Pedagógiai szociállélektan

1. Pedagógiai szociállélektan

2. Mi a pszichológia tárgya? A meghatározása függ: • pszichikum lényege • emberi működés jellege • vizsgálódási lehetőségek és módszerek • pszichológia feladata

3. Főbb pszichológiai iskolák • Kísérleti pszichológia • Pszichoanalízis • Behaviorizmus • Alaklélektan • Kognitív pszichológia • Humanisztikus pszichológia • Biológiai megközelítés

4. Általános pszichológia: a pszichés működés egyetemes törvényszerűségeit vizsgálja • Alkalmazott pszichológia: pszichológiai ismeretek és módszerek alkalmazása más tudományterületen, pl.: munkapszichológia, sportpszichológia, reklámpszichológia, pedagógiai pszichológia

5. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA • Az egyén viselkedése társas közegben, társas megismerés, társas viselkedés magyarázatai • Mások hatása az egyén viselkedésére, társas viszonyok és interakciók • Sajátos egyéni és társas viselkedési minták • Csoportfolyamatok

6. PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA • Nem tudományos megfontolások a hangsúlyosak, hanem a gyakorlati igények • Tárgya: pszichológiai ismeretek összessége, melyre a pedagógusnak a pedagógiai munkához szüksége van.

7. FŐBB TERÜLETEK: • Tanuláselméletek • Pszichikus fejlődést meghatározó tényezők • Személyiségfejlődés folyamata • Tanár – diák tevékenysége és kapcsolata az iskolában • Az oktatás pszichológiai jellemzői • Iskolai társas lét és közösség jellemzői • Módszertan

8. MÓDSZEREK: • Megfigyelés • Kísérlet • Tesztek Hipotézisvizsgálat Összefüggések mérése, statisztikai elemzés

9. MEGFIGYELÉS Irányított megfigyelés: • szempontok, időpont előre megtervezett • egyszeri vagy rendszeres • egyént vagy csoportot • külső vagy résztvevő megfigyelő • rögzítés módja

10. KÍSÉRLET • Egy változó kivételével minden más változó állandó a laboratóriumi körülmények miatt • Az eredmény megismételhető • Probléma: mesterséges; pedagógiai pszichológia területén lehetetlen valamennyi tényezőt kontrollálni • Terepkísérlet: a körülmények mesterségesen vannak kialakítva, de a szereplők nem tudják, hogy kísérletben vesznek részt • Beavatkozási megfigyelés: megtervezett beavatkozások hatásának megfigyelése

11. TESZTEK, KÉRDŐÍVEK, ATTITŰDSKÁLÁK • Képességek, személyiségjellemzők feltérképezésére • Attitűdskála: az egyének véleményét, különböző személyekhez, tárgyakhoz való viszonyulásukat felmérő skálák • Standardizálás • Statisztikai elemzés: átlag,normál eloszlás, korreláció

12. KORLÁTOK • Mintavétel problémája • Következtetés korlátai • Etikai problémák

13. Egyén, társadalom, kultúra, csoport, csoportfolyamatok

14. Evolúciós gyökerek • A fiziológiai, pszichológiai mechanizmusok, sőt a kulturális szokások is az evolúciós folyamat termékei • Társadalmi jelenségek, pl.: másokkal való törődés, párválasztási stratégiák hátterében a természetes kiválasztódás áll • A genetika csak valószínűsít bizonyos magatartásmintákat

15. Emberre jellemző kognitív képességek • Szimbolizáció és konstrukció (pl.: tervezni, elgondolni, építeni) • Szociális tulajdonságok (pl.: csoporthoz igazodás, csoportműködés) • Szinkronizációs képesség (pl.: empátia, szabálykövetés, alkalmazkodás)

16. Kumulatív kulturális evolúció • A kultúra átadásának egy formája • A kognitív képességek, viselkedési sajátosságok teszik lehetővé • Nem csak másoktól, hanem másokon keresztül tanulunk • Nemcsak fajtatársaink meglévő ismereteit használjuk ki, hanem felhasználjuk minden valaha élt egyed tudását is

17. Velünk született emberi tulajdonságok, vagy a társas interakció termékei ezek a jellemzők?→ Emberi környezet nélkül felnőtt gyerekek példája • Van-e a sajátos emberi létmód megtanulásának kiemelt időszaka? → Szenzitív periódus • Velünk született hajlamok, adottságok, melyek képessé tesznek az emberi társadalomban való élésre, csak lehetőségek – a társadalom nem csak háttér, de szükséges feltétel is

18. Társadalom • Valószínűsíti az újszülött túlélését • Katalizálja a fejlődést • Bevezeti az egyént a kultúra egy sajátos formájába • Mintát ad a társadalomban való éléshez

19. Bronfenbrenner ökológiai modellje A társadalmi hatások különböző szintjei: • Mikrorendszer: Egyén életét közvetlenül befolyásoló tapasztalatok világa: mindennapi rutinok helye, közösségi kapcsolatok • Mezorendszer: a mikrorendszer kapcsolati hálója, pl: iskola-szülők viszonya • Exorendszer: intézmények és hatóerők, melyek a mindennapi életet és a fejlődést indirekt módon befolyásolják, pl.: tömegkommunikáció, önkormányzat • Makrorendszer: a kultúra uralkodó nézeteinek és hiedelmeinek az összessége. A társadalomra, szerepekre, emberekre vonatkozó előfeltevések

20. Kultúra szerepe • Hiedelmek • Értékek • Normák: viselkedéselvárások, szabályozzák az együttműködést. előíró, pl.: Felelj, ha kérdeznek! tiltó, pl.: Ne lopj! Íratlan szabálytól a törvényig, kényszerítő erejük eltérő • Etnocentrizmus:saját kultúránk alapján ítélünk • Kulturális relativizmus:az emberek közötti különbség elsősorban kulturális hagyományokból adódik

21. Egyén és társadalom Szocializáció: • tágabb értelemben az emberi lény társadalmasítása • szűkebb értelemben valamely közösség speciális normarendszeréhez igazodó egyént egy másik közösség normarendszerére tanítják nevelik

22. Szociális tanulás • Azoknak a készségeknek és ismereteknek a megtanulása, amelyekre az egyénnek a társadalmi csoportokba való beilleszkedéshez szüksége van • Bandura: azonosulás, utánzás, másodlagos megerősítés • Újabban az utánzást nem a viselkedésminták egyszerű közvetlen másolásának, hanem összetett kognitív folyamatok által szabályozott tanulásnak tekintik

23. Énkép, mások megismerése • Önmagunkat mások, a környezetünk tükrében látjuk • Másokat csak önmagunk által, saját tapasztalatainkból következtetve ismerjük meg • Bonyolult, kölcsönös folyamat • Személypercepció = személyek észlelése

24. Attribúció • Mások megnyilvánulásának cselekvésének jelentéssel, értelemmel való felruházása • Legtöbbször intuitív, nem tudatos folyamat • Befolyásolja az attribúciót a másik személyiségének, céljainak, vágyainak, a helyzeti és környezeti feltételek ismerete

25. Attribúciós tévedés • Egy véletlen vagy szituációs megnyilvánulást valamely állandó jellegű, belülről fakadó sajátosság jeleként értelmezzük • Erős érzelmi beállítódás viszonyulás következménye • Kulturális különbözőségből fakadó

26. Társas befolyásolás • Társas serkentés • Társas gátlás • Társas lazsálás • Közömbös járókelők

27. Konformitás • Alkalmazkodást segíti • Normák, szabályok • Káros hatása: hatalomnak való feltétel nélküli engedelmesség • Vizsgálatok: - Sherif autokinetikus hatás - Asch kísérlete

28. Konformitást befolyásoló tényezők • Többség vélemény egyhangú-e • Elköteleződés • Résztvevők személyisége:önértékelés, kulturális, nemi különbségek • Csoporttagok • Életkor

29. Reagálás a befolyásolásra • Behódolás: jutalom elnyerése vagy büntetés elkerülése • Azonosulás: olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló • Internalizáció: elfogadjuk és beépítjük saját értékrendszerünkbe a befolyásoló vélekedését

30. Engedelmesség – egyéniségvesztés csoportban • Milgram kísérlete • Felelősség a saját cselekedetért • Befolyásoló tényező: kísérleti személy – áldozat távolság, kísérletvezető jelenléte • Kísérlet változata: 3 fős csoportok – engedtek a nyomásnak 70 %-ban

31. Engedelmesség okai • Szociális normák • Természetes döntési pontok hiánya • Felügyelet • Áttételek • Ideológiai igazolás

32. Csoport • Csoporttagoknak vannak közös céljaik • Közöttük viszonylag stabil kapcsolatok vannak • Egyesek függnek másoktól • Tagok kommunikálnak egymással és interakcióban vannak egymással • Egyén szempontjából fontos: ő is a csoport tagjának érezze magát

33. A csoport fajtái • Kialakulás körülményei szerint: formális~informális csoport • Méret: kiscsoport, nagycsoport, tömeg • Tagok érintkezéseinek gyakorisága és érzelmi sajátossága szerint: elsődleges ~ másodlagos csoport • Szerzett vagy veleszületett csoporttagság

34. Csoport funkciói • Kielégíti bizonyos szükségleteinket • Segít elérni bizonyos célokat, melyeket egyedül nehezebb • Tudást, információt ad, melyeket egyedül megszerezni nehezebb • Kielégíti a tagok biztonságigényét • Hozzásegít a pozitív szociális identitáshoz, énkép-erősítő

35. A csoport célja • Kapcsolatokat ápoló • Közös feladatot megoldó • Tagok viselkedését befolyásolni kívánó

36. Csoportészlelés • Másként látjuk társainkat, ha saját csoportunk tagjai, vagy ha másik csoportba tartoznak • Egyszerűsítési hatás: a másik csoport tagjait egyformábbnak látjuk, hajlamosabbak vagyunk sztereotipizálni • A saját csoport pozitívabb észlelése

37. Vonatkozási csoport • Az egyén számára fontos személyek összessége, akiknek az értékrendje érvényesül az egyén értékrendjében, akikkel összehasonlítja teljesítményét, nézeteit • Funkciói (Kelley): 1. Normatív: az adott csoport nézeteit fogadja el az egyén saját magára nézve is érvényesnek 2. Összehasonlító: támpontot ad, melyhez a tag mérheti magát

38. Vonatkozási csoport • Általában nem jól körülhatárolt, nem teljesen állandó, nem minden részében egyenrangú • Hatása legtöbbször nem vagy nem teljesen tudatos, mert az értékrendjét az egyén magáénak érzi • Vonzások: fizikai vonzerő, gyakori együttlétekből adódó ismeretség, közelség (intimitás), hasonlóság

39. Csoport fejlődésének fázisai (Tuckman) • Alakulás (forming) • Viharzás (storming) • Normaalakulás (norming) • Működés (performing)

40. Csoportnormák • Explicit és implicit (írott és íratlan) szabályok • Tiltó, illetve előíró szabályok, megszegésüket a csoport bünteti • Kialakulásuk lehetséges módjai: 1. vezető határozza meg 2. a csoport előélete határozza meg 3. más helyzetekből emelődnek át a csoportba

41. Szerepek – a csoport struktúrája • Az egyén más-más minőségben vesz részt a csoportban: saját funkció, saját hely • Feladat-orientáltszerep: a csoport előtt álló feladat jelöli ki a szerepeket, pl.: adatgyűjtő Kapcsolat-orientáltszerep: az egyén a csoport kapcsolati hálójában elfoglalt helye, pl.: mókamester, bűnbak

42. Az egyén helye a csoportban • Kisiskolás kortól alakulnak ki időben állandó barátságok és stabilizálódnak a kortárskapcsolatok • A személyes tulajdonságok hatnak a csoportban elfoglalt helyre, az elfogadottságra, pl.: előnytelen külső, agresszív viselkedés ront a csoportbeli helyzeten • Lányok a nyugodtságot, együttműködést, fiúk ügyességet, bátorságot, korrektséget, vezetői képességeket értékelik a népszerűség megítélésénél

43. Kortárskapcsolatok szerinti típusok • Népszerű • Szeretetre méltó • Elszigetelt • Visszautasított

44. Az elutasított gyerek • Agresszív • Előnytelen külsejű • Éretlen, furcsa, bizarr viselkedésű • Minden szempontból teljesen átlagos • Osztály-, illetve iskolaváltás mint megoldás ritkán működik

45. Kohézió • Erős, ha a tagok kedvelik egymást, fontos számukra, hogy a csoport elérje a célját, összetartozás érzése • 2 meghatározó tényező: személyközi kohézió: tagok egymással való jó kapcsolata feladat alapú kohézió: csoportcél fontossága • Csoport kohézióját fokozza: erőfeszítés mértéke, melyet a csoporttagságért kellett tenni, „közös” ellenség léte, csoport nagysága, kellemes közös tevékenység • Sherif vizsgálata a csoportközi konfliktusról

46. Családi szocializáció

47. Modern család • XX.sz. közepe,fejlett társadalmak • Fiatal házaspárok önálló otthont teremtettek • Nő a házasodás és a termékenység, baby boom • Családtervezés • Nukleáris családok

48. Posztmodern család • 70-es évektől csökken a gyerekszám • Polarizáció a gyermekek mikrokörnyezetében • Hagyományos családi élet felbomlása • Együttélési formák változatossága

49. A hagyományos családmodell felbomlásának okai • Az egyén társadalmi integrációjának lehetősége a családon kívülre esnek • A családi funkciók változása, életstílus=fogyasztási stílus • Anómia, a normák hiánya • Változás a munka világában • Női szerepek megváltozása • Tömegkommunikáció fejlődése

50. A család elsődlegessége a szocializációban (Bagdy E.) • Az egyén és a társadalom között közvetítő kiscsoport, segíti a társadalmi és családi értékrend beépülését, előkészít a társadalomban való részvételre • Legkorábbi életszakasztól hat a fejlődő egyénre • Érzelmi kötelékek erőssége és hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedéses modelleket ad a személyiségnek