1 / 16

Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban

Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak. Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban. A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban. „ Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól

clara
Download Presentation

Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Készítette: Dr. Egri Károly Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak Természettudományos tehetséggondozás az Arany János Tehetséggondozó Programban

  2. A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban • „Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól • Bizonytalan alapok az általános iskolákból • Az elsajátítandó ismeretanyag fokozottan igényli a szemléltetést • Matematikai összefüggések alkalmazásának igénye • A természettudományos tárgyak alacsony óraszáma • Ezzel ellentétes munkaerő-piaci igények • 2012-tól gyökeresen megváltozott felsőoktatási keretszámok

  3. Az AJTP - s iskolák lehetőségei és korlátai a természettudományos tehetséggondozásban + Természetismeret az előkészítő évfolyamon (heti 1 – 3 óra) - Ez elegendő 4 reál tantárgy esetén? + Felzárkóztató foglalkozások, verseny-előkészítők a felsőbb évfolyamokon - Egyébként is sok a pótolnivaló és az „egyéb” elfoglaltság (ECDL,nyelvvizsga, jogosítvány…) + A bennmaradós hétvégék programjai = remek lehetőség - Mennyire áll módjában a szaktanárnak ebbe beleszólni? + Egyre több, változatosabb, színvonalasabb verseny - „Ahány ház, annyi szokás…” Az egységes szemléletmód és a koordináció nehézségei és buktatói

  4. Az AJTP nyújtotta lehetőségek a természettudományos tehetséggondozás területén az ÁVG-ben 9. évfolyam: • Természetismeret tanítása heti 2 órában  a nyelvi előkészítő osztályokban is • A természetismeret tananyagához kötődő foglalkozások a bennmaradós hétvégék programjába beépítve (4 tömbösített rendhagyó „tanóra”: havonta 1 alkalommal) Felsőbb évfolyamok: • A reál tárgyakhoz kötődő programok a bel- és külföldi kirándulásokon • Verseny - és érettségi-előkészítő foglalkozások (12-13. osztályok)

  5. A kirándulások nyújtotta lehetőségek I Az előkészítő évfolyamon két fontos alkalom közvetlenül is kapcsolódik a természetismeret tananyagához: Szeptember: vízparti „portya” a Keleti-Bodrog („Berek”) - holtághoz Cél: - a vízi, vízparti élővilág megfigyelése, anyaggyűjtés - a különleges, védendő élőhelyek (pl. kubikgödrök) bemutatása - a környezeti problémák és az árvízvédelem megismerése

  6. A kirándulások nyújtotta lehetőségek II Április-május: túra a Megyer-hegyi „Tengerszemhez” Cél: - a páratlan szépségű geológiai-ipartörténeti hely megtekintése - a fontosabb ásvány-és kőzettípusok megismertetése - az erdei ökoszisztémák kora tavaszi aszpektusának bemutatása Mindkét alkalom összekapcsoljuk az egészséges életmódra neveléssel a régi mesterségek (halászat, csíkászat, pásztorkodás, malomkő- bányászat) és helyi történelmi események megismertetésével

  7. A kirándulások nyújtotta lehetőségek III Fontos a fokozatosság elvének betartása! • 9. évf.: „Szűkebb pátriánk megismerése: Zempléni-hg., Hegyalja, Bodrogköz, Észak-Alföld (Nyíregyháza, Debrecen és környéke) • 10. évf. : Hazánk nagyobb tájegységei (Dunántúl, Dél-Alföld) • 11-12. évf.: Hazánk és szomszédaink (Felvidék, Burgenland) • 13. évf. előtt: Anglia és Nyugat-Európai körutazás, az első félévben Erdély, Székelyföld Megfigyelés, anyag-és élménygyűjtés természettudományos, környezetvédelmi vonatkozásokban is. A lokalitás-globalitás összefüggéseinek megélése és megértése

  8. A természetismeret tantárgy célkitűzései: • Elsődleges cél: gazdagítás, dúsítás, élményadás • Az alapok megerősítése: közvetett formában történik • Komplex szemléletmód kialakítása (nemcsak a természettudományok között, hanem a humán ismeretanyag, a nyelvek viszonylatában is) • A kifejező- előadókészség erősítése • Az ismeretszerzési technikák fejlesztése

  9. A természetismeret tantárgy főbb módszertani jellegzetességei • Kísérletezésen, megfigyelésen alapuló, empirikus szemléletmód • A kiscsoportos, kooperatív tevékenységi formák preferálása (főként a kísérletek és kirándulások alkalmával) • A komplex jelleg erősítése a tananyag felépítésében (Témakörök: víz, fény, levegő, kőzetek) • Fontos az interaktivitás, a tananyag „továbbgondolása”

  10. „Csempés” kísérletek a természetismeret tanításában • Fodor Erikafélmikro-módszere: kevéssé ismert, számtalan előnnyel: • Anyagtakarékos = gazdaságos • Időtakarékos (előkészítés és mosogatás másodpercek alatt) • Környezettudatos (elenyésző a szennyvízterhelés) • Minimális balesetveszély • Rendkívül látványos sok kísérlettípusnál: pl. csapadékos komplexes gázfejlődéses azonosítási elektrokémiai

  11. Egy komplex téma interaktív feldolgozása: „csiga-lift” készítése • Kísérlet: 250/500 cm3-es vízzel telt mérőhenger + üres éticsiga-ház  hurkapálcával elsüllyesztjük + 10-20 cm3 cc. HCl-oldat • Tapasztalat: a csigaház felszínén buborékok képződnek, a felszínre emelkedik, majd lesüllyed (ismételten), fala áttetsző lesz/feloldódik • Magyarázat: a sósav feloldotta a csigahéj egy részét, a fejlődő gáz pedig a felszínre emelte az elvékonyodott héjat • Következtetések: Természeti földrajz: mészkő, kövületek (Ammoniták) Fizika: felhajtóerő, Archimedes törvénye Kémia: a sósav oldja a kalcium-karbonátot: CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O Biológia: mészvázas/héjas vízi élőlények Környezetvédelem: a savas esők pusztító hatása

  12. A kísérlet továbbgondolása I • Biológia:David Attenborough: Life on the Earth c. sorozatának 2. epizódjából (Body Building) kb. 10 perces részlet egyéb lebegő tengeri puhatestűek (tutajos csiga, Nautilus, sajkáspolip) bemutatása • Természeti földrajz:Ammonita kövületek „vadászata” mobiltelefonnal a sárospataki Bodrog-áruház vörösmárvány járóburkolatában • Komplex kérdés: Mit hallhatunk egy csigaházat a fülünkhöz szorítva?

  13. A kísérlet továbbgondolása II • Fizika: egyéb „liftek” készítése: „szőlőszem-lift” szénsavas ásvány-vízben, Cartesius-búvár készítése  az úszóhólyag működése • Kémia, környezetvédelem: sósav hozzáadása egyéb mésztartalmú anyagokhoz (pl. kagyló, „szépiacsont”, márvány, rákpáncél, stb.), a saverózió hatásának bemutatása

  14. Egyéb érdekes, játékos kísérletek I • Gyümölcselemek készítése:két különböző fémlemez + savas gyümölcs + vezetékek krokodilcsipesszel + voltmérő. A gyümölcsöket és a fémeket cserélhetjük. (Galvani klasszikus kísérletének megismétlése növényi elektrolitokkal). • Dr. Egey Antal készülékének elkészítése az ionvándorlás kimutatására: cink- és rézlemez fakeretre szögezve + 2,5 V-os zseblámpaizzó + kénsavas, tömény rézgálic-oldat (A parthusok ókori elemének mintájára)

  15. Egyéb érdekes, játékos kísérletek II • pH-„pánsíp” – vöröskáposztával „hangolva”: több különböző, akár a háztartásban is használt anyag (pl. citrompótló, szódabikarbóna, trisó, NaOH) oldatával a káposztában lévő antocián festékanyag, (mint természetes indikátor) színskálát mutat. A színskála a pH-skálát érzékelteti (átmenet a kvalitatív és kvantitatív jellegek között). Az emelkedő folyadékszint és hangmagasság szórakoztató formában szemlélteti a pH növekedését.

  16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related