B lbetegs gek

1. B�lbetegs�gek

2. Maldigestio-Malabsorptio Polyaetiol�giai k�rk�p Vezeto t�netek: kr�nikus diarrhoea/steatorrhoea, fogy�s a t�pl�l�k felsz�v�d�s el�gtelen volta hi�nyszindr�m�khoz vezet

3. Maldigestio Nem muk�dik a gyomor eloem�szto funci�ja, a hasny�lmirigy enzimek t�panyag lebont�si funkci�ja az epesavak zs�r-emulge�l� funkci�ja. Okok: gyomor resectio ut�ni �llapot id�lt pancreatitis, mucoviscidosis, a pancreas elt�vol�t�sa Epesavak hi�nya: cholestasis, epesavveszt�s: ileumresectio, Crohn; epesav deconjug�l�s bacteriumok �ltal a �vak v�konyb�lkacs� szindr�m�van

4. Malabsorptio: a felsz�v�d�s g�tolt a v�konyb�lben vagy a transzport a v�rben, nyirokban V�konyb�lbetegs�gek: glut�n szenzit�v enteropathia, coeliakia, nem tr�pikus sprue kr�nikus gyullad�sok, b�lf�rgess�g M.Crohn, lakt�z el�gtelens�g stb: besug�rz�s, lymphoma, metaszt�zisok a b�lben V�konyb�l resectio Enteralis v�rkering�si zavar (�rbetegs�g vagy jobbsz�vf�l el�gtelens�g) enteralis lymph�s kering�si zavar (lymphangiectasia, Whipple k�r, malignus lymphom�k) Hormonakt�v tumorok, gastrinoma, vipoma, carcinoid szindr�ma

5. Jegyezz�k meg! Ha csak maldigestio van, nincs sz�nhidr�t felsz�v�d�si zavar, mert van extra-pancreatikus amil�z! az enzimatikus lebont�d�st k�vetoen a legt�bb t�panyag m�r a jejunumban felsz�v�dik. De ileumban sziv�dik fel: epesavak �s B-12 A colonban csak v�z �s elektrolitok sz�v�dnak fel.

6. A maldigestio-malabsorptio klinikai megnyilv�nul�sai Kr�nikus hasmen�s (nagy volumen), steatorrhoea (sz�rk�s-csillog�) Hi�nyt�netek: feh�rje: fogy�s, hypoproteinaemi�s puha oedem�k, ha albumin <25 gr/l sz�nhidr�tok felsz�v�d�s�nak zavara: erjed�s a b�lben, flatulentia, haspuffad�s, viszonylag alacsony v�rcukor szint (maldigestio eset�n kev�sb�) Zs�rold�kony vitaminok A: farkasvaks�g, cs�kkent k�nnyk�pzod�s, sz�raz bor D: rachitis (kisgyermek), osteomalacia (felnott) K: v�rz�kenys�g: a prothrombin-komplex (F, II, VII, IX, X.faktor hi�nya): K vitaminra norm�liz�l�d� prothrombin ido B-12, folsav-vas ?anaemia (maldigestio eset�n kev�sb�) Kalium: gyenges�g Ca: tet�nia Az alapbetegs�g (chr. pancreatitis, cholestasis, Crohn) t�netei

7. A maldigestio-malabsorptio diagnosztik�ja Foleg a klinikum Sz�klet zs�rtartalom (>7 g/die) Sz�rum karotin vagy A vitamin alacsony D-Xyl�z teszt: mennyi �r�l a vizeletben 25 g oralis ad�sa ut�n. Maldigestioban norm�lis Schilling teszt: mennyi radioakt�v B-12 �r�l a vizelettel? Maldigestioban norm�lis. Ha nem no intrinsic faktorra, akkor ileum malabsorptio van. Az etiol�gia tiszt�z�sa maldigestio eset�n cholestasis (obstructio): se bi, gamma GT, AP, LAP emelked�s, UH, MRCP, ERCP, epesav veszt�s szindr�ma kr�nikus pancreatitis : l. k�vetkezo

8. Kr�nikus pancreatitis: Laborvizsg�latok Amil�z ?, lip�z ? a roham alatt (norm�lis is lehet!) ALP ? bilirubin ?, ha a compressio epeelfoly�si akad�lyt okoz Diabetesz Zs�rsz�klet Szekretin-cholecystokinin teszt: nem emelkedik a duodenumban a HCO3-, ill. az amil�z, lip�z, tripszin, kimotripszin szint (k�r�lm�nyes) Sz�klet elaszt�z 1 �s kimotripszin ?

9. Az etiol�gia tiszt�z�sa malabsorptio eset�n sz�klet teny�szt�s, f�reg vizsg�lat UH, v�konyb�l r�ntgen, CT Endoscopia �s v�konyb�l biopsia Whipple-k�r: PAS-pozit�v makrof�gok Amyloidosis: lerak�d�s Coeliakia: boholyatrophia, lymphocyt�s infiltr�cio b�l lymphoma: tumorsejtek Crohn: granuloma H2-kil�gz�ses teszt lakt�zhi�ny kiz�r�s�ra

10. Maldigestio-malabsorptio kezel�se: tekintsd �sszefoglal�snak! Causalis (oki) kezel�s: enzimp�tl�s; mut�ti; gyullad�sos, tumoros betegs�gek megsz�ntet�se; glut�nmentes �trend; tejcukor mentes �trend T�neti: a s�-v�z h�ztart�s zavar�nak rendez�se; parenteralis t�pl�l�s; parenteralis hi�nyp�tl�sok: zs�rold�kony vitaminok (A,D,E,K �n�gy deka�), B12, vas

11. �lelmiszerallergia Definitio- meghat�roz�s: Immunol�giai reakci�k az �lelmiszerekben l�vo allerg�nekkel szemben

12. �lelmiszerallergia: elofordul�s Popul�cio: 5% No � f�rfi = 2:1 Leggyakrabban kisgyermekkorban 90%-ban polenallergi�val kezdodik A betegek 2/3-�nak at�pi�s betegs�gei vannak: allergi�s rhinitis/asthma bronchiale, at�p�s dermatitis. az at�pi�s betegs�g Ig E t�lprodukci�ra val� genetikus hajlam. Elofordul�sa 25%. Ha mk. sz�lonek van, gyermek�kn�l 40-50%-ban jelentkezik, egy beteg sz�lo eset�n a rizik� ennek fele

13. �lelmiszerallergia: aetiologia Leggyakoribb allerg�nek: alma, mogyor�,, teh�ntej (leggyakoribb kisgyermekkorban) ty�ktoj�s, hal, kagyl�-r�k, sz�ja, f�ldimogyor�, zeller, gy�m�lcs�k, fuszerek, pen�szgomba. Keresztreakci�k pollenaellergia �telallergia k�z�tt: ny�rfa-pollen ? alma, mogyor� fu/gabona-pollen ? f�ldimogyor�, sz�ja �r�m ? zeller, s�rgar�pa Elm�letileg minden �lelmiszer lehet allerg�n Modul�l� t�nyezok: mennyis�g, gyakoris�g, elk�sz�t�si m�d, a pollenallergi�s �vszak, hormonstatus, bor-k�v�-forr� f�rdo, mint trigger, sot sport!

14. �lelmiszerallergia: patogenezis, t�netek Azonnali reakci� (0-1 �ra): IgE medi�lt (k�zvet�tett) histamin felszabadul�s a h�z�sejtekbol. Intermediaer rekci� (1-20 �ra): IgG medi�lt Elh�z�d�: reakci� (>20 �ra m�lva) sejtk�zvet�tette T�netek gyakoris�ga: Bort�netek (urticaria, Quincke-oedema, viszket�s, exanthema) 50% Asztma, g�ge�d�ma, rhinitis: 20% gastrointestinalis: �oralis allergia szindr�ma� ajak-iny viszket�s, duzzad�s, ritk�bban hasi g�rcs�k-hasmen�s): 20% ritka <10% : kering�si t�netek anaphylaxi�s sokk (legvesz�lyesebb a f�ldmogyor�, hal, kagyl�-r�kf�l�k)

15. �lelmiszerallergia differenci�lis diagnosztik�jaPseudoallergia Fokozott histamin �rz�kenys�g diaminooxid�z (histamin lebont� enzim) el�gtelens�g miatt Vasoakt�v biog�n aminok a t�pl�l�kban: hisztamin (savany�k�poszta, sajt, v�r�sbor); szerotonin (ban�n, di�); tiramin (sajt, hal, bor, �leszto, ban�n, paradicsom, avokado); �lelmiszeradal�kok: tartazin, benzo�sav, szulfit, fah�jsav term�szetes anyagok: szulfit (bor-s�rben), szalicil (gy�m�lcsben �s burgony�ban) natriumglutam�t (k�nai �tterem szindr�ma)! Sz�jasz�sz!: gyenges�g, flush, izzad�s, sz�vdobog�s, fejf�j�s, Lakt�z intolerancia: teh�ntej allergia ritka, lakt�z intoleranci�s beteg kis tejmennyis�geket b�r fogyasztani

16. �lelmiszerallergia diagnosztik�ja Anamn�zis �s h�romhetes t�pl�lkoz�si napl� M�s gastrointestinalis betegs�gek kiz�r�sa 7 napos allerg�n szeg�ny elimin�ci�s di�ta (burgonya-r�zs), majd az �lelmiszerek egyenk�nti visszaad�sa. Allergia eset�n a gyan�that� �lelmiszer elhagy�sa, hogy a panaszok megsz�nnek-e? A provok�ci�s teszt az egyetlen bizony�t�! Labor: IgE, RAST: (radio-allergo sorbent teszt) Speci�lis tesztek: ritk�n haszn�lj�k, coloscopos provok�ci� medi�tor m�r�ssel; intestinalis RAST; medi�tor �s enzimm�r�sek sz�vet biopsi�kb�l;

17. �lelmiszerallergia kezel�se Az allerg�n elhagy�sa (tej-toj�s eset�n nem k�nnyu). He ez nem lehets�ges Szaktan�csad�s: l. k�l�n Anafilaxi�s reakci� eset�n: s�rgoss�gi k�szlet: adrenalin, szteroid, antihisztamin injectio. (Ne kapjon b�tablokkol�t, mert az cs�kkenti az adrenalin hat�s�t) Hyposensibiliz�l�s hat�kony lehet tejallergia �s pollenallergia eset�n Gy�gyszeres kezel�s, ha a fentiek nem hat�sosak: h�z�sejt stabiliz�tor: n�trium kromoglikat � Intal, Ketotifen-Zaditen, anhisztamin szerek (pl. Claritine) lok�lis hat�s� szteroid: budenosid - Apulein kr�m, Rhinocort aqua orrspray, Pulmicort spray 5-aminoszalicilsav: mezalazin (Salofalk) Megeloz�s: �jsz�l�ttekn�l pozit�v csal�di anamn�zis eset�n. 6 h�napig csak anyatej, doh�nyz�s ker�l�se, ne legyen h�zi�llat. A szoptat�s anya elmin�ci�s di�t�n legyen (tej-toj�s-hal-mogyor�) Progn�zis: a gyermekek 50, a felnottek 30%-�ban szunik meg az allergia t�bb�ves allerg�n-carrentia eset�n!

18. �lelmiszerallergia kezel�se: di�t�s tan�csad�s csak szaktan�csad�st fogadjon el ne fogyasszon k�szterm�ket az enged�lyezett �telek (+) list�ja fontosabb, mint a tiltottak� (-) allerg�nhalmoz�s ker�l�se (t�l nagy + lista) friss, honi �telek kevert gy�m�lcssal�t�k, exotikus gy�m�lcs�k ker�l�se Nyerskoszt ker�l�se (egyes allerg�nek hore inaktiv�l�dnak) fuszerkever�kek, alkohol, gy�m�lcsl� ker�l�se hideg, nagy volumenu �tkez�s ker�l�se histamintartalm� �telek ker�l�se (v�r�sbor, sajt, tonhal, csokol�d�) B6 (a diaminooxid�z koenzimje) hypoallerg�n di�ta (rizs-burgonya)

19. Glut�n-szenzit�v enteropathia Gyermeken: coeliakia felnott�n: sprue

20. Glut�n-szenzit�v enteropathia Elofordul�s: 1:500 (Gyakoribb I-es t�pus� diabetesben, autoimmun betegs�gekn�l, IgA-hi�nyban, Turner, ill. Down syndrom�ban) Aetiol�gia: genetikai hajlam (HLA DQ2 (DQA1+DQB1) ?autoantig�n: sz�veti transzglutamin�z ? ellene antiendomysium At ? a glut�n feh�rje gliadin frakci�ja ir�nti intolerancia Miben van: b�za, zab, �rpa, rozs, t�nk�ly b�za (mi az?) Miben nincs: burgonya, rizs, kukorica, k�les, sz�ja

21. Glut�n-szenzit�v enteropathia t�netei �s kezel�se Form�i: T�pusos: hasmen�s, fogy�s, malabsorptio atypusos: nincs gastrointestinalis t�net: dermatitis herpetiforme, vashi�nyos anaemia, oszteoporosis, chr. hepatitis, arthritis t�netmentes: de + antitest �s biopsia potenci�lis: + antitest, de negat�v biopsia Gyakori a szekunder lakt�z-hi�ny Labor: malabsorptio (pl. D-xyl�z teszt), gliadin-At, endomysium-At, antitranszglutamin�z-At (specifikus) Diagn�zis krit�riumai: B�lbiopsia: boholyatrophia, crypta-hyperplasia, lymphocyta infiltr�ci� Javul�s glut�nmentes di�t�ra Kezel�s: a di�ta

22. Ritka b�lbetegs�gek Tr�pikus sprue: fertoz�s, 6-h�napos Doxicyclin kezel�s Hasmen�s AIDS-ben: Whipple-k�r: 31-60 �ves f�rfiak betegs�ge. K�rokoz�: Tropheryma Whippelli. Hasmen�s + arthritis, sacroiliitis. Amoxicillin, kefalosporin kezel�s

23. Lakt�z intoleranciac

24. Lakt�z el�gtelens�g? lakt�z intolerancia Lakt�z= Gl�k�z+galakt�z Elofordul�sa: USA-ban 50 M ember: afrikai 70%, �zsiai:90%, indi�n 95%, mexik�i 55%. zsid� 60%, eur�pai (kauk�zusi):<25% M�sodlagos v�konyb�lbetegs�gekben: Crohn, sprue, enteritis, malabsorptio Enyhe: b�r 1-2 poh�r tejet

25. Lakt�z intolerancia t�netei diagnosztik�ja A nem lebontott lakt�zt a vastagb�l bakt�riumai ferment�lj�k? Co2 + H2 + tejsav (hidrog�n kil�gz�s teszt: 50gr lakt�z ut�n 90 perccel emelkedik) Felf�j�dik, g�rcs�l, flatul�l Ozm�tikus hasmen�s: norm�lisan a sz�klet �s sz�rum ozmolarit�s = 290 mosm/kg. A lakt�z megemeli, vizet von a sz�kletbe

26. Lakt�z intolerancia kezel�se Magas lakt�z tartalm�: 12g/poh�r tej, 9g/poh�r fagylalt, friss sajt. Nem pasztor�z�tt joghurt j�, mert a bakt�riumok m�r lebontott�k benne a lakt�zt Kezel�s: max. egy poh�r tej, ha b�rja. Ca p�tl�s, Lakt�zzal elokezelt tej. Lakt�z t�pl�l�kkieg�sz�tok�nt (Lact-Aid)

27. Az idult gyullad�sos b�lbetegs�gek: M.Crohn �s Colitis Ulcerosa Incidencia: 3-4/100000; leggyakrabban 20-40 �ves korban; csal�di halmoz�d�s k�l�n�sen Crohn-ban; Colitis ulcerosa gyakoribb feh�rekn�l, zsid�kn�l, ritk�bb doh�nyosokon (Crohn doh�nyosokn�l gyakoribb) Aetiol�gia-patogenezis: genetikai praedispositio talaj�n autoimmun gyullad�s, amelyet infekci� v�lt ki? B�lfal Th1 (Crohn), ill. TH2 (colitis ulcerosa) aktiv�l�d�s?gyullad�sos medi�torok ?sz�veti k�rosod�s: erosio, necrosis, fek�lyek

28. Enterocolitis regionalis. M.Crohn Az eg�sz gastrointestinalis tractus , de leggyakrabban a termin�lis ileumra �s a proximalis colonra lokaliz�l�d�, szegment�lis jellegu, a m�ly b�lfal r�tegeket is �rinto gyullad�sa

29. M.Crohn: genetika-patol�gia-klinikum Genetika: 50%-ban 16.krimosz�ma, NOD2-CARD15 g�nmut�ci�ja, autosom recessziv, de heterozig�ta is vesz�lyeztett Lokaliz�ci�: ileum:30%, colon: 25%, mindketto: 45% Patol�gia: Tranmuralis gyullad�s, oedema, fibr�zis, stenosisok. granulom�k, apht�s fek�lyek, fissur�k, fistul�k T�netek: hasi f�jdalom, hasmen�s, appendicitis szeru panaszok Extraintestinalis t�netek: malabsorptio gyemekekn�l n�veked�si elmarad�s 7% szemt�net: episcleritis, iritis, uveitis, keratitis 20% arthritis ritk�n primaer sclerotiz�l� cholangitis Fistul�k (40-50%), anorectalis abscessusok (25%), b�lstenosis, nagyobb colorectalis carcinoma rizik�

38. M.Crohn: Diagn�zis Anamn�zis-klinikum Colo-ileoscopia-biopsia K�palkot�k: v�konyb�l hydro-MRT (Mannitollal felt�lt�tt b�l); v�konyb�l v�zold�kony kontraszt rtg. vizsg�lata; UH Labor: gyullad�s markerek: v�rk�p, CRP, s�llyed�s, anaemia?; bakteriol�giai vizsg�lat Ha GGT/AP ar�ny magas, felmer�l a primaer sclerotiz�l� cholangitis

39. M.Crohn: di�t�s kezel�s Di�ta: 30%-ban lakt�z intolerancia ? tejmentes malabsorptio ? substitutio epesavas hasmen�s eset�n cholestiramin megk�t�sre s�lyos akut shub eset�n parenteralis t�pl�l�s

40. M.Crohn: gy�gyszeres kezel�se 5-aminoszalicilsav � mezalazin (5-ASA) Salofalk klizma, b�lben old�d� tabletta, v�gb�lk�p. Enyh�bb esetekben, remissio fenntart�s�ra legal�bb egy �ves kezel�s Kortikoszteroidok: s�lyosabb esetben, ill. ha az 5-ASA nem hat�kony. Elobb nagy, majd kisebb adagban, leal�bb 3-6 h�napig. 50% remissio �rheto el. Pl. prednisolon, metilprednizolon. A lok�lis hat�s� szteroidok (budenosid, Enterocort klizma-kapszula) kev�sb� hat�kony Immunszuppresszi�: azathioprin � Imuran cs�kkenhet a szteroid adag. Recidiva profilaxisra is haszn�lj�k tumor-necrosis faktor antitest: Infliximab � Remicade Fistula kezel�s�re: Metronidazol (Klion) anaerob bacteriumokra hat

41. M.Crohn: endoscopos �s seb�szi kezel�sA betegs�g progn�zisa Endoscopos: stenosisok ballon t�g�t�sa, fistul�k lez�r�sa klippekkel Seb�szi: acut perfor�cio, ileus, peritonitis eset�n; stenosisok eset�n b�lresectio :A Crohn betegs�g progn�zisa: magas recidiva ar�ny 15 �v alatt >70%-ban sz�ks�ges mut�t a betegek t�bbs�g�nek �letkil�t�sa norm�lis, de nagyobb a colorekt�lis cc. rizik�ja (rendszeres kontroll!)

42. Colitis ulcerosa (CU) Kr�nikus, fokozatosan felfel� terjedo folyamatos vastagb�lgyullad�s a fel�letes ny�lkah�rtyar�tegek fek�lyesed�s�vel

43. Colitis ulcerosa: patol�gia-klinikum Patol�gia Rectumt�l felfel� terjed: csak rectum 50%, + sigmab�l 25%, pancolitis 25% Gyulladt v�rz�keny ny�lkah�rtya, krypta abscessusok, pseudopolyposis, elmos�dott hat�r� fek�lyek, majd atrophia, dysplasia (cc. rizik�), csoszeru, �biciklibelso� b�l. Klinikum v�res-ny�kos hasmen�s, hasi g�rcs�k, l�z extraintestinalis manifeszt�cio (ritk�bb, mint Crohnn�l): de hasonl�: szemt�netek, arthritis, primaer sclerotiz�l� cholangitis v�rz�s, toxicus colont�gulat: sepsis, peritonitis, perfor�ci�vesz�ly Carcinomarizik� 20 �v ut�n 8%, 30 �v ut�n 18% fogy�s, gyermekekn�l n�veked�si elmarad�s Lefoly�s: kr�nikus recidiv�l�: 85%: az exacebati�t fizikai-lelki terhel�s id�zheti elo. T�bb�ves remissiok fordulnak elo. Kisebb kiterjed�s eset�n Kr�nikus persist�l� (10%) Acut fulmin�ns: hirtelen kezdet, koleraszeru f�jdalom �s hasmen�s, septikus l�z, dehidratatio, shock. Toxicus colont�gulat-megacolon

44. Colitis ulcerosa diagn�zisa Anamn�zis-klinikum v�gb�lvizsg�lat ileocoloscopia leal�bb 5 helyrol vett biopsi�val. Cc. rizik� miatt rendszeres kontroll colonoscopia sok helyrol vett biopsi�val UH: falmegvastagod�s? Labor: gyullad�s markerek: v�rk�p, CRP, s�llyed�s, anaemia?; bakteriol�giai vizsg�lat; GGT/AP? ? primaer sclerotiz�l� cholangitis? ANCA: antineutrophil cytoplasmatikus antitest (60-70%-ban kimutathat�

45. Colitis ulcerosa: konzervat�v kezel�se hasonl� a Crohn kezel�s�hez, l�sd ott r�szletesebben felt�pl�l� �trend, sz. szerint parenteralis vagy enteralis mesters�ges t�pl�l�s 5-ASA sziszt�m�s konrtikoszteroid kezel�s , enyhe esetben lok�lis immunszuppresszi� hyperacut esetben Cyclosporin-A, ter�piarezisztens kr�nikus esetben azathioprin (Imuran) Akut, 3 napi kezel�s ut�n is ter�piareziszent shub eset�n ?colectomia csak rectumra-distalis colonra terjedo betegs�g k�pokkal klysm�kkal is kezelheto a remissio fenntart�sa: tart�s 5-ASA kezel�s

46. Colitis ulcerosa: seb�szi kezel�s �s progn�zis Acut mut�tet ig�nyel: fulmin�ns colitis sepsissel, toxicus megacolon, perfor�ci�, s�lyos v�rz�s Electiv mut�t roml� �ltal�nos �llapot, recidiv�l� shubok, dysplasia (cc. rizik�), sz�vodm�nyek, gy�gyszer-mell�khat�s Akut mut�t: subtotalis colectomia, majd k�sobb ileoanalis anastom�zis (v�konyb�lkivarr�s, megtartj�k az anus z�r�izm�t) Electiv mut�t egy �l�sben a fenti Progn�zis: proctosigmoiditisben j�. Pancolitis eset�n: >80% 20 �ves t�l�l�s, de minden negyedik betegn�l proctocolectomia sz�ks�ges lesz. 5-ASA tart�s kezel�s 75%-kal cs�kkenti a colon cc rizik�t.

48. irritabilis colon sy. � irritable bowel syndrome (IBS) A gyomorb�l-betegs�gek 50%-a no:ffi=2:1 a b�l pszichosomatikus megbeteged�se: enteralis motilitasi zavar

49. IBS: Klinikum T�netek (legal�bb egy �ve m�r!) Hasi-flexura-alhasi f�jdalom-nyom�s�rz�kenys�g, hallhat� b�lkorg�s (borborygmi), puffad�s, obstipatio ( sz�k�r�t�s <3/h�t) vagy hasmen�s (>3/nap), esetleg v�ltakozva, tapinthat� spasticus sigmab�l Mi nincs: �jszaka hasmen�s, v�res sz�klet, fogy�s, a panaszok v�ltoz�sa az �vek sor�n

50. IBS: teendo-kezel�s Tumor kiz�r�sa: UH, colonoscopia Kezel�s: nincs! kis pszichoter�pia: �ne agg�djon, nem komoly� rostd�s �trend meleg gy�gyte�k

51. Diverticulosis-diverticulitis coli A rostszeg�ny t�pl�lkoz�s okozta civiliz�ci�s betegs�g

52. Diverticulosis-diverticulitis: elofordul�s-klinikum Elofordul�s: 40 �ves korban=10%; 60= 30%, 80= 80%. Sz�kreked�s?nyom�s?+idoskori laz�bb k�tosz�vet ? kit�remked�s. Sigma-diverticulumok (2/3). Coecumban: val�di, velesz�letett (Jap�nban gyakoribb) 80%-ban t�netmentes 20%-ban jelentkezik diverticulitis Diverticulitis t�netei: sigm�ban: f�jdalom, tenesmus, �balodali appendicitis�, esetleg tapinthat� �rz�keny b�l. hoemelked�s, gyullad�sos laborjelek. Coecum: �appendicitis appendectomia ellen�re�

53. Diverticulosis-diverticulitis: diagn�zis-kezel�s Diagn�zis: Diverticulosis: leggyakrabban colonoscopi�s mell�klelet Diverticulitis: klinikum, UH: falvastagod�s, CT a legbiztosabb, colonoscopia (perfor�ci� vesz�lye!), �res has: szabad levegore utal� perfor�cio? Kezel�s: diverticulosis: sz�kletrendez�s, rostd�s �trend, bo folyad�kfogyaszt�s diverticulitis: ha acut �s kifejezett: koplal�s, parenteralis t�pl�l�s, sz�lesspektrum� antibiotikum (ciprofloxacin (Ciprobay) + Metronidazol (Klion) enyhe: ambul�ns ell�t�s, salakszeg�ny �trend, antibiotikum Mut�t: perfor�ci�, v�rz�s, fistulak�pzod�s eset�n Progn�zis: min�l kor�bban lesz t�neti, ann�l val�szinubb, hogy egyszer oper�lni kell

54. Colon polyp

55. Colon polyp: Elofordul�s: felnottkorban 10%, >80 �v felett: 20%: hyperplasi�s � gyullad�sos polyp: j�indulat� adenoma: a coloncarcinom�k t�bbs�ge ezekbol fejlodik (l.a k�vetkezot) villosus adenoma sz�les alap�, v�z- �s k�liumvesztoek, gyakran maligniz�l�dnak (Ritka csal�di polyposisok: APC tumor szuppresszorg�n mut�ci�; Peutz-Jeghers sy. polyposis a v�kony- �s vastagb�len + melaninfoltok ajkakon, sz�jny�lkah�rty�n, gyakran maligniz�l�dnak) T�netek: �ltal�ban nincsenek, colonoscopi�s lelet Teendo: endoscopos elt�volit�s

57. Colorectalis carcinom�k Elofordul�s: 30/100000, emelkedo sz�m�, mk nemben a m�sodik leggyakoribb, 90%-ban 50 �v felett jelentkezik Rizik�csoportok: idosebb korban jelentkezo r�kbetegs�g eset�n az egyenes�gi rokonn�l: 10% Colitis ulcerosa >15 �ves fenn�ll�sa: 15% fiatalabb <60�v) jelentkezo r�kbetegs�g eset�n az egyenes�gi rokonn�l: 30% csal�di colon polyposis eset�n: 100% Rizik�t�nyezok: zs�r- �s h�sgazdag �trend, elh�z�s; colon adenoma, colitis ulcerosa-Crohn, mamma-ovarium cc. V�do faktorok: z�lds�g-gy�m�lcsgazdag �trend, gyorsabb b�lmuk�d�s, 5-ASA, C-vitamin, f�lsav, k�lciumd�s �trend

58. Colon cc.a TNM beoszt�s 0: carcinoma in situ Ia: mucosa-submucosa, T1 Ib: muscularis propria T2 II: b�lfalat infiltr�l� T3, meghalad� T4 III. K�rny�ki nycs vagy k�rnyezetre terjedo Tx N1-3, M0 IV. t�voli metastasisok: Tx, Nx M1

59. Colon cc klinikum Nincs korai t�net: v�res sz�klet, sz�kel�si szok�sok megv�ltoz�sa, Nem korai t�net, f�rad�konys�g, anaemia, ileus Diagn�zis: rectalis vizsg�lat, coloscopia, irrigoscopia, spri�l CT, 3-dimenzi�s MR (ha coloscopia nem kivitelezheto) metastasis keres�s, carcino-embrion�lis antig�n (CEA): nem specifikus, ink�bb a mut�t ut�ni gondoz�s sor�n hasznos; HL-6 tumorasszoci�lis antig�n specifikusabb

60. Colon cc. kezel�se Rectumcarcinoma: a sphincter megtart�sa akkor lehets�ges, ha a tumor >5cm-re van az anus felett (85%-ban �gy is van!) Coloncarcinoma: en-bloc rezekci�: b�l-mesenterium- regionalis nyirokcsom�k izol�lt m�j �s t�do�tt�tek elt�volit�sa lehets�ges Neoadjuv�ns kezel�s: rediokemoter�pia a mut�t elott Adjuv�ns kezel�s: 6 h�napos Fluoruracil + f�lsav a mut�t ut�n Palliat�v kezel�s: coloncc: anus praeter naturalis, rectumcc: Kryo-lazer-electoterapia Ut�gondoz�s (10-30%-ban �radik�lis� mut�t ut�n is metastasis jelentkezik!): �vente CEA, coloscopia, m�j-UH, mellkas rtg, rectum cc. eset�n medencei spir�l-CT

61. Colon cc. profilaktikus szur�s: Nem rizik�csoport: 50 �v felett: sz�klet vizsg�lata occult v�rz�sre: a teszt + napi 20-40ml v�r vesztes�ge eset�n (fiziol�gi�s a 0.5-1.5ml) Gyakran �lpozit�v (nyers h�s, friss z�lds�g, gy�m�lcs), nem t�l specifikus. A j�vo: az onkog�n mut�ci�k kimutat�sa 50 �v felett, majd l0-�vente coloscopia Rizik�csoportokn�l a csal�dban coloncc., vagy <60�ves korban adenoma: ? 40 �ves korban coloscopia, majd 5-10 �vente familiaris polyposis eset�n fiatal kort�l �vente coloscopia