A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

1. A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

2. Árfolyam Valuta: Egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) • Devizapiac: • Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) • Globális, 24 órás piac • Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tőkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó • Fajtái: • Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés • Határidős (forward): adott árfolyamon, de későbbi teljesítésre • Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára • Közvetlen: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 240 Ft) • Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0042 €) • Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,5 $)

3. Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Lebegő Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

4. Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) • Szolgáltatásokkülkereskedelme • Devizális elszámolások: (tényezőjöv., egyoldalú átutalások) • Tőkeforgalmi mérleg A nemzetközi fizetési mérleg KIADÁS BEVÉTEL • I. Folyó fizetési mérleg • nemz. termékforgalom • szolgáltatások (idegenforg!) • tényezőjövedelmek • egyoldalú átutalások IMEX kapott adott kimenőbejövő kimenő bejövő II. Tőkemérleg:nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport devizatartalék növekedése csökkenése III. Jegybanki tartalék változása I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege

5. A lebegő árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplőinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök • Kereslet: • - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelődés) • Tőkeexportőrök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) • Áruimportőrök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, • valutakereslet csökken Árfolyam (Ft/€) 250 240 D Valuta (€) 8000€ 10000€

6. A lebegő árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök • Kínálat: • - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) • Tőkeimportőrök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért • Áruexportőrök: a hazai áru Ft-egyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevő (olcsóbb), így nő az áru iránti kereslet, többet lehet eladni, tehát több € - kapunk • valutakínálat nő Árfolyam (Ft/€) S 250 240 Valuta (€) 10000€ 11000€

7. A lebegő árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Kínálat = Kereslet Áruexport + tőkeimport = Áruimport + tőkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van ! Árfolyam (Ft/€) S 245 D Valuta (€) 10500€

8. Nemzeti valuták konvertibilitása • Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: • Eladó pénzében • Vevő pénzében • Harmadik ország valutájában • Átválthatóság! • Kétoldalú v. többoldalú klíring: • Éves elszámolási rendszerben az időszak végén fizetik az egyenleget! • Szabályozott • Megadott keretek • Valutakonvertibilitás: • Külső: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) • Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tőkeműveletekre nem! • Teljes • „de facto”: teljes, de nem deklarált • Problémák: • Miért változik az árfolyam? • Mi az árfolyamváltozás következménye? • Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” árfolyamot? Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönző, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon 20000 Ft és EU-ban adjuk el, 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb!

9. Miért változik az árfolyam? KIADÁS BEVÉTEL • I. Folyó fizetési mérleg • nemz. termékforgalom • szolgáltatások • tényezőjövedelmek • egyoldalú átutalások IMEX kapott adott kimenőbejövő kimenő bejövő II. Tőkemérleg:nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport devizatartalék növekedése csökkenése III. Jegybanki tartalék változása Az árfolyam-módosulás hatása a fizetési mérlegre • Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) • Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) • + tőkekivitelből (tőkeexport) • Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) • + tőkebefektetésre (tőkeimport) •  A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja • Vásárlóerő paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések • Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot

10. A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 250 = 25000Ft Jövőre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05  100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 250 = 26250 Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 25000 Ft = 27500 Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nő, azaz € iránti kereslet nő € árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft leértékelődik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Nem az árfolyam önmagában, hanem a hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya hat a nemzetközi áruforgalomra és tőkemozgásra, s így a valutapiacra.

11. A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/€ nominálárfolyam , Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazaiárszínv. R = e (Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegő árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon  A fizetési mérleg egyensúlya!

12. Árfolyam paritások (aranyparitás) Példa: • Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel • 1 USD aranytartalma = 1 kg arany • 2 Font aranytartalma = 1 kg arany • Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? • Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany • Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t • Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! • Mi történik? • A font iránti kereslet megnő, az árfolyam visszaáll a paritás köré

13. Árfolyam paritások (aranyparitás) • A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! • Miért működhetett? • Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) • Nem volt jelentős tőkemozgás! • I. világháború után felfüggesztették • Sikertelen kísérlet a visszaállítására • 1934 január 1. – 1 uncia arany = 35 USD • Bretton Woods

14. Árfolyam paritások (vásárlóerőparitás) Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama • 1 tonna kókuszdió ára 15000 jen, 100 dollár, az árfolyam pedig 150 jen/dollár • Fontos – csak a külkereskedelemben részt vevő árukra vonatkozik • Big Mac index – The Economist 1986-tól: helyes-e az egyes valuták átváltási árfolyama?

15. Tényleges valutaárfolyamon átszámítva Ft alulértékelt az USD-vel szemben!

16. Vásárlóerőparitás Fizetési mérleg áruforgalmi tételein: egyetlen külkereskedelmi termék: cipő • a cipő ára belföldön P=18 000 HUF • a cipő ára külföldön P*=72 EUR • ekkor az árfolyamnak P/P* = 250 HUF / EUR-nak kell lennie • Tegyük föl, hogy az árfolyam 300 HUF / EUR-ra változik, • változatlan cipőárak mellett • ekkor a Külföldnek megéri Belföldön cipőt venni: • 60 EUR-ért kap 18 000 HUF-ot, amiből cipőt vesz belföldön • megindul az EUR eladás és HUF vétel csökken az EUR ára • egészen addig, amíg a 250 HUF / EUR árfolyam ki nem alakul

17. Árfolyam paritások Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait

18. kamatparitás • Fizetési mérleg tőketételein: • Tegyük fel, hogy a belföldi kamatláb r=6%, a külföldi r*=2,5%, és az • árfolyam 240 HUF / EUR • Mi történik, ha növekszik a belföldi kamatláb? • ez ösztönözheti a külföldi megtakarítókat, hogy pénzüket nagyobb mértékben fektessék például belföldi államkötvénybe • ehhez HUF-ot kell venniük és EUR-t eladniuk megindul a HUF felértékelődés, EUR leértékelődés • az egyensúly új árfolyamon áll helyre

19. Árfolyam paritások (kamatparitás) A két valutában történő befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik euró alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsművelet lehetséges!

20. 1.053.295,45 HUF 1.042.500 HUF Árfolyam paritások Példa arbitrázsra: 1 millió Ft hitelt dollárra váltok át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: Átváltom határidős árfolyamon (230 Ft/USD): Kifizetem a hitelt kamatokkal: Nyereség: 10795 Ft

21. Árfolyam paritások • Mi határozza meg az árfolyamot? • Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP • Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggő folyó fizetési mérleg egyenlege • Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás

22. Rugalmassági árfolyamelmélet Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van (X=IM). A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a működőtőke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen