VÍZMINŐSÉG

1. VÍZMINŐSÉG • A víz mint közeg tulajdonságainak összessége • Ökoszisztémák életét befolyásoló, létrehozó, fenntartó tényezők összessége • Négy tulajdonság csoport jellemzi Halobitás (ion tartalom) Trofitás (szervesanyag termelő képesség) Szaprobitás (szervesanyag lebontó képesség) Toxicitás (mérgező képesség) • Vízminőség: antropocentrikus fogalom (mire használható a víz) • Vízszennyezés: Olyan anyagok természetes vízbe juttatása, amelyek károsítják a vízi ökoszisztémát

2. Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek Alkalmasság, jóság • A minőség emberközpontú alkalmazása. • Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)

3. KÖRNYEZETMINŐSÉG (KVALITÁS): • A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI ÁLLAPOT • OBJEKTÍV KATEGÓRIA • BIOLÓGIAI KÖRNYEZET(VÍZ)MINŐSÉG: • AZ AZ ÁLLAPOT, AMELYET A(Z) (VÍZI)ÉLŐLÉNYEK TÉRBELI, MENNYISÉGBELI ÉS IDŐBELI REPREZENTÁLTSÁGA TÜKRÖZ • JÓSÁG (BONITÁS) • VÍZHASZNÁLATI SZEMPONTOK DÖNTIK EL • (PL. IVÓVÍZ – ÖNTÖZŐVÍZ – HALASTÓ)

4. SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI • OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként szervesanyagok) • NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P) • SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.) • LEBEGŐ ANYAGOK • NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.) • FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.) • RADIOAKTÍV ANYAGOK • HŐ

5. A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI • A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE • EUTROFIZÁLÓDÁS • A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE • POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG • JÁRVÁNYOK • ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE • KORRÓZIÓ • BIOKORRÓZIÓ

6. ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS • HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET) • IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS • HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS • MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS • MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS

7. VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK • ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK • SZERVETLEN KOMPONENSEK • SZERVESANYAGOK • NÖVÉNYI TÁPANYAGOK • FÉMEK • SZERVES MIKROSZENNYEZŐK • BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK • RADIOAKTIVITÁS

8. 1. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK • Vízhozam, m3/s • Vízhőfok, °C • Oldott oxigén, mg/L • pH • Vezetőképesség, S/cm, 20 °C-on

9. 2. SZERVETLEN KOMPONENSEK (mg/L) • Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, • Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán

10. 3. SZERVESANYAGOK (mg/L) • TOC, DOC, BOI5, KOIMn, KOICr

11. 4. NÖVÉNYI TÁPANYAGOK • Összes P, PO4-P • Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N • SiO2-Si

12. 5. Szervetlen mikroszennyezők • Összes Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As • Oldott Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As • Szilárd Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As

13. 6. SZERVES MIKROSZENNYEZŐK • Fenolok és homológjai (C6H5OH) • Klórozott szénhidrogének

14. 7. BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK • Vírusok • Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella) • Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)

15. 8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L) • Összes alfa aktivitás • Összes béta aktivitás • 40K • 3H • 90Sr

16. Szennyezőanyag terhelés Vízminőségi problémák Vízhasználati igények Rendszeres vízminőség ellenőrzés Követelményeknek megfeleltetés Osztályozás, trendek Ok-okozati Összefüggések feltárása Ellenőrzés Alternatív szabályozási javaslatok kidolgozása Döntéshozás A vízminősítés szerepe a vízminőség-szabályozásban

17. A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra) • 250 mintavételi hely volt, ma 150 • Komponensek koncentráció értékei szerint • Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés • Mintegy 50-60 vízminőségi komponens

20. MSZ 12749 SZABVÁNY (1) A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja: • Oxigénháztartás • Nitrogén és foszforháztartás • Mikrobiológiai jellemzők • Szervetlen mikroszennyezők • Szerves mikroszennyezők • Toxicitás • Radioaktív anyagok • Egyéb jellemzők

21. MSZ 12749 SZABVÁNY (2) Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően: • Amennyiben a vizsgálatok száma több min 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték. • Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve). • Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.

22. A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (1)

23. A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (2) 1 Nem állóvízbe engedés esetén, 2 egyéb

24. A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (3)

25. Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (1) I. osztály: kiváló víz: Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, az oldott anyaga tartalom kevés, közel teljes az oxigén telítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvíz baktérium gyakorlatilag nincs.

26. Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (2) II. osztály: jó víz: Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigén háztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. A víz természetes szagú és színű. Szennyvíz baktérium kevés.

27. Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) III. osztály: tűrhető víz: Mérsékleten szennyezett víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofozálódást eredményezhet. Szennyvíz baktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás évszakos és napszakos ingadozása és az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségekben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul.

28. Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) IV. osztály: szennyezett víz: Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás tág határok között változik, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

29. Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) V. osztály: erősen szennyezett víz: Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvíz baktérium tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

31. Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI5, KOI, O2) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ 12749 szeint) • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály • Osztály

32. Felszín alatti víz • Ivóvíz-kivétel követelményei irányadók • Határértékek • Megfelelő • Tűrhető • Víznyerőhely jellegétől (talajvíz, rétegvíz) függő és attól független határértékek

33. Szennyvíz kibocsátók • Vizsgált komponensek • Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl4-extrakt) • Tápanyag formák (ÖP, PO4-P, ÖN, NO3-N, NO2-N, NH4-N) • Nehézfémek • Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) • Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést • Hat területi kategória (érzékenység szerint) • Újabb határértékrendszer alapelvei • Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó • Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek • Érzékeny vízbázisok figyelembe vétele • Technológiai kibocsátási határérték

34. Felszíni és felszín alatti vizek szennyezőanyag terhelhetősége

35. ÚJ SZABÁLYOZÓ RENDSZER 203/2001 Kormányrendelet 9/2002 KöM/KöVim rendelet tervezet Technológiai határértékek Területi kibocsátási határértékek Egyedi vízgyűjtő területi határértékek Gondok: Szigorú határértékek, a kibocsátás területi hatósági elbírálási lehetősége

36. VÍZÜGYI KERETIRÁNYELV (WATER FRAMEWORK DIRECTIVE) A VKI CÉLJA, HOGY KERETET BIZTOSÍTSON: • a vizekkel kapcsolatban lévő • ökoszisztémák védelméhez • a fenntartható vízhasználatokhoz • az emisszió csökkentésével • a vízminőség javításához • a felszín alatti vizek védelméhez • az árvizek és aszályok környezeti • hatásának mérsékléséhez • Egyéb kiemelt szempontok: • költségmegtérülés, • a “szennyező fizet” elv, • társadalmi kapcsolatok

37. VÍZTEREKRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK • Általános szabályok • a vízterek állapota nem rosszabbodhat (időszakosan váratlan • események miatt) • a természetközeli, ún. “jó állapot” elérése 15 év alatt • megfelelő indokok esetén a határidő kitolható 12 évvel • erősen befolyásolt vízterek esetén enyhébb célkitűzések • Csak felszíni vizek esetén • mesterséges és erősen módosított vízterek esetén a meg- • változott állapotnak megfelelő referencia az érvényes, a cél • a jó ökológiai potenciál elérése 15 év alatt • a prioritási listán lévő anyagok okozta szennyezéseket • folyamatosan csökkenteni kell • a veszélyes anyagok emisszióját meg kell szüntetni • Csak felszín alatti vizek esetén • a bevezetett szennyezések megszüntetése vagy korlátozása • a szennyezési trendeket vissza kell fordítani

38. Vízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a Víz Keretirányelv szerint

39. Vízgyűjtőszemlélet, integrált vízgazdálkodás Jó (ökológiai) állapot Direktívák/irányelvek Környezet és fenntartható fejlődés a központban AZ ÚJ KIHÍVÁS: EU Víz Keretirányelv

40. Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összestöbbi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

41. A KERETIRÁNYELV TEHÁT AZOKAT A TÖRVÉNYEREJŰ SZEMPONTOKAT FOGLALJA ÖSSZE, AMELYEKET FIGYELEMBE KELL VENNI: • A vízhasználatok tervezésekor • és engedélyezésekor, • A potenciális szennyezési tevékenységek • engedélyezésekor, • A vízrendezési munkákban, • Az árvíz és belvízvédekezés során Közvetve tehát befolyással van az egész vízgazdálkodásra

42. ÖKOLÓGIAI HÁTTÉR • Komplementaritás elve (miliőspektrum és tolerancia spektrum összehangoltsága Emberi hatások Zavartalan környezet Módosított környezet Eredeti társulások Módosított társulások Környezet Típusok Társulások Referencia indikátorok

43. VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

44. VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

45. VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

46. A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

47. LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) • 2004. december 22 • Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése • Víztestek kijelölése és jellemzése • Védett területek nyilvántartása • Gazdasági elemzés • 2006. december 22 • Új monitoring üzembe állítása • 2009.december 22 • VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában • Intézkedési program kidolgozása • 2010 • Költség-visszatérülés elvének érvényesítése • 2012. december 22 • Intézkedési program végrehajtásának megkezdése • 2015.december 22. • Vizek jó állapotának elérése

48. Víztestek („water bodies”): tipizálás Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek) Szárazföldi vizek (inland waters) Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Állóvizek Vízfolyások Természetes tó Természetes vízfolyás Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) Felszín alatti osztályok nincsenek A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához

49. FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA A tipológia felállításához két változat között lehet választani: a részletesebb B-változat tartalmazza a A-változatot V í z f o l y á s o k • Földrajzi szélesség és hosszúság • Tengerszint feletti magasság szerint: • > 800 m • 200 – 800 m • <200 m • Geológiai felépítés: • meszes • szilikátos • szerves (?) • A víztérhez tartozó vízgyűjtőterület szerint: • 10 – 100 km2 • 100 – 1000 km2 • 1000 – 10000 km2 • >10000 km2 • A folyótorkolattól mért távolság • Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) • Medermorfológiai jellemzők (víztükörszélesség és vízmélység, a főmeder és a völgy alakja) • Hozam-kategória • Hordaléktranszport • Esés (az előzővel együtt: energiakészlet!) • Természetes vízminőségi jellemzők (klorid, a savasságot semlegesítő (puffer)kapacitás)

50. FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA T a v a k • Földrajzi szélesség és hosszúság • Tengerszint feletti magasság szerint: • > 800 m • 200 – 800 m • <200 m • A tó átlagos mélysége szerint: • < 3 m • 3 - 15 m • > 15 m • A vízfelület nagysága szerint: • 0,5 - 1 km2 • 1 – 10 km2 • 10 – 100 km2 • > 100 km2 • Geológiai felépítés: • meszes • szilikátos • szerves • Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) • Vízszintingadozás • A tó alakja • Meder- (üledék) összetétel • Tartózkodási idő • Keveredési jellemzők • Savasságot semlegesítő (puffer) kapacitás • Tápanyag-terhelés