Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget)

1. Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522

2. Bevezetés Cél: meghatározni egy adott mintaterületen, hogy a nehézfémtartalmú szálló és ülepedő porok milyen módon terhelik a környezetüket • Budatétény, Háros-sziget • Korábban is rendszeres • ANTSZ vizsgálatok • Korlátlan mintavételezési hely Metallochemia A múlt század elejétől 1990-ig színesfémkohászat Nagy mennyiségű nehézfémet tartalmazó kohászati salak képződött

3. Használt módszerek • Mintavételi objektumok: • Feltalajból vett minták • Parti szőlő (Vitis riparia) levelek A Metallochemiától 4 ill. 5 km-re + ANTSZ adatok az üzemtől 0,5 ill 1 km-re • Eljárás: • Porterhelés meghatározása: adott mennyiségű levél légszáraz tömege • meghatározható a fémtartalom (mintavétel 3 havonta) • Talaj+levélminta: 1. Feltárás (oldhatóvá tétel) • 2. Az egyes fémtartalmak meghatározása atomabszorpciós spektro- • fotométerrel

4. Eredmények I. A feltalajok színesfémtartalma:

5. Eredmények II Ülepedő por színesfémtartalma A vegetáció és a feltalaj nehézfémkoncentrációja közötti összefüggés:

6. Eredmények III A növényminták analízisének tapasztalatai Minta: nyílt ligetes helyről Alacsonyabb várt érték, mint a talajkon- centrációk alapján számított ülepedési sebesség Vitis riparia De! A két eredmény megegyezik

7. Az eredmények alapján felvetődő kérdések Becsült teljes nehézfémterhelés 1980-1990 (mg x m-2 x 30 nap-1) Becsült teljes ülepedés a szőlőminták alapján (mg x kg-1) • Miért vannak ekkora eltérések az ANTSZ és más szerzők adatai közt az 1980-1990-es • időszakra? • Most miért ugyanakkora a terheltség, ha már nincs Metallochemia (MO?) • Mennyire alkalmas elemzésre a növényminta?

8. Bronzkori Duna-ág a Csepel-szigeten Hidrológiai közlöny 85. évf. 2005 1. szám, pp. 46-50

9. Bevezetés 2001: A csepel-szigeti Ürge-hegyen Auchan-építkezés A talaj felső rétege alatt bronzkori temető A régészeti leletek szintje alatt egy szerves anyagban gazdag rétegsor • A vizsgálat célja: • Az üledék pollenvizsgálata alapján • A lefűzött Duna-ágak korának pontosítása • A temetőhöz tartozó közösség természeti körülményeinek • rekonstruálása

10. A Csepel-sziget vízrajza • Nagy-Duna • Tektonikalilag preformált meder • A meder oligocén majd pannon • üledéken stabilizálódott • Soroksári Duna-ág • A meder egy vetőre települő • kavicságyon stabilizálódott • Mélyebb fekvésű • A létrejövő fattyúágak: • Első generáció: • Nagy-Dunából a Soroksári Duna-ágba • Második generáció: • A két mederrel kb. párhuzamosan

11. A Csepel-sziget északi részének földtani felépítése A Csepel-sziget az Alföld, azon belül a Pesti-síkság legfiatalabb képződménye • A sziget többi részén: • magas ártérhez tartozó, részben talajosodott homokos-kőzetlisztes üledék  óholocén • Az előzőbe belemélyült erek, fattyúágak, lápok feltöltése  újholocén • Csepel tektonikai vonaltól DK-re • (=A sziget ÉK-i oldala és foltokban • Halásztelek és Szigetszentmiklós között) • Pannoniai korú homok és agyag • Felső-pleisztocén Duna • hordalékkúpját képező kavics • Folyóvízi homok (pleisztocén legfelső szintje) • Az első ármentes (II/a) terasz (Pécsi M.) Cél: Az újholocén üledékek korának pontosítása a palinológiai és archaeológiai adatok tükrében

12. Archaeológiai adatok Középső bronzkori (Kr. e. 1800-1500) urnatemető >500 urna, és néhány csontvázas sír A Vatya kultúra teljes Időszakát felöleli Öt sír a Vatya kultúrát megelőző kora bronzkori Nagyrév kultúrából származik • Több évszázadon át használták a helyet temetőként • Struktúrája teljesen megegyezik a Vatya temetők eddig megismert • felépítésével

13. A vizsgált szelvény üledékei • Jelenkori talaj • Szürkés sárga kőzetliszt (1. minta) • Sötét szürkés sárga agyagos • kőzetliszt (2. minta) • Sötétszürke agyagos finomhomok • (3. minta) • Fekete, gyengén agyagos • finomhomok (4. minta) • Világosszürke kőzetlisztes • homok (5. minta) • Palinológiai minták • A bronzkori temető szintje

14. A palinológiai vizsgálat eredménye, az őskörnyezet rekonstrukciója • A minták: • Minta: • Minta: • Minta: • Minta: • Minta: A tó medencéjének feltöltődését jelzi, a jelenkori talajréteg fedi. Innen kerültek elő a régészeti leletek Sötét réteg, innentől nincs kapcsolat a folyóval, csak finomszemcsés üledék került a tóba (bemosódott, légből hulló) Agyagos finomhomok, a fattyúág lefűződését jelzi, nagy áradások hoztak csak homokot Időszakosan folyó, vízben lerakódott homokos üledék, kevés pollennel Az öt mintában ugyanaz a pollenasszociáció található, melyben több élőhely keveredik • Kis távolságra szóródó „nehéz” pollen • Vízigényes parti vegetáció • Szárazságtűrő növényzet Nagy távolságokra szóródó „könnyű” pollen (légzsákos pollen) Fenyők, más tűlevelűek • Következtetések: • A temető egy hajdani fattyúág mellett létesült, a sztyepp peremén, nem messze az • ártéri erdőktől • A klíma általában hűvös és száraz volt, a mogyoró-optimum utáni időszakban • (szubboreális ciklus eleje)

15. A Csepel-sziget keletkezése/fejlődése az eredmények tükrében • A pleisztocén legvégén a Duna a Pesti-síkot kitöltő durvaszemcsés hulladékkúp • palástján változó medrekben folyt, majd bevágódott. • Nyugaton: pannon üledékbe, keleten: durvább kavicsba • Ó-holocén, boreális fázis: csökkenő hozam, stabilizálódó meder • A Nagy-Dunából az áradásokkor finomabb szemcsés üledékek a két ág közé, • kialakulnak a keresztirányú fattyúágak • Ó-holocén, atlanti fázis: növekvő vízhozam, gyakori nagy áradások • az egész szigeten nagy mennyiségű, finom szemcsés üledék, eltűnik az előző • fattyúág-rendszer, kialakul az É-D irányú fattyúág-rendszer • Új holocén, szubboreális fázis: (=bronzkor) Csökkenő vízhozam, feltöltődik • fiatalabb fattyúág-rendszer is. • Sztyeppjellegű vegetáció, hegyvidéken tűlevelűek • Új holocén, szubatlanti fázis: (vaskortól napjainkig): nő a vízhozam • Kialakul a láp-és tórendszer. • Az üledékekre jelentős mennyiségű antropogén hulladék rakódik