ROMÁN NEMZETI BANK

1. Románia gazdasági ciklusa és makrogazdasági perspektívája Dr. Nagy Ágnes,BBTE Kolozsvár,egyetemi előadó tanár,Román Nemzeti Bank Igazgató Tanácsának tagja Budapest 2012. március 30. ROMÁN NEMZETI BANK 1

2. Az előadás szerkezete I.Makrogazdasági mutatók: Románia első lezárult gazdasági ciklusa a piacgazdaság feltételei között a2002 – 2011-es időszakban, II.Amonetáris politika intézkedéseiés az inflációs ráta alakulása a krízis után (2008-2011 között). III.A környező országok makrogazdasági helyzete, figyelembe véve az EU makrogazdasági konszolidálási mutatóit.

3. A gazdasági növekedési modell megváltoztatása megfelelő erősítéssel rendelkezik? A gazdasági krízis óta fő téma: a növekedési modell megváltoztatása. Sokan állítják,hogy a román gazdaság növekedési modellje nem volt megfelelő, és a belső fogyasztás okozta a túlfűtöttséget. - A gazdaság növekedési motorjának a beruházások erősítése kell lennie. Viszont a beruházás hozzájárulása a növekedéshez nőtt a 2002-07-es időszakban. Mások, a fiskális politikák pro-ciklikus viselkedése miatt arra a felismerésre jutottak, hogy a gazdasági politikák mixe volt a hibás.

4. % pont 20 15 10 5 0 -5 -10 Végső fogyasztás Bruttó tőke felhalm. -15 Nettó külső kereslet GDP növekedés -20 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2007 2008 2009 2010 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 2005 2006 Forrás: NIS A gazdasági növekedés motorja és a GDP dinamikájához való hozzájárulásai

5. Románia gazdasági növekedése erősen függ a külföldi tőke áramlástól Időszak Átlag növekedési ráta Időszak növekedési Külfőldi tőke Politikák válasza rátája 1990-1992 -9.1 -25.0* alacsony magán tőke áramlás 1993-1996 3.9 16.6 alacsony magán tőke áramlásimplicit kamat és árfolyam ráták 1997-1999 -2.5 -7.3 alacsony magán tőke áramlás 2000-20045.4 29.8**moderált magán tőke áramlás fiskális konszolidáció 2005-20086.4 28.2 magas magán tőke áramlás pro-ciklikus fiskális politikák 2009-2010 -4.2 -8.3 magas intézményi(IMF-EU) tőke kltsg vezérlésű fiskális konszolidáció * 3 év ** 5 év

6. Első lecke: Nem tudjuk ellenőrizni a külfőldi magántőke áramlást... Második lecke: … viszont megfelelő gazdaságpolitkai intézkedések végrehajthatóak - Negatív reál kamat ráta és egy felülértékelt nemzeti valuta hosszú távon nem fenntarható, ahogy az 1993-1997-es periódus is mutatja - A 2005-08 közötti magas magántőke áramlás nagyszabású, nem megfelelő egyensúlytalansághoz vezetett (fegyelmezetlen fiskális viselkedés). Anti-ciklikus fiskális politikák alkalmazása, olyan deviza pufferek kialakítása, amelyek megelőzik a hirtelen leállások által okozható problémákat - 2000-04 között szerencsések voltunk (moderált magántőke áramlás), ugyanakkor a makrogazdasági politikák is fegyelmezettek voltak (IMF keretegyezmény végrehajtása)

7. Románia: krízis előtti és utáni tőke áramlás A magántőke áramlás 3x magasabb volt, mint a hivatalos intézményi tőke áramlás a bilaterális hitelező intézményektől Románia: Közösségi tőke áramlás Románia: Magántőke áramlás Millió EUR. millió EUR. 25,000 25,000 Magán átutalások Közvetlen külfőldi tőke Hivatalos átutalások Egyéb tőke áramlás portfolió beruházások Bank hitelek 20,000 20,000 Hivatalos hitelek 15,000 15,000 10,000 10,000 5,000 5,000 0 0 -5,000 -5,000 2000-2004 2005-2008 2009-2011* 2000-2004 2005-2008 2009-2011* Megjegyzés: éves adatokon alapuló átlag értékek * Január- Február 2011 Forrás: NBR

8. percent 10 5 0 -5 -10 -15 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2009 2010 2011 2012 1997 2006 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 2007 2008 Forrás: NIS, IMF Románia:növekedési ráta* “V” alakú GDP növekedési ráta a hirtelen leálló tőke áramlás hatására * Előrejelzett növekedési ráta 2011 és 2012-re

9. Románia: Gazdasági növekedés(előző évhez viszonyított %-os változás)

10. Románia: Áremelkedés (előző évhez viszonyított %-os változás)

11. Románia: Folyó fizetési mérleg(GDP%)

12. Románia: Államadósság(%GDP)

13. Románia: Államháztartási deficit (GDP%)

14. Kihívások a gazdasági politikák mixének terén A kihívás integrált hozzáállást jelent, amely figyelemmel kíséri: - az árfolyam versenyképességét (ellenőrzött szabad lebegtetés), • az inflációt (makrogazdasági intézkedések), • a magánszférák (bankok, cégek, háztartások) mérlegszámláját (makroprudenciális intézkedések) Az inflációt toleráló értékelés nem biztos, hogy megfelelő, a magánszféra mérlegszámláját érintő kockázatok miatt.

15. II. Román Nemzeti Bank pénzügy-politikai intézkedései a globális likviditási előírások megváltozása - A válság nem okozott változást a RNB monetáris politkájának alappilléreiben. - A RNB elsődlege célja az árstabilitás elérése és fenntartásavalamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása. - A monetáris politika a kiszámítható, stabil gazdasági környezet megteremtésére az inflációból adodó költségek minimalizálásával tud a leghatékonyabban a gazdasági növekedéshez hozzájárulni- ezt az inflációs célkövetés monetáris politikai stratégia biztosítja a legjobban, beleértve a pénzügyi stabilitást is.

16. A Román Nemzeti Bank pénzügy-politikai intézkedései a globális likviditási előírások megváltozása 2008 szeptemberétől jelenlegig(2) • 2009. február 5-től a monetáris politika alapkamat lépcsőzetes csökkentése 10,25 százalékról 5, 25 százalékra(2012marcius)16 • A kötelező tartalékráta fokozatos csökkentése,(15%lej, 20% valuta) • A likviditás-menedzsement a bankközi pénzpiac megfelelő működése érdekében, • A prudenciális és felügyeleti intézkedések- a magánszektor eladósodottságát korlátokon belül tartani(valutában adott fogyasztási hitel szabályozása-2011 október) , • Ellenőrzött szabad lebegtetés árfolyampolitika, ami az exogén sokkok hatását a nominális változókon(az árfolyamon) keresztül vezeti le- reál gazdasági hatás-.

17. 2011 decemberében, az éves inflációs ráta a RNB által felvállalt 3 ±1% pont közelségében helyezkedett el Éves változás (%) 12 10 8 célérték 2006 5,0 6 4 2 célérték 2007 célérték 2008 célérték2009 célérték 2010 célérték2011 célérték 2012 célérték 2013 4,0 3,8 3,5 3,5 3,0 2,5 3,0 0 dec.06 dec.07 dec.08 dec.09 dec.10 dec.11 dec.12 dec.13 Megjegyzés: A változási intervallum szélessége ±1 százalék pont a célérték körül Forrás: INS, BNR

18. Nyers anyagok nemzetközi piaci árváltozásának hatása a dezinflációs folyamatra Mutató 2005=100 300 Fémek 250 Energetikai termékek 200 150 Élelmiszerek Nem élémiszer mezőgazdasági 100 termékek 50 iul.09 iul.10 iul.11 iul.08 iun.09 ian.10 iun.10 iun.11 ian.08 iun.08 ian.09 ian.11 apr.10 apr.11 apr.08 apr.09 oct.09 oct.10 oct.11 oct.08 mai.09 nov.09 feb.10 mai.10 nov.10 mai.11 nov.11 feb.08 mai.08 nov.08 feb.09 feb.11 aug.09 aug.10 aug.11 aug.08 mar.10 mar.11 mar.08 mar.09 sep.09 dec.09 sep.10 sep.11 dec.11 sep.08 dec.08 dec.10 Forrás: FMI

19. hozzájárulások(százalék pont) % arányos változás 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0 Élelmiszer termékek [48%] Ipari termékek [29%] -1 -1 Szolgáltatások [23%] Kiigazított CORE2 (jobb oldali skála -2 -2 iul.10 iul.09 iul.11 iun.10 ian.11 ian.10 ian.09 iun.09 iun.11 apr.10 oct.10 oct.11 apr.11 apr.09 oct.09 feb.10 mai.10 nov.10 feb.11 nov.11 feb.09 mai.09 nov.09 mai.11 aug.10 aug.09 aug.11 mar.10 mar.11 mar.09 sep.10 dec.10 dec.11 sep.11 sep.09 dec.09 Jelentős dezinfláció a kiígazított CORE2 szintjén Notă: Valoarea menţionată între paranteze pătrate reprezintă ponderea componentei în CORE2 ajustat. Forrás: INS, BNR

20. Fogyasztók Pénzpiaci elemzők éves (%)változás éves(%) változás 12 6,0 11 5,5 10 5,0 9 4,5 8 7 4,0 6 3,5 5 3,0 4 2,5 3 Inflációs várakozások medián értéke 2 2,0 iul.10 iul.11 iun.11 iun.10 oct.11 oct.10 ian.12 ian.07 ian.08 ian.09 ian.10 ian.11 ian.12 feb.10 ian.11 feb.11 nov.11 nov.10 apr.10 apr.11 aug.11 aug.10 mai.11 sep.11 dec.11 mai.07 sep.07 mai.08 sep.08 mai.09 sep.09 mai.10 sep.10 mai.11 sep.11 mar.10 mai.10 sep.10 dec.10 mar.11 Az inflációs várakozások gyors, csökkenő kiigazítása Az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó áralakulások várakozásai Forrás: CE-DG ECFIN, BNR előrejelzések a Carlson-Parkin módszer alkalmazásával, BNR közvéleménykutatás

21. Árfolyam történelmi volatilitás (30 nap értékének évesítése) %, 2o1o dec 31 =100 Bázis pont 119 20 RO EUR/RON 18 PL EUR/PLN 16 114 CZ EUR/CZK HU 14 EUR/HUF 109 12 10 8 104 6 99 4 2 0 94 iul.11 iul.11 iun.11 ian.11 ian.12 oct.11 iun.11 feb.11 ian.12 nov.11 oct.11 ian.11 apr.11 feb.11 nov.11 apr.11 aug.11 dec.11 dec.10 mai.11 sep.11 mar.11 aug.11 dec.11 dec.10 mai.11 sep.11 mar.11 Forrás: BNR, Bloomberg Nemzeti deviza alacsonyabb volatilitása az eurohoz képest, a forinthoz és zlotyhoz viszonyítva

22. Az aggregált külső kereslet fejlődésének prognózisa a gazdasági növekedés perspektíváját korlátozza Ipar ágazat - új rendelések Az euro-zóna gazdasági növekedésének (reál érték) módosítása a 2012-es évre % éves változás) (% éves változás) 80 2 1,8 60 1,5 40 1,1 1 1,0 20 0,5 0,5 0 0 - 0,1 - 20 Külső piac - 0,5 - 0,5 - 40 Belső piac - 1 - 60 máj 11 nov.11 szep.11 jan.12 nov.11 jan.12 Európai IMF Consensus iul.10 oct.11 ian.08 apr.09 feb.10 iun.08 Bizottság Forecast mai.11 nov.08 sep.09 dec.10 Forrás: Eurostat , CE, FMI, Consensus Forecast

23. millió lej, év vége 20 000 vállalatok 15 000 lakosság-lakás hitel lakosság-fogyasztói hitel 10 000 5 000 0 -5 000 -10 000 iul.10 iul.09 iul.11 ian.10 iun.10 ian.11 ian.09 iun.09 iun.11 apr.10 apr.09 apr.11 oct.10 oct.11 oct.09 feb.10 mai.10 nov.10 feb.11 nov.11 feb.09 mai.09 nov.09 mai.11 aug.10 aug.11 aug.09 mar.10 mar.09 mar.11 dec.09 sep.10 dec.10 sep.11 dec.11 sep.09 * Éves készlet különbség az árfolyam hatásoktól korrigálva. Lakossági és vállalati hitelek folyama* Forrás: BNR

24. %/év 25 Fogyasztási hitelek-lakosság Lakásépítési hitelek-lakosság 20 Vállalati hitelek Monetáris politika kamat ráta ROBOR3M 15 10 5 0 iul.10 iul.11 iul.09 ian.12 ian.09 ian.10 ian.11 nov.11 mai.09 nov.09 mai.10 nov.10 mai.11 mar.09 mar.10 mar.11 sep.11 sep.09 sep.10 Forrás: BNR Lakossági és vállalati hitelkamatok alakulása

25. A hitelesség visszaállítása • A gazdasági egyensúlyok visszaállítása(a közszféra reformja úgy központi, mint helyi szinten, fiskális reformok) • A növekedési pályára való áttérése a gazdaságnak(nem a gazd.túlfűtöttségével) gazdaságélénkítő programok beindításával, a fiskális és bürokrácia reformjával, az aktív korú lakosság foglalkoztattosági rátájának növekedésével, • A válság negatív hatásaival szembeni védelmi hálók kialakítása(munkahelyteremtés, szociális szolidarítás, pénzügyi óvatosság)- rosszul élni magasabb kamatteher mellett ?

26. Miért az IMF hitel ? 􀂄 Mérleg hiányok megoldására,hitelesség erősitése, 􀂄 A fizetési problémák megoldására és a hosszú távú gazdasági növekedés elindítására. 􀂄 A gazdasági politikák megfogalmazásásra az IMF hitelszerződés keretegyezmény feltételei mellett. 􀂄 Meghatározó a kormány és a társadalom kiállása a program mellett:program “ownership”

27. A román gazdaság külső fínanszírózási csomagjának szerkezete Első keretegyezmény stand-by-feltételek-2009: A nemzetközi intézetek(IMF, EU,VB)összesen 20 miliárd eurónak megfelelő összeggel állnak Románia rendelkezésére a következő strukturában: • Az IMF-el kötött Stand-By keretegyezmény 2 évre szól és 11,443 miliárd DST(12,95 miliárd euró) • Az EU nyújtotta facilitás a fizetési mérleg deficitjének finanszírozására vonatkozik-összesen 5 miliárd euró értékben, • Más pénzügyi intézetek által folyosított különböző projektek finanszírozására összesen 2 miliárd euró Második keretegyezmény-’’precautionary” rendelkezésre álló keret- március 2011- 3,6 mild.euro

28. Románia- kilátások • - Relativ volatilis fiskális deficit, • - mérsékelt külső deficit, a 2005-2008 közötti • nagyon magas külső deficit után • (14%GDP, amiből ¾ magán szektor), • - további magas kockázati felár • magas euroizáció- pénzügyi liberalizáció és • a kamat különbség miatt- árfolyam kockázat erősődése • - alacsony fiskális bevétel-33% GDP arányosan • kb.4-5%< KKE országainak átlag bevételénél és • több mint 1o% < EU27 átlagánál. • strukturális szakadékok-erőforrás, • generációs, gazd.politikai modellek Alaphelyzet

29. Románia-i kilátások(2) További rászorultság a külföldi piacokra • kereskedelem csatornái • tőkeáramlás-közvetlen külső tőke áramlás + EU-s alapok lehívásának fontossága! További sebezhetőség - belső megtakarítások alacsony szintje, • törékeny külső piacok, • árfolyam volatilitás, • piac érzékelése a pénzügyi befeketők által-államadósság kamatteher növekedése, Mozgástér korlátoltsága- fiskális, potenciális kibocsájtás szintje

30. RO lehetőségek Megoldás makroszinten - új európai gazdasági kormányzási rendszer kialakítása (garantálja a gazdaság politikák hitelességét és lehorgonyozza a várakozásokat), - szabályalapú monetáris keretrendszer (inflációs-célkövetés, független döntéshozatal) - szabályalapú fiskális keretrendszer(adósság-szabály, független ellenőrzés) - euró bevezetése(ERM2 követelmények)

31. Románia rövid távú kihívásai - Folyó fizetési mérleg deficit - Államháztartási deficit - Államadósság szintje -Fiskalitás poziciója-’’good to better’’ Rövid távú kihívás: • A sebezhetőségek feltárása és kiküszöbőlése, 2.Egy szélesebb és fenntartható tartalékolási rendszer kiépítése, • RNB-valutatartalék-33,4 mild.euro+ • 103,7 to arany • PM fiskális tartalék-IMF egyezmény • Bankok tőke tartalékolási kötelezettsége • + • IMF+EU kereteegyezmény RO • szembeni kitetteségi szint megtartása

32. Románia rövid távú kihívásai (2) 3. Fenntartható hosszú távú gazdasági növekedési stratégia kidolgozása és kivitelezése • Makrogazdasági stabilitás fenntartása, • Humán erőforrás fejlesztése(oktatás reformja, • termelékenység növelése,munkaerő minőség emelése) • Fizikai tőke és tehnológia növelése= magas minőségű • magán és közberuházások • -Kulcskérdés a fizikai infrastruktúra fejlesztése-EU alapok • abszorbciója az utak, távközlés.vasut stb.fejlesztésére • -Intezményi környezet javítása( üzleti feltételek javítása) Gyakorlatba ültetése- a nem hatékony állami vállalatok és intézmények reformja- komoly gazdasági reformot igényel- évtizedeket vehet igénybe !

33. Románia rövid távú kihívásai (3) RO- gazdaság politikák célja:gazdasági növekedés, - fiskális konszolidáció folytatása + adórendszer restrukturálása, - EU-s alapok lehívásának meghatározó növekedése, - fiskális bevételek növelése(adócsalás, korrupció csökkentése, jövedéki adó növelése, optimális adórendszer), - strukturális reformok( munkapiac,állami cégek, privatizáció), - mezőgazdaság, fizikai infrastruktura,ipari projektek és ÚJRA - EU-s alapok lehívásának meghatározó növekedése( 3% GDP arányos abszorbció= kb.2% államháztartási bevétel növekedés = o,6-1% gazdasági növekedést jelent - EU-n kivüli kerskedelmi kapcsolatok,

34. GDP növekedés reál értékben(% arányos változás múlt évhez viszonyítva)

35. Államháztartási deficit (GDP% )

36. Költségvetési kiadások- kamat visszfizetés (GDP %)

37. Harmonizált árindex(% arányos változás a múlt évhez képest)

38. Munkanélküliségi ráta (%)

39. Bruttó államadósság(GDP%)

40. Folyó fizetési mérleg szaldója(GDP%)

41. Az egyensúlytalanságok integrált kerete-összesítő táblázat, 2010- Forrás: Eurostat

42. A közeljövő priorításai 1. Növekedés-barát fiskális konszoldáció követése, 2. Reál gazdaság hitelezésének normális keretbe való visszaállítása, 3. A növekedés és versenyképesség támogatása, 4. A munkanélküliségből és annak szociális következményeiből való kilábalás, 5. Adminsztráció modernizálása