Mondattan Az egyszerű és az összetett mondat határsávja

1. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja 1. A halmozott mondatrészes mondatok: egy részük inkább egyszerű, más részük inkább összetett mondat Egyszerű m. ─ Összetett m. Az állítmány halmozott  Nincs bővítmény Van bővítmény Az alany, tárgy, határozó halmozott

2. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja Egyszerű Összetett  Az állítmány halmozott Nincs bővítmény »Állt és nézelődött. »Bement, és »Mária mosott, főzött megvette. és takarított. » Az egész vidék nyugodt volt, és háborítatlan.

3. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja Egyszerű Összetett  Az állítmány halmozott Van bővítmény Közös bővítmény: »Megunja és leveti az egyenruhát. » Péter ír és énekel dalokat.

4. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja Egyszerű Összetett  Az állítmány halmozott Van bővítmény Külön bővítmény: »Sokat tanultak és jól » Péter ír, és vizsgáztak a jelöltek. énekel dalokat. »A török állt a fánál, és a fűre bámult. »Leült mellé, és megfogta a kezét. • »A haja barna és »A gyerek gyenge, és • vállig omló. hajlamos mindenféle • betegségre.

5. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja Egyszerű Összetett  Az állítmány halmozott Van bővítmény Közös + külön »Péter nagyon komolyan »A tanár feladta, bővítmény: fogta fel és kitűnően és a tanulók oldotta meg a feladatot . megírták a feladatot. (?)

6. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja Egyszerű Összetett  Az alany halmozott »Nem különös gond a » A fiú vizsgázik, a rosszat elítélni és a és a lányok. jót dicsérni.

7. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja 2. A mondathoz lazán kapcsolódó részeket tartalmazó mondatok A lány ajtót nyitott, álmosan, kócosan. ─ egyszerű, toldásos mondat, a toldás azonos mondatrészeket tartalmaz. Aztán ivott, szomjasan, sokat. ─a toldás két különböző bővítményt tartalmaz, inkább összetett mondat. 3. Mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok Jaj, csak itt lenne már! János, figyelj ide! ─összetett mondatok, az első tagolatlan tagmondat. Jaj neki! Nesze a pénz! ─egyszerű mondat: a mondatszó beolvad a mondatba állítmányszerűen.

8. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja 4. Igeneves szerkezetet tartalmazó mondatok Elhagyva a város határát nekiindult a világnak. ─egyszerű mondat, csak egy állítmány van benne. 5. Módosító mondatrészleteket , bevezető kifejezéseket tartalmazó mondatok Azt hiszem, ez nem fog sikerülni. Valószínű, hogy odaérünk. ─formailag összetett mondatok, bár tartalmilag az egyszerű mondatokhoz közelítenek, ld.: Valószínű, hogy odaérünk. ~ Valószínűleg odaérünk. Nos, kezdhetjük. ─átmenet az egyszerű és az összetett mondat között

9. MondattanAz egyszerű és az összetett mondat határsávja 6. „Mint”-es szerkezeteket tartalmazó mondatok a) Tagmondatot kapcsol: Fehér, mint a hó. Jobb idő van, mint tegnap. b) Álhasonlító mondatot kapcsol: Mint látható, mindenki itt van. c) Mondatrészként szereplő szerkezeteket kapcsol: Anyám mint tanár dolgozik .~ Anyám tanárként dolgozik. ─ állapothatározó Több mint ezren voltak a tüntetésen.─ fokozó partikula Nagyobb, mint én. ~ Nagyobb nálam.─ hasonlító határozó

10. MondattanAz alárendelő összetett mondatok Az alárendelő mondatok kétféle tagmondatból állnak: főmondat mellékmondat a főmondat egyik mondatrészét fejezi ki alaptag vonzat É s z r e v e t t e m[a z t], h o g y e s i k a h ó. ↑ ↑ utalószó kötőszó A tagmondatok felcserélhetők: Hogy esik a hó, észrevettem. A főmondatba beékelődhet a mellékmondat: A toll, amelyet tegnap vettem, elveszett.

11. MondattanAz alárendelő összetett mondatok A mellékmondatot bevezető két kötőszó státusza 1. Szintváltó típus Azt mondta, hogy aki szomjas, menjen ki inni. ~ Azt mondta, hogy menjen ki inni, aki szomjas. ─ beékelődés 2. Szinttartó típus a) Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült. ~ Jancsi gazdája bőg, mint [ahogy az bőg,] aki megbőszült. ─ ellipszis b) Ez a bor éppen olyan jó, mint amilyen a másik. ~ Ez a bor éppen olyan jó, mint amilyena másik. ~ Ez a bor éppen olyan jó, mint amilyen a másik.─ hasonlító jelentésárnyalat

12. MondattanAz alárendelő összetett mondatok Az alárendelő összetett mondatok rendszere Tipikus szerkesztésmód: • Nem bővítményt kifejtő mellékmondat • Kötött bővítményt kifejtő mellékmondat • Szabad bővítményt kifejtő mellékmondat • Szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondat (L. a táblázatot a tankönyv 480. oldalán)

13. MondattanAz alárendelő összetett mondatok Nem bővítményt kifejtő mellékmondat I. Nem bővítményt kifejtő mellékmondat Állítmányi mellékmondat A főmondat (igei-) névszói állítmányának névszói részét fejti ki. A barátom az, akire mindig számíthatok. Azonosítás: Az vagyok, aki vagyok. Minősítés: Olyan volt, hogy jó volt vele lenni. (ami alá van húzva, mind két vonal, tehát állítmány!)

14. MondattanAz alárendelő összetett mondatokKötött bővítményt kifejtő mellékmondatok II. Kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok • Alanyi mellékmondat • Hogy kötőszós (tartalomkifejtő) mellékmondat Valószínű [az], hogy mindenki eljön. • Vonatkozó (részleges tartalomadó) mellékmondat Az eszik, aki éhes. Aki most következik, azé a legjobb.

15. MondattanAz alárendelő összetett mondatokKötött bővítményt kifejtő mellékmondatok 2. Tárgyi mellékmondat • Hogy kötőszós (tartalomkifejtő) mellékmondat Azt mondta, (hogy) nem jön vizsgázni. Olyat kért, amit nem lehet teljesíteni. • Vonatkozó (részleges tartalomadó) mellékmondat Megértettem (azt), amit írtál. Amennyit csak bírtam, annyit dolgoztam.

16. MondattanAz alárendelő összetett mondatokKötött bővítményt kifejtő mellékmondatok 3. Kötött határozói mellékmondatok Nem minden szótári vonzat fejthető ki mellékmondattal: Szerelemből nősül → *Abból nősül, hogy szerelem. Megelégszik valamivel → Megelégszik azzal, amije van. • Hogy kötőszós (tartalomkifejtő) mellékmondat Eltilt attól, hogy rágyújtsak.─ aszemantikus Fél attól, hogy sokat kell fizetni. ─ szemantikus: okhatározói • Vonatkozó (részleges tartalomadó) mellékmondat Csodálkozom azon, amit hallottam.

17. MondattanAz alárendelő összetett mondatokKötött bővítményt kifejtő mellékmondatok 4. Hasonlító határozói mellékmondat A tagmondategyüttes két egyenlőtlen cselekményt hasonlít össze. Kötött bővítmény, de a kötöttség nem az alaptag (főmondat) jelentéséből adódik, hanem a középfok használatából: a hasonlító határozó ennek a vonzata. Jobb olvasni (annál), mint mosogatni. ↑ ↑ középfokú melléknév kötőszó: mint, mintsem, semmint, semhogy

18. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSzabad bővítményt kifejtő mellékmondatok III. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok 1. Jelzői mellékmondat Azt a könyvet kérem, amelyik az asztalon van. ─ jelzői A könyvet kérem, amelyik az asztalon van.─ jelzői vagy értelmezői A könyvet kérem, azt, amelyik az asztalon van.─ értelmezői Minőségjelzői: Olyan kiadót keresek, amelyik gyors. Mennyiségjelzői: Annyi földet kapott vissza, amennyiből meg is él. Birtokos jelzői: Annak a nyomába eredt, aki a leggyorsabban futott.

19. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSzabad bővítményt kifejtő mellékmondatok 2. Célhatározói mellékmondat Előreült (azért), hogy jobban lásson. 3. Helyhatározói mellékmondat Oda utazott, ahonnan a szülei származnak. 4. Időhatározói mellékmondat Örültem ( akkor ), amikor kinyílt a virág. 5. Számhatározói mellékmondat Annyiszor ismételd, ahányszor kell.

20. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSzabad bővítményt kifejtő mellékmondatok 6. Állapothatározói mellékmondat Olyannak látom, aki meg tudja oldani a feladatot. ─ belső állapoth. Már egy hónap telt el anélkül, hogy eső esett volna. ─ külső áll.h. Annyian voltunk a szobában, hogy alig fértünk el. ─ számállapoth. 7. Módhatározói mellékmondat Úgy ment el, hogy senki sem vette észre.

21. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSzabad bővítményt kifejtő mellékmondatok 8. Fokhatározói mellékmondat Annyira megsérült, hogy sokáig nem tud dolgozni. Olyan szép a lány, hogy öröm ránézni. 9. Okhatározói mellékmondat Azért nem mentünk el, mert rossz volt az idő. Az okhatározói alárendelés és a magyarázó mellérendelés: Nem mentünk el, mert rossz idő volt. ─ alárendelő vagy mellérendelő Azért nem mentünk el, mert rossz volt az idő.─ alárendelő Nem mentünk el, ugyanis rossz volt az idő. ─ mellérendelő

22. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSajátos jelentéstartalmú mellékmondatok A jelentéstöbblet ált. a mondatrészkifejtésre épül rá: Hasonlító: Olyan meleg volt, mint nyáron. ─ fokh. ért. jelzői Feltételes: Meglátogatlak (akkor), ha ráérek. ─ időhatározói Következményes: Annyit dolgozott, hogy kimerült. ─ tárgyi Megengedő: Bár beteg volt, elment iskolába. ─ állapothatározói Nem baj (az), ha haragszol is. ─ alanyi

23. MondattanAz alárendelő összetett mondatokSajátos jelentéstartalmú mellékmondatok A mondatrészkifejtéstől elszakadt sajátos jelentés- tartalmú mondatok Hasonlító:Vannak okosok, mint ahogy vannak ostobák. ─ mellérendelő értékű Neki csak a saját érdeke számít, mint tudjuk. ─ álhasonlító Feltételes: Ha itt lennél, jobban mennének a dolgok! ─ a beszélő bizonytalansága Következményes:Nem tanultam, úgyhogy nem is sikerülhet a vizsgám. ─ mellérendelő tartalmú Megengedő: Bár nehéz idők voltak, nem panaszkodott. ─ mellérendelő tartalmú

24. MondattanA mellérendelő összetett mondatok A tagmondatok között tartalmi-logikai összefüggés van. 1. Kapcsolatos • Egyszerű: A lányok szépen olvasnak, (és) a fiúk jól számolnak. • Hozzátoldó: A piacon vásároltunk, meg a közértbe is bementünk. • Ellentétesen hozzátoldó: Nemcsak én mondom, hanem más is ezen a véleményen van. • Összefoglaló: Hallgatják ők is, én is figyelek. • Megosztó: Hol esik, hol süt a nap. • Fokozó: Esőkabátot vett fel, sőt esernyőt is vitt magával.

25. MondattanA mellérendelő összetett mondatok 2. Ellentétes • Szembeállító: Én eljöttem, ő ott maradt. • Megszorító utótagú: Korán keltem, mégse vagyok fáradt. • Kizáró ellentétes: Nem én kértem, hanem te ajánlottad. 3. Választó Elmész vásárolni, vagy én menjek el? Vagy eljössz, vagy nem beszélünk többet.

26. MondattanA mellérendelő összetett mondatok 4. Következtető utótagú Minden érdekelte, tehát erről is mindent meg akart tudni. 5. Magyarázó utótagú • Okadó: Sár van, ugyanis esik az eső. • Kifejtő, helyreigazító: Pihenni fogok, vagyis ma már nem dolgozom. Elkezdett olvasni, azaz elkezdett volna, ha…

27. A többszörösen összetett mondat • 1.Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; 2. benne már homály van, 3. De az alkony üszköt vet fejére, 4. S olyan, 5. mintha égne, 6. s folyna vére. (Petőfi) 1─ 2 ↔ 3 ─ 4 ↑ ↑ 5 ─ 6

28. 1.Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; 2. benne már homály van, 3. De az alkony üszköt vet fejére, 4. S olyan, 5. mintha égne, 6. s folyna vére. (Petőfi) 1 ─ 2 ↔ 3 ─ 4 áll.↑ áll.↑ +has.jt. 5 ─ 6 +has.jt