A mondat

1. A mondat

2. A meghatározás nehézségei • Mi a mondat? • Önálló és lezárt közlés: • Szóban: a mondatfonetikai eszközök (pl. hangsúly, hanglejtés, hangmagasság, beszédtempó, szünet) • Írásban: nagybetű, mondatvégi írásjelek • Kisebb nyelvi egységekből épül fel (azaz meg van szerkesztve), és nagyobb nyelvi egységeket épít fel (vagyis be van szerkesztve).

3. Deme László A mondat a beszédnekelemi, láncszemnyi egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, amely a beszédfolyamatot, illetőleg a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább.

4. Nyelv és beszéd kapcsolata Deme: a mondat már nem a nyelvnek, hanem a beszédnek az egysége • A nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalmak, egyszerre alakultak ki • Nyelv: • Eszközkészlet, a nyelvi jelek és szabályok összessége. • Szabályai szerint alkotjuk a szöveget. • Nem függ az adott kommunikációs helyzettől. • Részei: fonémák, morfémák, lexémák, szintagmák, mondatok. • Beszéd: • A nyelvi eszközkészlet működtetése, alkalmazása. • Egyéni jelenség, egyén alkotja.

6. Emberi beszéd – állati kommunikáció

7. A beszéd funkciói • Kifejező funkció – érzelemvilág, lelkiállapot közlése (FELKIÁLTÓ MONDAT) • Felhívó funkció – óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés (ÓHAJTÓ, FELSZÓLÍTÓ MONDAT) • Tájékoztató funkció – közlés a hallgatónak (KIJELENTŐ, KÉRDŐ MONDAT)

8. Emberi beszéd • A három alapvető beszédfunkció minden megnyilatkozásban jelen van, jóllehet nem azonos mértékben. • Az indulatszók olyan összetett (komplex) és primitív beszédegységek, melyekben a meghatározó funkció mellett a másik kettő is megjelenik: a „Jaj!” például kifejez, de emellett tájékoztat és cselekvésre is sürget. • A beszédnek azt az alapegységét, amely a hármas funkciót hordozza, jelzésnek nevezzük. • A beszédbeli jelzést mondatnak nevezzük.

9. A mondatok osztályozása A beszélő szándéka szerint Szerkezetük szerint Logikai minőség szerint

10. 1. A beszélő szándéka és a mondatban megjelenő tartalom alapján

11. 2. Szerkezetük szerint

12. Egyszerűmondat – egy predikatív (A – Á) szerkezet; • Összetett mondat – több predikatív szerkezet. • Az egyszerű mondat lehet: • tagolt – van benne állítmány (Pl.: Ülünk.) • tagolatlan – nincs benne állítmány, és a mondat nem is igényel állítmánnyal való kiegészítést (Pl.: Szia!) • A tagolt mondat tovább bontható: • tőmondat(csak predikatív szerkezet van benne) • bővített (az állítmánynak és/vagy az alanynak vannak bővítményei). • Az összetett mondatok • mellérendelő – ha a tagmondatok között csak tartalmi, logikai viszony van, • alárendelő – ha a tagmondatok között grammatikai viszony van

13. 3. Logikai minőség szerint • Állító mondat (Szeretek olvasni.) • Tagadó mondat – ha a mondat egészére vonatkozik a tagadás (Nem szeretek olvasni.) DE! Kata nem a piros kabátját vette fel. – tagadó Kata a nem piros kabátját vette fel. – állító mondat (a tagadószó nem az egész jelzős szerkezetet tagadja, hanem csak a jelzőt)

14. Szintagmák

16. "A nyomorúságában lázadozó ember éhségét csillapítani loppal elejtette a futkosó vagy röpdöső vadat."