ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK 1920-1936

1. ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK1920-1936 Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008

2. Az 1916 -os olimpiát Berlinnek ítélik de az első világháború miatt az olimpia elmarad. A NOB Antwerpennek ítéli az 1920-as olimpiát, a belga emberek háborús sérelmei miatt. A központi hatalmak, Németország, Ausztria, Magyarország Bulgária és Törökország nem vehetnek részt az olimpián (Szovjet Köztársaság sem). Dátum: április 20-október 12 Sportág: 22 Versenyszám: 158 Nemzet: 29 Versenyzők: 2626 Női versenyzők: 65 (2.9%) VII. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1920 ANTWERPEN

3. Első ízben szálltak békegalambok a békét szimbolizálva. Első ízben lobogott az olimpiai zászló a kontinenseket jelképező öt karikával . Első ízben mondja a 2607 résztvevő nevében egy sportoló az olimpiai esküt. „ Esküszünk, hogy az olimpiai játékokon becsületes küzdőfelek leszünk, és tiszteletben tartjuk a játékszabályokat. Lovagias szellemben veszünk részt a versenyeken, hogy dicsőséget szerezzünk hazánknak, és jó hírnevet a sportnak” 1920 ANTWERPEN

4. Műkorcsolyázás a megnyitó előtt Első ízben rendeznek jégkorong tornát 1920 ANTWERPEN

5. Duke Kahanamoku (USA) kétszer nyeri meg a 100 méteres Gyorsúszást. Suzanne Lenglen egy napon játssza mindhárom döntőt. 1920 ANTWERPEN

6. Paavo Nurmi A hosszútávfutás új csillaga Finnországból: 5000 m (ezüst) 10.000 m 8 km terepfutás csapatverseny Magyar versenyző az antwerpeni olimpián? Vörös Vince „Vohlarik Vencel” 1500 m síkfutás 1920 ANTWERPEN

7. 1924 az 1. Téli olimpiai játékok CHAMONIX

8. VIII.OLIMPIAI JÁTÉKOK1924 PÁRIZS • Párizs az első város, mely másodjára rendez olimpiát. • Az olimpia népszerűsége növekszik, 1000 újságíró közvetíti a játékokat, közel 625.000 szurkoló. • Utoljára teniszeznek az olimpián. Dátum: május 4 - július 27 Sportág: 17 Versenyszám: 126 Nemzet: 44 Versenyzők: 3089 Női versenyzők: 125 (4,1%)

9. „Citius, Altius, Fortius” „gyorsabban, magasabbra, erősebben” Az első rádiós közvetítés A záróünnepségen innentől kezdve három zászló emelkedik a magasba, az Olimpiai Zászló, a rendező ország és a következő olimpia rendező országának nemzeti lobogója. 1924 Párizs

10. Johnny Weissmullerúszó két aranyérmet szerez úszásban, és egy bronzot vízilabdában, később Hollywoodban mint Tarzan válik híressé. 1924 Párizs

11. Paavo Nurmi atléta 1920 - 1928 9 arany és 3 ezüst 1920-ban szerzett három aranyérme mellé 1924-ben ötöt gyűjt. 1924 Párizs

12. Hajós Alfréd győz a szellemi olimpián 1924 Párizs

13. 1925 Coubertin báró búcsúzik

14. IX. OLIMPIAI JÁTÉKOK1928 AMSZTERDAM • A NOB engedélyezi a nők részvételét az atlétikai versenyeken. • Először nyer ázsiai atléta a versenyek történetében Mikio Oda Japánból hármasugrásban. Dátum:május 17 - augusztus 12 Sportág: 14 Versenyszám: 109 Nemzet: 46 Versenyzők: 3014 Női versenyzők: 290 (9,6%)

15. Az olimpián Görögország vonul be első nemzetként, míg az olimpiát rendező ország zárja a sort. Olimpiai láng lobban fel a stadionban és ég az olimpia egész ideje alatt. Nők első ízben mérhetik össze erejüket tornában és atlétikában. 1928 Amszterdam

16. Eladják a fotózás jogát. Magyar „pólós” remények az olimpián. Bárány István országos és Európa rekordot úszik. Magyar sikerek a szőnyegen: Keresztesi Lajos (Milon) könnyűsúlyban olimpiai bajnok. Kardcsapat Tersztyánszky Ödön 1928 Amszterdam

17. Percy Williams (CAN) atléta győz 100 és 200 méteren „Az első női atléta…” Kocsis Antal ökölvívás Mező Ferenc művészeti versenyek 1928 Amszterdam

18. Paavo Nurmi 1924 Párizs

19. X. OLIMPIAI JÁTÉKOK 1932 LOS ANGELES • 1904 óta Los Angelesben vesz részt a legkevesebb versenyző a játékokon, ezért néhány versenyszám (labdarúgás) el is marad. • 100.000 szurkoló a nyitóünnepségen. • A ‘32-es játékok az első, mely nyereséges. (1 millió$) Dátum: július 30 - augusztus 14 Sportág: 14 Versenyszám: 116 Nemzet: 37 Versenyzők: 1408 Női versenyzők: 127 (9,6%)

20. Az első olimpia, mely 16 napnál rövidebb ideig tart. A NOB határozatot hoz, hogy ettől kezdve az olimpiákat 15 -18 nap alatt kell megrendezni. Olimpiai falu a férfi atlétáknak. Egyéni számokban 3 főre korlátozzák az azonos nemzetből indulók számát. 1932 Los Angeles

21. Szokatlan tornaverseny a „Vadnyugaton” (akrobatikus ugrás, buzogánygyakorlat, ugródeszkáról ugrás, kötélmászás, függeszkedés)első alkalommal talajtorna. Pelle István Első tornász olimpiai bajnokunk Az utolsó aranyérem egy halott sportolóé. (Toni és Franz Schmid) 1932 Los Angeles

22. Babe Didrikson a 18 éves atléta 5 versenyszámban kvalifikálja magát, de csak háromban indul, és mindet megnyeri. (gerelyhajítás, 80m gátfutás, magasugrás) Kard csapat Magyarország Gerevich, Petschauer, Jekelfalussy-Piller, Lichtnerkert, Kabos, Nagy, Glykais 1932 Los Angeles

23. Vízilabdázóink 36:2-es gólaránnyal olimpiai bajnokok. „Hakniznak a pólósok” 1932 Los Angeles

24. Paavo Nurmi 1932 Los Angeles

25. XI. OLIMPIAI JÁTÉKOK1936 BERLIN • 1931 -ben nyeri el a város az olimpia rendezési jogát. • Színpompás nyitány Garmisch-Partenkirchenben . • Hitler növekvő hatalma, és a náci rezsim ellen irányuló bojkottmozgalmak sem tudják megakadályozni az olimpiát. Dátum:augusztus 1 - 16 Sportág: 19 Versenyszám: 129 Nemzet: 49 Versenyzők: 3963 Női versenyzők: 328 (8,3%)

26. Hitler anyagi támogatása Coubertin bárónak. • Ígéret Olümpia régészeti ásatásainak befejezésére. • Szpiridon Luisz olajágat hoz Görög földről.

27. Az első alkalommal gyújtják meg az olimpiai lángot Görögországban, Olümpiában és innen, futók viszik az olimpia helyszínére. 1936 Berlin

28. Az első televíziós közvetítés, 25 nagy képernyő Berlinben. A kosárlabda, kajak-kenu és a kézilabda első alkalommal szerepel az olimpia programjában. 1936 Berlin

29. Jesse Owens Atlétika „négy aranyérmével a berlini olimpia sztárja” 100m 10,3 200m 20,7 4*100 váltó Távol 806cm 1936 Berlin

30. Halassy Olivér Magyarország vízilabda Két arany és egy ezüstérmet szerez sportolói pályafutása során, annak ellenére, hogy baleset következtében gyermekkorában elveszítette a fél lábát. 1936 Berlin

31. Magyarország 10 aranyérem

32. „Önmagunk legyőzése jelenti a legnagyobb boldogságot” 1937

33. A XII. ÉS A XIII. OLIMPIAI JÁTÉKOK A HÁBORÚ MIATT ELMARADNAK • Az 1940-es olimpiai játékokat Japánnak, Tokiónak ítélik, de miután Japán lerohanja Kínát, a rendezési jog átszáll Helsinkire • A ‘44-es olimpia rendezésével Londont bízzák meg, de mindkét olimpia elmarad a második világháború miatt. 1940 1944

34. „Önmagunk legyőzése jelenti a legnagyobb boldogságot” „A siker nem cél, csupán eszköz ahhoz, hogy még magasabbra törekedhessünk. Az egyénnek csak akkor van értéke, ha mindig kapcsolatban marad az egész emberiséggel. Arra született, hogy szenvedélyesen tevékenykedjék, és megnyugodva haljon meg.” 1937

35. Felhasznált irodalom: • Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon (1896 – 2002) Helikon Kiadó, 2003. • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988. • Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, 2004. • Takács Ferenc: A modern olimpiai játékok – Útmutató kiadó, 2004. • http://www.greekembassy.org/Embassy/Content/en/Article.aspx?office=3&folder=199&article=13171 • http://www.olimpiak.huhttp://hu.wikipedia.org/ • www.pekingszurkoloiklub.hu • http://www.mob.hu/ • http://www.olympic.org/ • http://www.olympic.org/uk/passion/museum/home_uk.asp • www.olimpia.lap.hu • http://www.mob.hu/engine.aspx?page=MOB_bajnokaink_olimpiai • http://www.mob.hu/engine.aspx?page=historia • http://www.mob.hu/Engine.aspx • http://www.sulinet.hu/tart/fkat/Kjda • http://www.ioa.org.gr/