magyar faj erejébe vetett hit • alkalmazkodás és nemzetek közti egyenlőség • érthetetlenség, nem tudás és feldolgozatlanság • tabu, kimondhatatlanság – mögötte feldolgozatlanság

29. Motívumok test • legkülönfélébb orvosi témák • fürdőélet • háborús leírások • az ország feldarabolása, testrészek újraéledése • test és lélek viszonya • materializmus és az örök élet lehetősége • az ember teste általi meghatározottsága, létezés és testi lét azonosítása

30. átmenetiség és állandóság • személyes és történelmi síkon is • a fiatal felnőttek élethelyzete, átalakulás, útkeresés • otthon vágya és megtalálása • állandó úton-lét, magányra való berendezkedés • állandóság, valahova tartozás, a „Gazda” utáni vágy • állandóság megtalálása az „öröklét”-ben • a nemzet, a közösség útja ellentétes a személyes sorssal • a háború előtt: a nagy változások, a látszólag biztos cél felé haladás ideje • az összeomlással egy átmeneti állapot • az átmenet válik maradandóvá • a közösség sorsa megmarad bizonytalanságban

31. „fejtől s lábtól” • sokjelentésű metafora • a különbözőség fenntartásával megszülető azonosság • a kettősségben megjelenő egység • a különbözőségeket nem megszüntetni, hanem közösségben megélni • az egyes ember és a nemzeti közösségek szintjén is

32. Nézőpontok • nézőpontok sokfélesége • nem hirdet igazságot • az igazság nem egy-, hanem sokféle • a két elbeszélő nézőpontjának váltogatása • eleinte különbségeik • egyre fontosabbak az azonosságok • zárlat: a különbségek végképp jelentéktelenné válnak • magasabb rendű egység megszületése • egyes szám első személyű megszólalások helyett többes szám első személy • ellentétező technika: a főszereplők nézőpontjának különbségei eltűnnek, az őket körülvevő világban viszont állandósulnak • a közösség sorsának kérdései nyitottak maradnak