Krizsa Teréz - Sólyomi Péter ÉMI Kht. Épületszerkezeti és Épületfizikai Laboratórium

1. KUTATÁSI JELENTÉS Ablakokra, erkélyajtókra és bejárati ajtókra vonatkozó alkalmazási irányelv kidolgozása Krizsa Teréz - Sólyomi Péter ÉMI Kht. Épületszerkezeti és Épületfizikai Laboratórium

2. Helyzetfelismerés Az MSZ EN 14351-1:2006 „Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók, kapuk.” című szabvány 2007. február 1-jén hazánkban is harmonizált státuszba lépett. Ezzel és az ablakokra, erkélyajtókra és bejárati ajtókra felkerülő CE jelöléssel megnőtt, az Ablakok és erkélyajtók. Műszaki követelmények (MSZ 9384:2-1989), valamint az Ajtók műszaki követelményei (MSZ 9386:1993) című magyar szabványokban foglaltak aktualizálásának jelentősége. Az átállás nehézségeit megkönnyítve az MSZ EN 14351-1:2006 számú szabvány harmonizálttá válását követő 2 éves együttélési periódust a CEN illetékes bizottsága javaslatára, az EU 2008. november 11-én meghosszabbította 2010. február 1-ig, ezzel további egy évet adva az Európai Unión belüli országoknak a műszaki követelmények egységessé tételéhez.

3. Tények Az európai szabvány átvételével lényeges eltérések adódtak a különböző jellemzők jelölésrendszerében. A jelölésekben bekövetkező változások akadályozzák a szabványok közti átjárhatóságot, megnehezítve ezzel a tervezésben, beruházásban, szakértésben dolgozók munkáját. Az egyes osztályokat az osztályozási-, a vizsgálatokat a mérési és számítási szabványok részletezik, ezen dokumentumok ismerete nélkülözhetetlen az MSZ EN 14351-1:2006 szabvány alkalmazásakor. A bevezetésre került EN szabványok alapján láthatjuk, hogy az EU országaiban a jelölésrendszer egységessé vált, minden országban ugyanaz a betűjel ugyanazt teljesítményt jelenti. Magyarország kivétel, mert itt az MSZ 9384:2-1989 és az MSZ 9386:1993 jelű szabványokban szereplő osztályozások még nem egyeznek meg az európai normákban leírtakkal.

4. Fokozat Maximum légáteresztés (m3/hm2) Nyomás érték (Pa) L1 <7,92 600 L2 <17,66 400 L3 <41,60 300 L4 <80,10 200 L5 > 80,10 200 Légzárási fokozatok az MSZ 9384-2 szerint

5. Nyomás érték (Pa) Osztályozás Felület alapján (m3/h * m2) Fugahossz alapján (m3/h * m) 600 4. osztály < 9,91 < 2,47 600 3. osztály < 29,71 < 7,42 300 2. osztály < 56,16 < 14,4 150 1. osztály < 65,51 < 16,37 Légzárási fokozatok az MSZ EN 12207 és az MSZ EN 14351-1 szerint

6. Német irányelv az EN 14351-1 szerint

7. Az ablakokra jutó szélnyomás meg-határozása az MSZ EN 1991-1-4 szerint A szélsebesség referenciaértéke az országos szabályozás szerint vref = 23,6 [m/s] A szélnyomás értékeit a két legfőbb szempont szerint csoportosítottuk: - Az egyik szempont az ablakok magassági elhelyezkedése - A másik szempont a helyszíni, beépítettségi kategória

8. Beépítettségi kategória Ablak beépítési magassága 10 m-ig 18 m-ig 25 m-ig 50 m-ig I. szélnyomás [kN/m2] 1.45 1.65 1.75 2.00 II. szélnyomás [kN/m2] 1.25 1.45 1.55 1.85 III. szélnyomás [kN/m2] 0.90 1.15 1.25 1.55 IV. szélnyomás [kN/m2] 0.65 0.85 0.95 1.25 Az elvégzett számítások alapján a szélnyomás értékek

9. Szélnyomás értékek a szélső tartományokban A cpe külső nyomási tényező módosító hatását figyelembe kell venni a szélső tartományokban: Az épület sarka és a tőle e/5[m] közötti sávban elhelyezkedő ablakok esetén a táblázatban közölt szélnyomást 1,4-el meg kell szorozni.

10. Az utóbbi 3 évben elvégzett ablak és ajtó-vizsgálat eredményeinek feldolgozása

11. Az utóbbi 3 évben elvégzett ablak és ajtó-vizsgálat eredményeinek feldolgozása • Bukó-nyíló ablakok: • L1-V2-SZ1 • 4-7A-B4

12. Az utóbbi 3 évben elvégzett ablak és ajtó-vizsgálat eredményeinek feldolgozása • Kétszárnyú ablakok: • L1/L2-V2-SZ1/SZ2 • 4/3-7A-B4/B3

13. Az utóbbi 3 évben elvégzett ablak és ajtó-vizsgálat eredményeinek feldolgozása • Bejárati ajtók: • L2-V3-SZ2 • 3-4A-B3

14. Beépí-tettségi kategó-riák Ablakok beépítési magassága az épület közép területén Szél-nyomás kN/m2 10 m-ig Szél-nyomás kN/m2 10-18 m-ig Szél-nyomás kN/m2 18-25 m-ig Szél-nyomás kN/m2 25-50 m-ig I 1,45 3 (L2) 1,65 3 (L2) 1,75 4 (L1) 2,00 4 (L1) II 1,25 3 (L2) 1,45 3 (L2) 1,55 3 (L2) 1,85 4 (L1) III 0,90 2 (L3) 1,15 3 (L2) 1,25 3 (L2) 1,55 3 (L2) IV 0,65 2 (L3) 0,85 2 (L3) 0,95 3 (L2) 1,25 3 (L2) Táblázatok az ablakok és bejárati ajtók szélállósági, vízzárási, légzárási teljesítményeiről - Légzárás

15. Fokozat Hőátbocsátási tényező Uw W/(m2 *K) Jele Megnevezése U0 Hőszigetelés nélküli > 2,80 U1 Kis hőszigetelésű 2,01-2,80 U2 Közepes hőszigetelésű 1,31-2,00 U3 Nagy hőszigetelésű 0,86-1,30 U4 Különleges hőszigetelésű < 0,85 Hőszigetelés Javasolt hőszigetelési kategóriák, figyelembe véve a mai műszaki lehetőségeket és a 7./2006. (V. 24.) TNM rendelet követelményeit:

16. Hangszigetelés Mivel az európai szabvány sem határoz meg osztályba sorolási fokozatokat és a tényleges érték közölt értékként történő megadását írja elő, azt javasoljuk, hogy Magyarországon is ezt tekintsük irányadónak. Ennek megfelelően a homlokzati ablak, erkélyajtó és bejárati ajtószerkezetek szükséges hangszigetelési értékeit (R’w, C, Ctr) a terhelő zaj függvénye és jellege szerint a vonatkozó MSZ 15601-2 szabvány alapján egyedileg kell méretezni.

17. Feltételek Ablakok beépítési magassága az épület középső területén 10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig Beépítettségi kategória magyarországi szélzóna I. kategória 3-9A-B4 3-9A-B4 4-9A-B4 4-E750-B5 Szélnyomás (KN/m2) 1,45 1,65 1,75 2,00 II. kategória 3-7A-B4 3-9A-B4 3-9A-B4 4-9A-B5 Szélnyomás (KN/m2) 1,25 1,45 1,55 1,85 III. kategória 2-7A-B3 3-7A-B3 3-7A-B3 3-9A-B4 Szélnyomás (KN/m2) 0,90 1,15 1,25 1,55 IV. kategória 2-4A-B2 2-4A-B3 3-7A-B3 3-7A-B3 Szélnyomás (KN/m2) 0,65 0,85 0,95 1,25 A kutatás eredményei alapján az ablakokbeépítési javaslata az alábbiak szerinti:

18. Feltételek Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban 10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig Beépítettségi kategória magyarországi szélzóna I. kategória A cpe külső nyomási tényező módosító hatását nem kell figyelembe venni. 4-E750-B5 4-E750-B5 4-E900-B5 Szélnyomás (KN/m2) 2,31 2,45 2,80 II. kategória 4-E750-B5 4-E750-B5 4-E750-B5 Szélnyomás (KN/m2) 2,03 2,17 2,59 III. kategória 3-9A-B4 4-9A-B4 4-E750-B5 Szélnyomás (KN/m2) 1,61 1,75 2,17 IV. kategória 3-7A-B3 3-9A-B4 4-9A-B4 Szélnyomás (KN/m2) 1,19 1,33 1,75 A kutatás eredményei alapján az ablakokbeépítési javaslata az alábbiak szerinti:

19. Feltételek Ajtók beépítési magassága az épület közép területén 10 m-ig 10-18 m-ig 18-25 m-ig 25-50 m-ig Beépítettségi kategória magyarországi szélzóna I. kategória 2-4A-B4 3-7A-B4 3-7A-B4 3-9A-B5 Szélnyomás (KN/m2) 1,45 1,65 1,75 2,00 II. kategória 2-4A-B4 2-4A-B4 3-4A-B4 3-7A-B5 Szélnyomás (KN/m2) 1,25 1,45 1,55 1,85 III. kategória 2-2A-B3 2-4A-B3 2-4A-B3 3-4A-B4 Szélnyomás (KN/m2) 0,90 1,15 1,25 1,55 IV. kategória 2-2A-B2 2-2A-B3 2-4A-B3 2-4A-B3 Szélnyomás (KN/m2) 0,65 0,85 0,95 1,25 A kutatás eredményei alapján az ajtók beépítési javaslata az alábbiak szerinti:

20. Megjegyzés: - A belső bejárati ajtókra vonatkozó légzárási követelmény: 2. Osztály - A vízzárás osztályba sorolásánál az A vizsgálati módszert vettük figyelembe. - Védett helyen lévő szerkezetek esetén a vízzárás osztályba sorolásánál a B vizsgálati módszer is megengedett.

21. Gyakorlati példa Balaton déli partján, Siófokon 10 szintes szálloda felújítása történik, ahol ablakokat cserélnek. A beépítendő ablakok jellemzői: I. beépítettségi kategória Épületmagasság: 33 m Kategóriák az épület közepén: 10 m magasságig: 3-9A-B4 18 m magasságig: 3-9A-B4 25 m magasságig: 4-9A-B4 33 m magasságig: 4-E750-B5 Kategóriák az épület szélső részén (épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban): 10 m magasságig: 3-9A-B4 18 m magasságig: 4-E750-B5 25 m magasságig: 4-E750-B5 33 m magasságig: 4-E900-B5 Köszönjük a figyelmet!