200 likes | 318 Views
Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat ( bifurkáció ). Az elágazási pont az alábbi tulajdonságokkal bír. ( Hopf, 1942 ) Tétel. Legyen G( l ,u) egy analitikus leképezése a redukált fázis- térnek és tegyük fel, hogy létezik egy ismert u( l ) megoldása az alábbi egyenletnek:.
E N D
Nem-lineáris rendszerek esetében a pálya elágazhat (bifurkáció). • Az elágazási pont az alábbi tulajdonságokkal bír. (Hopf, 1942) • Tétel. Legyen G(l,u) egy analitikus leképezése a redukált fázis- • térnek és tegyük fel, hogy létezik egy ismert u(l) megoldása az • alábbi egyenletnek: Tegyük fel továbbá, hogy u(l) instabillá válik, mert a Gu(l,u) ope- rátor s(l) sajátértéke nullává válik l=l0-nál Tegyük fel, hogy s(l0)=0 és s’(l0)>0. Akkor létezik egy sima, nemtriviális megoldás l(e), u(e), ami elágazik az u(l) megoldásból (l0,u0)-nál. Itt G(l,u) egy nemlineáris operátor, l benne a paraméter. Egy u(t) megoldás stabil, ha bármely e>0-hoz létezik létezik d>0 úgy, hogy esetén fennáll minden t-re:
A mérés • Klasszikus rendszer: S-et kölcsönhatásba hozzuk egy B beren- • dezéssel. Megvárjuk az egyensúly beállását, ebből meghatároz- • zuk S kölcsönhatást leíró paraméterét. B-nek kontinuum sok • állapota lehetséges. Nincs olyan kölcsönhatás, ahol a B berende- • zés S egyedi részecskéivel hat kölcsön. • Követelmények: • legyen kölcsönhatás S mérendő mennyiségéhez • B kevéssé változtassa meg S állapotát • az egyensúly elfogadható időn belül álljon be. • Példa: hőmérsékletmérés T1 S
A kölcsönhatások leírása Extenzív és intenzív mennyiségek, az intenzív mennyiségek kiegyen- lítődnek. Az intenzív mennyiségek gradiensei áramot indítanak, pl. anyagi állandó A gradiens azonban kereszteffektusokkal is jár: az anyagi állandókat egy mátrix írja le: az i-ik extenzív mennyiség gradiense (Onsager) a j.-extenzív mennyiség árama Dufour-effektus (termodiffúzió), Peltier-effektus stb.
Kvantumos rendszer Most a mérendő S rendszernek megszámlálhatóan sok lehetséges állapota van. B-nek viszont véges sok lehetséges állapota van. S lehet “tiszta állapotban” vagy “kevert állapotban”. Tiszta álla- potban S a mérendő fizikai mennyiség A operátrorának sajátálla- potában van: Valamely k-ra és Fk S állapotfüggvénye. Ebben az állapotban A mérésének eredménye ak lesz. Kevert állapotban S állapotfüggvénye legyen Y, ami kifejthető a Fk függvények szerint:
A mérés eredményeként valamelyik Fp-t kapjuk, a mért érték a Fp állapotban mérhető érték lesz. Állapotredukció. Yakir Aharonov (Univ. of South Carolina): Lehetséges kvantumos rendszeren mérést végezni anélkül, hogy a szuperpozíciót a mérés lerombolná. Phys. Letters A, 301, p.130 (2002) Javaslata: weak measurement (kíméletes mérés) Aharonov elvégezte azt a mérést, amit Lucien Hardy írt le, mint gondolatkísérletet.A kísérletben egy elektron és egy pozitron (anti elektron) kölcsönhatását vizsgálják egy interferométerben. A kíméletes mérés eredménye: nagy hiba, sok mérés átlaga vi- szont pontos.
Mind az elektron, mind a pozitron egy féligáteresztő tükörre esik. A tükör a részecskét két állapot szuper- pozíciójába viszi. A részecskék ebben az állapotban haladnak egy-egy csatornán. Az interferométer az út végén újra összehozza a két részecskét. Az ütközés eredménye attól függ, milyen állapotban vannak a részecskék. Ha a részecske zavartalanul utazik, akkor a C detektorba jut, ha viszont kölcsönhatásba lépett más részecskével vagy térrel, akkor a D detektorba jut. Ha az interferométer két csatornáját úgy képezzük ki, hogy azok találkoznak, akkor a találkozás helyén szétsugárzódnak. Ritkán, de előfordulhat, hogy mind- két részecske a D detektorba jut, azaz, találkoztak, de nem sugárzódtak szét. Vagyis, a kölcsönhatás úgy is vizsgálható, hogy mindkét részecske megmarad az eredeti állapotában. (2xD „jel” a mérés eredménye)
Liouville-tétel Amennyiben a részecskeszám megmarad, a fázistérbeli sűrűség nem változhat: A mozgásegyenletekből pedig tudjuk: Amennyiben at S rendszer termodinamikai egyensúlyban van, bármely lehetséges állapota egyenlően valószínű. (Posztulátum) Ezért csak olyan állapotokkal foglalkozunk, ahol a fluktuációk kicsik.
Milyen mennyiségeket lehet megfigyelni? A mérésekben makroszkopikus mérőberendezés lép kölcsönhatásba a vizsgált S rendszerrel. A mért jel (VÁLASZ) a következő alakú: S-re jellemző eloszlás fv. a berendezés térfogata a berendezés paramétere Példa: 1,neutrongázban: reakciógyakoriság, ott B=neutron hkrm 2, fémben vezetőképesség mérés: B-külső térerő, a válasz: elektro- mos áram
Lineáris válasz A mérés úgy történik, hogy egy makroszkopikus gerjesztés hat az S rendszerre és mérjük annak válaszát. A gerjesztés annyit jelent, hogy a Hamilton-operátor H0H0+AF(t) módon megváltozik. Példa: Ha F(t) elektromos tér, akkor A a csatolást biztosító dipól-momentum (S egyik paramétere). A változás hatására S-ben is változások mennek végbe. Figyeljük meg a B mennyiség változását: Itt B0 az egyensúlyi érték. Ha F nem túl erős (az elektromos példa esetén j=sE) Általában: válaszfüggvény
A transzportelmélet tárgya: • g fotonok transzportja (sugárvédelem, orvosi vizsgálatok,csillagá- • szat) • neutronok transzportja (reaktorfizika, plazmafizika, anyagszerke- • zet vizsgálata neutronokkal) • elektrontranszport (különleges mikroelektronika tervezése) • anyagáramlás (folyadékok és gázok áramlása extrém körülmények között) • Az előadásban többnyire csak általános kérdéseket érintünk, egyes • módszereket viszont a neutrontranszport keretében dolgoztak ki • (pl. aszimptotikus elmélet).
Boltzmann-féle transzportegyenlet Legyen N molekula V térfogatban, a hőmérséklet legyen kellően magas, a sűrűség pedig kellően alacsony ahhoz, hogy a molekulá- kat lokális hullámcsomagként lehessen kezelni. Ennek feltétele, hogy a molekulák közötti távolsághoz képest a de Brogli-féle hullámhossz legyen kicsi: Ebben a közelítésben a molekulát klasszikus részecskének lehet tekinteni, tehát lehet pontosan meghatározott helye és impulzusa. A molekulák között csak az ütközések révén van kcshatás, ennek hkrm-e adott (s). A molekulákat egyformának tekintjük. Az edény faláról csak rugalmas visszaverődés lehetséges. A gázt sűrűség- függvénnyel írjuk le. N>>1, az infinitezimális térfogat d3r~10-10 cm3.
A gáz leírására f(r,v,t)-t használjuk, a független változókat m-tér elemeinek nevezzük. Az (r és v) változókat egyenlő cellákra osztjuk, az integrált összeggel helyettesítjük. f normálását így választjuk: Ha a molekulák egyenletesen vannak elosztva V-ben, akkor Feladat: meghatározni f(r,v,t)-t adott kcshatás esetén. Mivel t→ esetén f(r,v,t) meghatározza S minden egyensúlyi paraméterét, a kinetikus elmélet nem független a termodinamikai leírástól. Első lépésként vizsgáljuk meg, milyen egyenletből határozható meg az eloszlásfüggvény!
Kezdjük a kcshatás mentes esettel. Ekkor dt idő alatt: Az ütközések leírására bevezetjük a ütközési sebességet, amivel
Az ütközési integrálok kiszámítása v1 v1’ v2’ v2 + ugyanez a ‘ sebességekre is V=V’ és |u|=|u’|. Továbbá, d3v1d3v2=d3v1’d3v2-ből következik: d3Vd3u=d3V’d3u’.
A reakciógyakoriság kiszámítása A reakciógyakoriság |u|-tól függ, V-től nem. Legyen u=W|u|, ekkor az 1 sec alatt (W,W+dW) térszögbe szóródott moleku- lák számát Adja meg, itt I-az 1 cm2-en 1 sec alatt beeső molekulák száma, s(W) a differenciális hkrm, mérhető mennyiség. Legyen A v2-v1 és v2’-v1’ vektorok által bezárt szög A hkrm rendelkezik az alábbi szimmetriákkal: • Időtükrözés: • Térbeli forgatás:
Fordított ütközés: • Az ütközési integrál kiszámításához az alábbi feltevésekkel • élünk: • csak bináris ütközéseket veszünk figyelembe • az edény falának hatását elhagyjuk • feltesszük: a szórási folyamatra külső erők nem hatnak • a molekula sebessége nem függ a térbeli helyétől • Az utolsó feltevés rögzíti a molekuláris káoszt. • Az r körüli d3r-ben található (v1,v1+d3v1) sebességű és • az r körüli d3r-ben található (v2,v2+d3v2) sebességű molekula- • párok száma
Határozzuk meg, a v1 sebességű molekulákra eső v2 sebességű molekulák áramát: A dt idő alatti ütközések száma: Az Rkid3v1 tagot ebből úgy kapjuk, hogy integrálunk v2-re és megszorozzuk f(r,v1,t)-vel: Az Rbed3v1 tagot analóg módon állíthatjuk elő:
A c szimmetria miatt s’=s, b miatt A Liouville-tétel miatt az infinitezimális térfogatok azonosak. Ezért: Az ütközési integrál Rbe-Rki,ezért stb.