1 / 20

Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat ( bifurkáció ).

Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat ( bifurkáció ). Az elágazási pont az alábbi tulajdonságokkal bír. ( Hopf, 1942 ) Tétel. Legyen G( l ,u) egy analitikus leképezése a redukált fázis- térnek és tegyük fel, hogy létezik egy ismert u( l ) megoldása az alábbi egyenletnek:.

cybil
Download Presentation

Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat ( bifurkáció ).

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat (bifurkáció). • Az elágazási pont az alábbi tulajdonságokkal bír. (Hopf, 1942) • Tétel. Legyen G(l,u) egy analitikus leképezése a redukált fázis- • térnek és tegyük fel, hogy létezik egy ismert u(l) megoldása az • alábbi egyenletnek: Tegyük fel továbbá, hogy u(l) instabillá válik, mert a Gu(l,u) ope- rátor s(l) sajátértéke nullává válik l=l0-nál Tegyük fel, hogy s(l0)=0 és s’(l0)>0. Akkor létezik egy sima, nemtriviális megoldás l(e), u(e), ami elágazik az u(l) megoldásból (l0,u0)-nál. Itt G(l,u) egy nemlineáris operátor, l benne a paraméter. Egy u(t) megoldás stabil, ha bármely e>0-hoz létezik létezik d>0 úgy, hogy esetén fennáll minden t-re:

  2. A mérés • Klasszikus rendszer: S-et kölcsönhatásba hozzuk egy B beren- • dezéssel. Megvárjuk az egyensúly beállását, ebből meghatároz- • zuk S kölcsönhatást leíró paraméterét. B-nek kontinuum sok • állapota lehetséges. Nincs olyan kölcsönhatás, ahol a B berende- • zés S egyedi részecskéivel hat kölcsön. • Követelmények: • legyen kölcsönhatás S mérendő mennyiségéhez • B kevéssé változtassa meg S állapotát • az egyensúly elfogadható időn belül álljon be. • Példa: hőmérsékletmérés T1 S

  3. A kölcsönhatások leírása Extenzív és intenzív mennyiségek, az intenzív mennyiségek kiegyen- lítődnek. Az intenzív mennyiségek gradiensei áramot indítanak, pl. anyagi állandó A gradiens azonban kereszteffektusokkal is jár: az anyagi állandókat egy mátrix írja le: az i-ik extenzív mennyiség gradiense (Onsager) a j.-extenzív mennyiség árama Dufour-effektus (termodiffúzió), Peltier-effektus stb.

  4. Kvantumos rendszer Most a mérendő S rendszernek megszámlálhatóan sok lehetséges állapota van. B-nek viszont véges sok lehetséges állapota van. S lehet “tiszta állapotban” vagy “kevert állapotban”. Tiszta álla- potban S a mérendő fizikai mennyiség A operátrorának sajátálla- potában van: Valamely k-ra és Fk S állapotfüggvénye. Ebben az állapotban A mérésének eredménye ak lesz. Kevert állapotban S állapotfüggvénye legyen Y, ami kifejthető a Fk függvények szerint:

  5. A mérés eredményeként valamelyik Fp-t kapjuk, a mért érték a Fp állapotban mérhető érték lesz. Állapotredukció. Yakir Aharonov (Univ. of South Carolina): Lehetséges kvantumos rendszeren mérést végezni anélkül, hogy a szuperpozíciót a mérés lerombolná. Phys. Letters A, 301, p.130 (2002) Javaslata: weak measurement (kíméletes mérés) Aharonov elvégezte azt a mérést, amit Lucien Hardy írt le, mint gondolatkísérletet.A kísérletben egy elektron és egy pozitron (anti elektron) kölcsönhatását vizsgálják egy interferométerben. A kíméletes mérés eredménye: nagy hiba, sok mérés átlaga vi- szont pontos.

  6. Tekintsük az alábbi kísérletet ld.ábra).

  7. Mind az elektron, mind a pozitron egy féligáteresztő tükörre esik. A tükör a részecskét két állapot szuper- pozíciójába viszi. A részecskék ebben az állapotban haladnak egy-egy csatornán. Az interferométer az út végén újra összehozza a két részecskét. Az ütközés eredménye attól függ, milyen állapotban vannak a részecskék. Ha a részecske zavartalanul utazik, akkor a C detektorba jut, ha viszont kölcsönhatásba lépett más részecskével vagy térrel, akkor a D detektorba jut. Ha az interferométer két csatornáját úgy képezzük ki, hogy azok találkoznak, akkor a találkozás helyén szétsugárzódnak. Ritkán, de előfordulhat, hogy mind- két részecske a D detektorba jut, azaz, találkoztak, de nem sugárzódtak szét. Vagyis, a kölcsönhatás úgy is vizsgálható, hogy mindkét részecske megmarad az eredeti állapotában. (2xD „jel” a mérés eredménye)

  8. Liouville-tétel Amennyiben a részecskeszám megmarad, a fázistérbeli sűrűség nem változhat: A mozgásegyenletekből pedig tudjuk: Amennyiben at S rendszer termodinamikai egyensúlyban van, bármely lehetséges állapota egyenlően valószínű. (Posztulátum) Ezért csak olyan állapotokkal foglalkozunk, ahol a fluktuációk kicsik.

  9. Milyen mennyiségeket lehet megfigyelni? A mérésekben makroszkopikus mérőberendezés lép kölcsönhatásba a vizsgált S rendszerrel. A mért jel (VÁLASZ) a következő alakú: S-re jellemző eloszlás fv. a berendezés térfogata a berendezés paramétere Példa: 1,neutrongázban: reakciógyakoriság, ott B=neutron hkrm 2, fémben vezetőképesség mérés: B-külső térerő, a válasz: elektro- mos áram

  10. Lineáris válasz A mérés úgy történik, hogy egy makroszkopikus gerjesztés hat az S rendszerre és mérjük annak válaszát. A gerjesztés annyit jelent, hogy a Hamilton-operátor H0H0+AF(t) módon megváltozik. Példa: Ha F(t) elektromos tér, akkor A a csatolást biztosító dipól-momentum (S egyik paramétere). A változás hatására S-ben is változások mennek végbe. Figyeljük meg a B mennyiség változását: Itt B0 az egyensúlyi érték. Ha F nem túl erős (az elektromos példa esetén j=sE) Általában: válaszfüggvény

  11. A transzportelmélet tárgya: • g fotonok transzportja (sugárvédelem, orvosi vizsgálatok,csillagá- • szat) • neutronok transzportja (reaktorfizika, plazmafizika, anyagszerke- • zet vizsgálata neutronokkal) • elektrontranszport (különleges mikroelektronika tervezése) • anyagáramlás (folyadékok és gázok áramlása extrém körülmények között) • Az előadásban többnyire csak általános kérdéseket érintünk, egyes • módszereket viszont a neutrontranszport keretében dolgoztak ki • (pl. aszimptotikus elmélet).

  12. Boltzmann-féle transzportegyenlet Legyen N molekula V térfogatban, a hőmérséklet legyen kellően magas, a sűrűség pedig kellően alacsony ahhoz, hogy a molekulá- kat lokális hullámcsomagként lehessen kezelni. Ennek feltétele, hogy a molekulák közötti távolsághoz képest a de Brogli-féle hullámhossz legyen kicsi: Ebben a közelítésben a molekulát klasszikus részecskének lehet tekinteni, tehát lehet pontosan meghatározott helye és impulzusa. A molekulák között csak az ütközések révén van kcshatás, ennek hkrm-e adott (s). A molekulákat egyformának tekintjük. Az edény faláról csak rugalmas visszaverődés lehetséges. A gázt sűrűség- függvénnyel írjuk le. N>>1, az infinitezimális térfogat d3r~10-10 cm3.

  13. A gáz leírására f(r,v,t)-t használjuk, a független változókat m-tér elemeinek nevezzük. Az (r és v) változókat egyenlő cellákra osztjuk, az integrált összeggel helyettesítjük. f normálását így választjuk: Ha a molekulák egyenletesen vannak elosztva V-ben, akkor Feladat: meghatározni f(r,v,t)-t adott kcshatás esetén. Mivel t→ esetén f(r,v,t) meghatározza S minden egyensúlyi paraméterét, a kinetikus elmélet nem független a termodinamikai leírástól. Első lépésként vizsgáljuk meg, milyen egyenletből határozható meg az eloszlásfüggvény!

  14. Kezdjük a kcshatás mentes esettel. Ekkor dt idő alatt: Az ütközések leírására bevezetjük a ütközési sebességet, amivel

  15. Az ütközési integrálok kiszámítása v1 v1’ v2’ v2 + ugyanez a ‘ sebességekre is V=V’ és |u|=|u’|. Továbbá, d3v1d3v2=d3v1’d3v2-ből következik: d3Vd3u=d3V’d3u’.

  16. A reakciógyakoriság kiszámítása A reakciógyakoriság |u|-tól függ, V-től nem. Legyen u=W|u|, ekkor az 1 sec alatt (W,W+dW) térszögbe szóródott moleku- lák számát Adja meg, itt I-az 1 cm2-en 1 sec alatt beeső molekulák száma, s(W) a differenciális hkrm, mérhető mennyiség. Legyen A v2-v1 és v2’-v1’ vektorok által bezárt szög A hkrm rendelkezik az alábbi szimmetriákkal: • Időtükrözés: • Térbeli forgatás:

  17. Fordított ütközés: • Az ütközési integrál kiszámításához az alábbi feltevésekkel • élünk: • csak bináris ütközéseket veszünk figyelembe • az edény falának hatását elhagyjuk • feltesszük: a szórási folyamatra külső erők nem hatnak • a molekula sebessége nem függ a térbeli helyétől • Az utolsó feltevés rögzíti a molekuláris káoszt. • Az r körüli d3r-ben található (v1,v1+d3v1) sebességű és • az r körüli d3r-ben található (v2,v2+d3v2) sebességű molekula- • párok száma

  18. Határozzuk meg, a v1 sebességű molekulákra eső v2 sebességű molekulák áramát: A dt idő alatti ütközések száma: Az Rkid3v1 tagot ebből úgy kapjuk, hogy integrálunk v2-re és megszorozzuk f(r,v1,t)-vel: Az Rbed3v1 tagot analóg módon állíthatjuk elő:

  19. A c szimmetria miatt s’=s, b miatt A Liouville-tétel miatt az infinitezimális térfogatok azonosak. Ezért: Az ütközési integrál Rbe-Rki,ezért stb.

  20. Ezzel a sűrűségfüggvényre vonatkozó Botzmann-egyenlet:

More Related