Tematika

1. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

2. Tematika • 2009. november 19. • A talaj funkciói • Talajképző tényezők, folyamatok • Helyszíni talajvizsgálatok • A magyar talajosztályozási rendszer főtípusai • Talajtérképezés • 2009. december 3. • Talajdegradációs folyamatok, védekezési lehetőségek • 2007. december 10. • A föld- és talajvédelem hazai intézményrendszere • Talajvédelem az Európai Unióban Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

3. Főbb talajdegradációs folyamatok • Magyar csoportosítás • Erózió • Savanyodás • Sófelhalmozódás, szikesedés • Fizikai degradáció • A talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása • Biológiai degradáció, szervesanyag-készlet csökkenése • A tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása • A talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés, toxicitás • Az EU-s felosztás szerint • Erózió • Szervesanyag csökkenés • Talajszennyezés • Talajvesztés ( kivonás) • Talajtömörödés • Biodiverzitás csökkenése • Szikesedés • Árvizek, földcsuszamlások Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

4. A talaj termékenységét gátló tényezők Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

5. Víz-, és szélerózió Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

6. Erózió - a probléma nagysága Magyarország Az ország területének 14%-a tartozik a 2-11 t/ha/év kategóriába, és 6 %-án nagy mértékű az erózió (>11 t/ha/év) EU Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint 115 millió hektár, azaz Európa teljes földterületének 12%-a van kitéve a vízeróziónak, és 42 millió hektárt érint a szélerózió, ebből 2% súlyosan veszélyeztetett Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

7. Természetes erózió A Föld szilárd kérgének kialakulása óta hat. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúlyi állapot alakul ki a mállás és az anyag elhordása között. • Becslések szerint a Föld felszínének 25 % -án • érvényesül az erózió hatása. • A Föld folyói • 4×1012 t/év görgetett, • 1,2×1013 t/évlebegtetett, • 2,5×1012 t/év oldott • hordalékot szállítanak a tengerekbe. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

8. Az erózió tényezői Kiváltó tényezők cseppnagyság hevesség csapadék tartam hómennyiség az olvadás ideje meredekség lejtő hossz alak kitettség a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása Befolyásoló tényezők a talaj szerkezete a növényborítottság Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

9. Folyamatok • Csepperózió • Mikroszoliflukció • Lepelerózió • Barázdás erózió • Árkos erózió • Szakadékos erózió • Szedimentáció Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

10. A csepperózió Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. A csepperóziót együttesen okozza a cseppek robbantó és fröccsentő tulajdonsága. Bizonyos esetekben az elhordott talaj mennyisége 50-90-szerese lehet a lefolyásból eredő eróziónak. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

11. További eróziós formák Mikroszoliflukció (rejtett erózió): Szemmel részleteiben nem érzékelhető, vízhálózattal nem rendelkezik. A víztartó kapacitáson túli esőmennyiség esetén a talaj pépszerű felső rétege a lokális szedimentációs területek felé csúszik. Felületi rétegerózió: A talajpusztulás egyidőben nagyobb, esetenként több száz négyzetméternyi területet egységesen sújt, de hatásait sekély talajműveléssel is el lehet tüntetni. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

12. További eróziós formák Lepeleróziónak nevezik az egyidőben nagy felületen elmozduló víztömeg okozta pusztítást, amely elhordja a pépes állapotban lévő talajrészeket. A lepelszerű mozgásokon és a sekély érhálózaton kívül kialakulnak a mélyebb barázdák, az előbbi formákat okozó víztömegek egyesülésével. A barázdás erózió tehát már megközelítőleg sem egyenletesen hat a felszínre, hanem vonalas erózió formájában jelentkezik. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

13. További eróziós formák A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosás-hálózatot alakít ki. A mély árkok már megaka-dályozzák a szintvonalas mű-velést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

14. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

15. A szikes területek eróziója Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

16. A szikes területek eróziója Szolonyec talajok padka tető (A-szint) B-szint, „szoloncsák”, vakszik Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

17. További eróziós formák Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

18. További eróziós formák Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

19. Erózió - a hatályos jogi szabályozás • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről • 36. § (1) • A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles • a szántó művelési ágú földrészleten • aa) talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni • ab) olyan művelésmódot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének a megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadék talajba jutását és/vagy • ac) szintvonalas művelést folytatni; Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

20. Erózió - a hatályos jogi szabályozás • b) ültetvény területen • ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy • bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani • c) rét, legelő művelési ágú földrészleten • ca) fokozott figyelmet fordítani a talajt kímélő legeltetésre ,valamint • cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

21. Erózió - a hatályos jogi szabályozás • (2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése nem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles • a művelési ágat megváltoztatni • Gyep-, cserje-, erdősávot létesíteni, vagy • Talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni. • (3) Az erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat gyep-, cserje-, és erdősávokat meg kell őrizni. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

22. Szervesanyag csökkenés A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése: A talaj ugyan bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, de egyben a legnagyobb széntároló is, hiszen 1 500 gigatonna szerves és szervetlen szenet raktároz. A szervesanyag-tartalom az európai talajok mintegy 45%-ában alacsony vagy nagyon alacsony (ami 0–2% szerves széntartalmat jelent), 45%-ában pedig közepes szintű (ami 2–6% szerves széntartalmat jelent). Magyarország ??? EU 3,2 M ha 0,3 % Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

23. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

24. Szervesanyag csökkenés- a hatályos jogi szabályozás • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről • 39. § (1) A földhasználónak • a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, • vetésváltás alkalmazásával, • másodvetésű vagy köztes növények termesztésével • a tarlómaradványok hasznosításával • szerves anyagok kijuttatásával • a humuszos termőréteg megőrzésével • kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről • (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

25. Talajszennyezés Magyarország 30-40.000 területen (OKKP) EU A becslések szerint a 3,5 millió potenciálisan szennyezett terület mellett 0,5 millió terület tekinthető súlyosan szennyezettnek, amely utóbbiak esetében azonnali rehabilitációra van szükség. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

26. Talajszennyezés - a hatályos jogi szabályozás • 1995. évi LIII. Tv14. § • (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. • (2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. • 20/2001 (II. 14.) Korm rendelet a környezeti hatásvizsgálatról • 219/2004. (VII. 21.) Korm rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 10/2000 (VI. 2.) Köm-EüM-FVM-KHVM Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

27. Talajszennyezés – további jogszabályok 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 50/2001. Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről 36/2006 FVM rendelet a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

28. Határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag) Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

29. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

30. Talajvesztés (lezáródás) MagyarországTeljes körű, naprakész, digitális adatbázis!Intézményi háttér: földhivatalok EU A lezáródott földterületek, ahol a talaj felszínét víz számára áthatolhatatlan anyag fedi, a tagállamok teljes területének mintegy 9%-át teszik ki. 1990 és 2000 között a lezáródott területek nagysága a 15 tagú Unióban 6%-kal növekedett.Példa: Olaszország tengerpartjának 43 %-a teljesen beépített csak 29 % teljesen beépítetlen Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

31. A föld- és a talajvédelem elkülönülése • Mindkét ágazat az FVM-hez tartozik • Földvédelem • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről II. Fejezet (végrehajtás: Földhivatal) • Mennyiségi védelem • Talajvédelem • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről III. Fejezet (végrehajtás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) • Minőségi védelem Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

32. A földügyi szakigazgatás felépítése Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

33. Földvédelmi és Földértékelési Osztály • Az osztály feladata a földvédelemre, a földminősítésre és a birtokrendezésre vonatkozó jogszabályok szakmai kidolgozása, valamint a részarány-tulajdonú termőföldek birtokbaadásának koordinálása. Az osztálynak fontos tevékenysége a termőföld védelmével és hasznosításával kapcsolatos költségvetési támogatások működtetése.Irányítja és ellenőrzi: • a földhivatalok földvédelmi és földértékelési tevékenységét; • a mezőgazdasági rendeltetésű területek művelési kötelezettségének földhivatali ellenőrzését; • a korábban mezőgazdasági művelésből kivont területek újrahasznosítására vonatkozó földhivatali feladatok ellátását. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

34. A földügyi szakigazgatás felépítése • Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályára (FTF), • Fővárosi Földhivatal, • Fővárosi Kerületek Földhivatala, • 19 megyei és • 115 körzeti szintű földhivatal • Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI) • Személyi állománya mintegy 4400 fő, évi költségvetése kb. 8 milliárd Ft, melynek nagyobbik hányadát szolgáltatásainak bevételéből fedezi. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

35. A Földmérési ésTávérzékelési Intézet (FÖMI) • Operatív és kutatás-fejlesztési feladatokat lát el. A FÖMI a háttere a földméréssel, a térképészettel, a fotogrammetriával, a távérzékeléssel, a kozmikus geodéziával összefüggő tudomány területek művelésének, illetve az ezeket támogató informatikai (térinformatikai) hazai fejlesztéseknek, továbbá az eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazásának. Az intézet lát ja el a földhivatali informatika központi rend szer felügyeletét, biztosítja annak fejlesztését is. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

36. A termőföld hasznosítása és védelme • Hasznosítási kötelezettség • Művelési ág megváltoztatása • Más célú hasznosítás • Időleges • Végleges • Újrahasznosítás (rekultiváció) Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

37. A termőföld más célú hasznosítása • 44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. • (2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. • (3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. • (4) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe. • (5) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

38. Más célú hasznosítás engedély nélkül • 50. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani. • (2) Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha • a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy a más célú hasznosításra kiadott engedélyben meghatározott idő eltelt; • b) az időleges hasznosítást az igénybe vevő az engedélyben meghatározott időponton túl is folytatja. • (3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték, vagy a használó ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. • 51. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - a földhivatal határozattal rendeli el. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

39. A földvédelmi járulék és mértéke • 52. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára. • 1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték négyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni. • 2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, és halastó esetén az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

40. A földvédelmi bírság • 55. § (1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan • a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, • b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá; • c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg; • d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. • (2) A földvédelmi bírság ismételten is kiszabható. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

41. Magyarország termőterületeinek változása Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

42. Pest megye termőterületeinek változása Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

43. Talajtömörödés Tömörödés: a talaj tömörödésének kockázatával fenyegetett területekre vonatkozó becslések eltérnek egymástól. Egyes kutatók az európai altalajok mintegy 36%-a esetében tartják valószínűnek vagy nagyon valószínűnek a tömörödés kialakulását. Egyéb források a talajok 32%-a esetében beszélnek fokozott érzékenységről, és 18%-át tartják közepes mértékben érintettnek. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

44. Jogi szabályozás • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről • 40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszűntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

45. Szikesedés • Európában mintegy 3,8 millió hektárnyi területet érint. A leginkább veszélyeztetett területek Olaszországban Campania, Spanyolországban az Ebro völgye, és Magyarországon az Alföld, de ide lehet sorolni Görögország, Portugália, Franciaország, Szlovákia és Ausztria egyes területeit is Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

46. Jogi szabályozás • 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről • 38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

47. A biológia sokféleség csökkenése • A talaj biológiai sokfélesége nem csak a génállomány, a fajok, az ökoszisztémák és a funkciók sokféleségét jelenti, hanem az ökoszisztéma anyagcseréjét is. A talaj biológiai sokféleségére valamennyi fent említett talajromlási folyamat hatással van, és valamennyi említett veszélyeztetés (egyaránt) vonatkozik a talaj biológiai sokféleségének csökkenésére. Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

48. A talajromlás következményei • • erózió: 0,7 – 14,0 milliárd € • • szerves anyagok • csökkenése: 3,4 – 5,6 milliárd €, • • tömörödés: nem becsülhető • • szikesedés: 158 – 321 millió € • • földcsuszamlások: 1,2 milliárd € • • szennyezés: 2,4 – 17,3 milliárd € • • lezáródás: nem becsülhető • • a biológiai sokféleség • csökkenése: nem becsülhető Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

49. A talajvédelem tízparancsolata (Stefanovits Pál) • Ne foglalj el a természettől több és jobb termőföldet, mint ami okvetlen szükséges! • Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! • Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet! • Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! • Csak annyi tápanyagot vigyél a talajba, amennyit a növény kíván! • Csak jó vízzel öntözz, és csak annyival, amennyi kell! • Ne keverj a talajba el nem bomló anyagot! • Ne mérgezd a talaj élővilágát! • Őrizd meg a talaj termékenységét, és ha lehet, még növeld tovább! • Ne feledd, hogy a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

50. Köszönöm figyelmüket! Corvinus Egyetem, 2009. december 3.