Szenved lybetegs gek

1. Szenved�lybetegs�gek Zeley R�ka klinikai szakpszichol�gus PPKE Medi�tor szakir�ny� tov�bbk�pz�s, Pszichopatol�gia 2010. �prilis 30.

2. Alapfogalmak Szenved�lybetegs�gnek nevezz�k azon k�rk�peket, amelyek az agy �llapot�t befoly�sol�, szenved�lykelto anyagok (pszichoakt�v szerek) t�lz� vagy tart�s haszn�lat�val kapcsolatosak. Szenved�ly: valamely szer fogyaszt�s�ra ir�nyul� ellen�llhatatlan k�sztet�s, amely minden m�s t�rekv�st megeloz �s maga al� gyur. S�v�rg�s: a fogyaszt�sra �szt�k�lo belso hi�ny�llapot.

3. A f�ggos�g kialakul�s�nak l�pcsoi Szerhaszn�lat: az agy k�miai homeoszt�zis�t befoly�sol� szer fogyaszt�sa Vissza�l�s (ab�zus): olyan m�rt�ku szerhaszn�lat, amely eg�szs�gk�rosod�shoz vezet F�ggos�g (dependencia): tolerancia alakul ki, �s megvon�si t�netekkel j�r, ha az egy�n nem jut kello mennyis�gu szerhez, ez az egy�nt a szer ism�telt bev�tel�re k�szteti Hozz�szok�s (addikci�): az �letvitelt a szenved�lykelto anyag megszerz�s�re �s fogyaszt�s�ra ir�nyul� tev�kenys�gek hat�rozz�k meg A szenved�lyek kialakul�s�nak kezdet�n a t�netek nagyr�szt a szerre specifikusak, k�sobb egyre ink�bb �ltal�nos, kev�sb� specifikus pszichi�triai, szomatikus �s szoci�lis probl�m�k ker�lnek elot�rbe.

4. Biol�giai, biok�miai jelens�gek Tolerancia: a k�v�nt hat�s el�r�s�hez egyre nagyobb adagra van sz�ks�g F�ggos�g: a szer elhagy�sa megvon�sos t�neteket eredm�nyez Kereszttolerancia: az egyik szer megvon�sa miatti t�neteket cs�kkenteni lehet egy m�sik szerrel

5. Pszichol�giai �s szoci�lis t�nyezok euf�ria �s hi�nyt�netek megszun�se - a drogfogyaszt�s pozit�v megeros�toje enyh�lnek az intrapszich�s fesz�lts�gek, konfliktusok a szerhaszn�lat gyakran �ngy�gy�t�si k�s�rlet egy lappang� ment�lis betegs�gre (pl. depresszi�, szorong�s) a szoci�lis hat�sok jelentos szerepet j�tszanak a szenved�lybetegs�gek kialakul�s�ban � oki ill. megeros�to szerep (kort�rscsoporttal val� azonosul�s, identit�s meghat�roz�sa, modellk�vet�s) s�lyosak a szenved�lybetegs�gek szoci�lis k�vetkezm�nyei is

6. A f�ggos�g kialakul�s�hoz hozz�j�rul� t�nyezok Velesz�letett hajlam, s�r�l�kenys�g (Pl. alkoholizmus eset�n genetikai hajlam felt�telezheto) K�zvetlen biol�giai megeros�to hat�sok: euf�ria, a g�tl�sok vagy a depresszi� old�d�sa stb. El�rhetos�g K�rnyezeti hat�sok: a szenved�lybeteg k�z�ss�g elfogad�st, azonosul�si lehetos�get k�n�l J�rul�kos t�nyezok: v�letlenszeru esem�nyek, pl. bizonyos gy�gyszerek nem kello gondoss�ggal val� alkalmaz�sa

7. Pszichoakt�v szer (megvon�sa) �ltal okozott zavarok Akut intoxik�ci� Ab�zus (�rtalmas szerhaszn�lat) Dependencia Megvon�si szindr�ma (del�riummal vagy an�lk�l) Pszichoakt�v szer induk�lta pszichotikus zavar Amnesztikus szindr�ma K�soi k�vetkezm�nyek: flashback (a szerhat�s alatt �t�lt �rz�kcsal�d�sok hosszabb-r�videbb idore �jra megjelennek a szerhat�s elm�lt�val is)

8. Akut intoxik�ci� a szer ad�s�t k�vetoen kialakul� �tmeneti �llapot tudatzavar, �szlel�s zavara gondolkod�s, figyelem, eml�kezet zavara �rzelmi zavar a magatart�s dezorganiz�l�d�sa a szer toxikus adagjainak egyszeri fogyaszt�sa �ltal�ban sz�vodm�nymentesen lezajlik sz�vodm�nyek lehetnek: pl. del�rium, hallucin�ci�k, epilepszi�s rohamok, s�r�l�sek

9. Ab�zus olyan m�rt�ku szerhaszn�lat, amely eg�szs�gk�rosod�shoz vezet a szoci�lis kapcsolatok szintje hanyatlik, kialakulhat szem�lyis�gv�ltoz�s is

10. Dependencia a szer mint �rt�k az egy�n minden m�s �rt�korient�ci�j�t maga al� gyuri a szer birtokl�s�ra �s fogyaszt�s�ra ir�nyul� magatart�sm�dok ker�lnek elot�rbe, a f�ggo egy�n nem tud uralkodni a szerrel kapcsolatos magatart�s�n a szer hi�ny�ban ellen�llhatatlan s�v�rg�s l�p fel tolerancia alakul ki, �s megvon�si t�netekkel j�r, ha az egy�n nem jut kello mennyis�gu szerhez

11. Megvon�si szindr�ma T�netek: nyugtalans�g, szorong�s, hangulatzavar, vegetat�v zavarok (alv�szavar, izzad�s, reszket�s, izomgyenges�g stb.) S�lyos sz�vodm�ny az epilepszi�s roham Megvon�si del�rium (pl. delirium tremens): tudatzavar, �rz�kcsal�d�sok, szorong�s, gondolkod�si zavarok, dezorganiz�lt magatart�s, s�lyos vegetat�v t�netek jellemzok Gyakran �letvesz�lyes �llapot! A szer bev�tele a megvon�si t�neteket megsz�nteti

12. Pszichotikus zavar a szer haszn�lata alatt vagy k�zvetlen�l ut�na l�pnek fel pszichotikus t�netek, �s p�r h�t alatt lezajlanak, ha a szerhaszn�lat abbamarad ill�zi�k, hallucin�ci�k (fok�nt akusztikus vagy vizu�lis) t�veszm�k (�ltal�ban �ld�ztet�ses jellegu) affekt�v zavarok (szorong�s, depresszi� vagy extatikus �llapot) alkoholos hallucin�zis: folyamatos iv�s mellett vagy megvon�skor vizu�lis �s akusztikus �rz�kcsal�d�sok (kisebb �llatok, fenyegeto, szidalmaz� besz�d, p�rbesz�d) l�pnek fel �ber tudat�llapot mellett, melyekhez t�veszm�s magyar�zatot fuzhet. alkoholos paranoia: f�lt�kenys�gi, �ld�ztet�ses, t�veszm�k, vonatkoztat�sok

13. Organikus zavarok Amnesztikus t�netcsoport k�rosodik a megjegyzo eml�kezet, a hossz� t�v� mem�ria az egy�b kognit�v funkci�k ill. a r�vid t�v� mem�ria viszonylag �p marad konfabul�ci� elofordul (Korszakov-szindr�ma) idoi t�j�koz�d�s zavara, s�lyos esetben a t�ri �s az autopszich�s t�j�koz�d�s zavara Wernicke-f�le encephalopathia pontszeru v�rz�sek az agyban (B1-vitamin hi�ny miatt) szemt�netek (tekintetb�nul�s, szemizomb�nul�s) ataxia (j�r�szavar, v�gtagataxia) tudatzavar (vigilit�s cs�kken�se) zavarts�g, amnesztikus t�netcsoport, pszichotikus �llapot Magzati alkohol-szindr�ma s�lyos fokban alkoholiz�l� any�k �jsz�l�ttjein�l 15%-os val�sz�nus�g microcephalia, k�l�nf�le szervi rendelleness�gek, alacsony n�v�s gyakori az alkoholista any�k gyermekei k�z�tt a figyelemzavar, hiperaktivit�s, �s a tanul�si zavar

14. K�soi k�vetkezm�nyek flashback (a szerhat�s alatt �t�lt �rz�kcsal�d�sok hosszabb-r�videbb idore �jra megjelennek a szerhat�s elm�lt�val is) affekt�v zavarok demencia a szem�lyis�g �s a fizikum teljes le�p�l�se Amy Winehouse �nekesno

15. A szenved�lybeteg�sek oszt�lyoz�sa Leg�lis /nem leg�lis szerek Nyugtat� hat�s� szerek (alkohol, gy�gyszerek, opi�tok) Serkentoszerek (kokain, amfetamin, koffein, nikotin, speed, ecstasy) Hallucinog�nek (pl. LSD) Kannabinoidok (marihuana, hasis)

16. Nyugtat� hat�s� szerek - Alkoholf�ggos�g k�nyszer�to v�gy az iv�sra (s�v�rg�s) az iv�si magatart�s kontrollj�ra val� k�ptelens�g sz�net vagy kisebb mennyis�g eset�n megvon�si t�netek tolerancia az alkohol megszerz�se �s fogyaszt�sa az �let egyre nagyobb r�sz�t t�lti ki az iv�s az egyetlen �r�mforr�s az iv�s folytat�dik az egy�rtelmu �nk�ros�t�s ellen�re is

17. Az alkoholizmus t�pusai (Jellinek)

18. �A� �s �B� t�pus� alkoholizmus  �A�: k�soi kezdet viszonylag kev�s gyermekkori kock�zati t�nyezo enyhe f�ggos�g kev�s pszichopatol�giai t�net dinamikus pszichoter�pi�ra reag�l �B�: az alkoholizmus csal�di elofordul�sa gyakoribb t�bb �letesem�ny ink�bb magatart�sorient�lt pszichoter�pi�ra reag�l

19. Patol�gi�s r�szegs�g csek�ly alkoholhat�sra is megv�ltozik a magatart�s, inadekv�t megnyilv�nul�sok, �nidegen viselked�s elborul a tudat megnehez�lt kapcsolatfelv�tel �rz�kcsal�d�sok agressz�v megnyilv�nul�sok, buncselekm�nyek k�vetkezhetnek be p�r �r�ig tart, �s m�ly alv�ssal v�gzodik. ut�lagos amn�zia

20. Epizodikus iv�s absztinens idoszakok ut�n a beteg folyamatos iv�sba kezd, �s napok alatt s�lyosan intoxik�lt �llapotba ker�l az �gy eltelt napokra amn�zi�s gyakran disszociat�v szem�lyis�gzavar (fuga) vagy bipol�ris affekt�v zavar �ll a h�tt�rben

21. Nyugtat� hat�s� szerek - Opi�tok a m�k kb. 20-f�le alkaloid�ja, mesters�gesen �talak�tott (pl. heroin), ill. szintetikus k�sz�tm�nyek (pl. metadon) gyorsan (ak�r egyszeri d�zis ut�n) nagyfok� tolerancia alakulhat ki �s s�lyos megvon�si t�netekkel j�r Vegetat�v hat�sok: gyorsan kialakul� euf�ri�t okoznak ut�na b�gyadts�g, nyomotts�g marad vissza melegs�g�rzet a v�gtagok elnehezed�se arcpirul�s �s arcviszket�s a l�gzok�zpont depresszi�ja k�vetkezik be (hal�lok ez szokott lenni) szukek a pupill�k, cs�kken a pulzus sz�kreked�s az elso haszn�lat sor�n gyakori a h�nyinger, h�ny�s

22. Pszich�s �s hossz� t�v� t�netek euf�ria cs�kkent gondolkod�si, kritikai �s �t�lok�pess�g s�lyos esetben ataxia, elkent besz�d, a magatart�s dezorganiz�ci�ja, esetleg del�rium ab�zus �s f�ggos�g alakul ki gyors pszichol�giai �s szoci�lis hanyatl�s nagyfok� tolerancia jellemzo, a f�ggos�gben levok a hal�los adag t�bbsz�r�s�t is rendszeresen fogyaszthatj�k megvon�si t�netek: rossz k�z�rzet, �s�toz�s, h�nyinger, izomf�jdalom, k�nnyez�s, orrfoly�s, hasmen�s, alv�szavar, hoemelked�s, esetleg del�rium, epilepszi�s roham morfin injekci� azonnal megsz�nteti oket f�ggo �s szerfogyaszt� any�k �jsz�l�ttjein�l megvon�si t�netek l�pnek fel

23. Kialakul�s, kezel�s Elofordul�s, progn�zis tizen�ves korban kezdodik gyakoribb az alacsonyabb t�rsadalmi r�tegekben, ill. rosszul muk�do csal�dokb�l sz�rmaz�kn�l f�rfiak k�zt 3-szor gyakoribb a betegek kb. 90%-�n�l m�s pszichi�triai zavar is fenn�ll. Kb. 15%-ban elofordul �ngyilkoss�gi k�s�rlet is Kezel�s �rtalomcs�kkento m�dszerek: tucsere program, metadon-program �nseg�to csoportok, ter�pi�s k�z�ss�gek

24. Nyugtat� hat�s� szerek - Gy�gyszerek nyugtat�k, altat�k vagy f�jdalomcsillap�t�k tart�s szed�se + idonk�nti ab�zusok tolerancia, f�ggos�g, megvon�si t�netek a t�ladagol�s l�gz�sb�nul�s, k�ma k�vetkezt�ben hal�lhoz vezethet neurol�giai t�netek: nystagmus, kettosl�t�s, ataxia, hyperreflexia a mozg�s meglassul, �gyetlenebb lesz gy�gyszerbeszerz�si strat�gi�k (t�bb orvos, csal�dtagokt�l stb.) a szem�lyis�g kiszikkad: az �rdeklod�s beszuk�l, feled�kenys�g, eltompults�g, sz�rakozotts�g, cs�kken a kezdem�nyezok�pess�g �s az indulati kontroll nok k�r�ben 2-3-szor gyakoribb Kezel�s a gy�gyszerel�si szok�sok megv�ltoztat�sa �s a gy�gyszerek elhagy�sa lassan, fokozatosan intoxik�ci� eset�n oszt�lyos kezel�s

25. Nyugtat� hat�s� szerek � Szerves old�szerek Hat�sok: K�zponti idegrendszeri depresszi�t okoznak 4-10 �r�ig A kezdeti izgalmi st�dium ut�n tudatbeszuk�l�s, euf�ria, ellazult �llapot �ll be. Nagyobb adag mellett zavarts�g, delir�ns �llapot jelentkezhet. A mozg�s koordin�latlann� v�lik, a j�r�s ataxi�s, a pupill�k t�gak, s�lyos esetben kettos l�t�s, stupor, komat�zus �llapot k�vetkezik be. Sz�vodm�nyek: sz�vritmuszavar, polyneuropathia, m�j- �s vesek�rosod�s. Rendszeres haszn�lat sor�n del�rium, pszichotikus zavarok, depresszi�, szorong�s, demencia alakulhat ki. Fullad�s, sz�vhal�l vagy baleset miatti hal�l elofordulhat Az USA lakoss�g�nak 1%-a rendszeres fogyaszt�

26. Pszichostimul�nsok A k�zponti idegrendszert stimul�lj�k � hat�sok: euf�ri�t, izgatotts�got, motoros felgyorsul�st id�znek elo, a t�rgyak f�nyesebbnek l�tszanak, ill. a szem�ly a m�sik emberhez val� �rzelmi k�zels�g �lm�ny�t �li �t Nagyobb adagokban: g�tl�stalans�g, a gondolkod�s fellazul�sa, akusztikus �s vizu�lis �rz�kcsal�d�sok, paranoid eszm�k is megjelenhetnek. kisz�rad a sz�j, szomj�s�g, �tv�gytalans�g a sz�v-�rrendszer fokozott terhel�se, sz�vdobog�s, hohull�mok, l�z, h�nyinger, fogcsikorgat�s, ak�r extr�m fok� motoros k�sztet�s folyamatos haszn�lat toleranci�t id�z elo

27. Stimul�nsok - Kokain gyorsan, de r�vid ideig hat a legaddikt�vabb drogok k�z� tartozik, n�h�ny pr�b�lkoz�s ut�n m�r kialakul a s�v�rg�s idovel pszichol�giai �s biol�giai f�gg�s, valamint tolerancia alakul ki Hat�sok: 1. Az akut izgalmi f�zisban (kick): euf�ria, fokozott aktivit�s, besz�dk�sztet�s g�tl�sok cs�kken�se, kibov�lt �ntudat kit�gulnak a pupill�k cs�kkent �hs�g�rzet �s alv�sig�ny 2. A k�vetkezo f�zisban �rz�kcsal�d�sok l�pnek fel 3. A depresszi�s st�diumban lehangolts�g, szorong�s, mely �j adag bev�tel�re k�sztet

28. Stimul�nsok - Amfetaminok Hat�sok: fokozz�k az energi�t �s tettrek�szs�get cs�kken az �tv�gy Nagy mennyis�gben: intoxik�ci� pszich�zis tolerancia Ki�r�l�skor: �rzelmi lehangolts�g, m�ly alv�s

29. Hallucinog�nek K�zvetlen hat�suk: kb. 8-12 �r�ig tart. megvon�si t�netek nincsenek, de a tolerancia gyorsan kialakul. szerhat�s alatt az �rz�kszervi benyom�sok intenzit�sa fokoz�dik, vizu�lis ill�zi�k, hallucin�ci�k pupillat�gulat, h�nyinger, v�rnyom�s-emelked�s

30. Hallucinog�nek Intenz�vebb haszn�lat: deperszonaliz�ci� a gondolkod�s felgyorsul megv�ltozik a t�r- �s ido�lm�ny a k�zvetlen hat�s elm�lt�val lehangolts�g, szorong�s marad vissza flashback: a t�netek a szer bev�tele n�lk�l is visszat�rhetnek p�r percre napokkal, h�napokkal k�sobb, az eredeti �lm�nyek mellett az �rz�kszervi �szlel�sek saj�tos torzul�sait okozva k�l�nb�zo pszichi�triai zavarok alakulhatnak ki, a szoci�lis helyzet megrend�l a szem�lyes kapcsolatok degrad�l�dnak

31. Kannabisz �s sz�rmaz�kai Hat�sok: a cigaretta elsz�v�sa ut�n kb. 30 perc m�lva euf�ria alakul ki, mely 2-4 �r�ig tart v�r�s szem fokoz�dik az �tv�gy kisz�rad a sz�j �l�nk fant�ziatev�kenys�g indul be, az �lm�nyek sz�nesebbek, �l�nkebbek Nagyobb adagban: deperszonaliz�ci� l�phet fel, cs�kken a mozg�sok finoms�ga pszichol�giai f�ggos�g alakul ki magas adagok hirtelen elvon�sa ingerl�kenys�get, h�nyingert v�lthat ki

32. K�rlefoly�s, kezel�s A cannabis-sz�rmaz�kok a legelterjedtebbek (USA lakoss�g 1/3-a legal�bb egyszer megpr�b�lja) T�rsul� k�rk�pek alv�szavarok, szexu�lis diszfunkci�k del�rium, pszichotikus zavarok szorong�sos �llapotok �amotiv�ci�s szindr�ma�: ap�tia, lustas�g, h�z�s, erofesz�t�sre val� k�ptelens�g a drogfogyaszt� magatart�s gyakran a kem�ny drogok fogyaszt�s�ban folytat�dik Kezel�s a magatart�s �s az �letm�d megv�ltoztat�sa �j szoci�lis kapcsolati h�l� ki�p�t�se

33. A szenved�lybetegs�gek kezel�s�nek lehetos�gei Az absztinencia n�lk�l�zhetetlen felt�tel, nem c�l! A v�gso c�l a beteg szem�lyis�g�nek korrekci�ja, az �letm�d megv�ltoztat�sa �s a szoci�lis helyzet rehabilit�ci�ja A kezel�s 3 fo eleme: motiv�ci�, absztinencia, �letm�d-v�ltoztat�s A kezel�s f�zisai: kapcsolatteremt�s a gy�gyul�s motiv�ci�inak felt�r�sa �s eros�t�se az esetleg fell�po szomatikus elvon�si t�netek kezel�se a szerfogyaszt� magatart�s kontrollja ut�gondoz�s, rehabilit�ci�, relapszus-prevenci�