590 likes | 667 Views
ESÉLYEGYENLŐSÉG, Szektorközi együttműködés, Fenntartói megoldások. PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV. Bevezetés. Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: drcsnagy@upcmail.hu (20) 97-87-637 A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről A jogalkotók eredeti szándéka
E N D
ESÉLYEGYENLŐSÉG,Szektorközi együttműködés,Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV
Bevezetés • Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: • drcsnagy@upcmail.hu • (20) 97-87-637 • A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről • A jogalkotók eredeti szándéka • Továbbképzési program, beiskolázási terv • A jogszabály 2009. évi módosítása • 2010. évi prognózis • A szakvizsgára felkészítő képzésről • A két éves, akkreditált képzés/önképzés szerepe (szakmai, pedagógiai és egzisztenciális tényezők) • Tartalmi és munkaszervezési jellemzők
Bevezetés Két kérdés a folytatáshoz, a bemutatkozás kölcsönösségéhez: • Milyen intézménytípust és milyen státust képviselnek a csoport tagjai? • Mi lehet a kollégium tárgyköre? („kollégium: egyetemen, főiskolán vmely szaktárgy körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat”; Magyar Értelmező Kéziszótár) • Összegzés: multidiszciplináris jelleg • Feldolgozhatóság garanciája: a hagyományos pedagógus szerepek és a tapasztalat
Bevezetés A kollégium tárgyköre: 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 2. A közoktatási esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvények, rendeletek 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok 2.3. Fogalomtár 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3.2. Az esélykülönbségek okai
Bevezetés A kollégium tárgyköre: 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv 4.2. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek 4.3. A kompetenciamérésre alapozott „Intézkedési terv” 4.4. Integráció a közoktatásban 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés 5.1. „Hagyományos kezelés” 5.2. Települési Esélyegyenlőségi Program, Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv
Bevezetés Módszertani megoldások: • Előadás, prezentáció • Az interaktivitás biztosítása: • Kérdések • Feladatok • Problémamegoldás • Szituációelemzés • Javaslatok kimunkálása • A félévi értékelés: írásbeli teszt (feladattípusok!)
Bevezetés Felhasznált és ajánlott szakirodalom: • Jelentés a magyar közoktatásról 2003., 2006 • Vári P.(alk. szerk.): PISA-vizsgálat 2000 (Műszaki Könyvkiadó, 2003.) • Halász G.: Az oktatási rendszer (Műszaki Könyvkiadó, 2001.) • Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (ELTE Eötvös Kiadó 1977.) • Méltányosság az oktatásban Két jelentés az oktatás méltányosságáról OKM 2007. • Az Új Pedagógiai Szemle kapcsolódó tanulmányai • www.okm.gov.hu; www.ofi.hu; www.oh.gov.hu
Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép • IDÉZET (MKM-honlap) 1.1. Előzmények: az EU létrejötte • 1948.01.01.: Benelux-unió(vámunió) • 1948.03.17.: Nyugat-európai Unió (WEU: gazdasági, szociális és kulturális együttműködés) • 1951.04.18.: Európai Szén- és Acélközösség (ECSC : „a hatok”) • 1957. 03.25.: Római Szerződés: • Európai Gazdasági Közösség (EEC) • Európai Atomenergia Közösség (Euratom) • 1967.07.01.: Európai Közösség (EC): a fenti 3 szervezet egyesítése
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.1. Előzmények: az EU létrejötte • 1969: Hágai csúcstalálkozó: a gazdasági együttműködés megerősítése, kiterjesztése; gazdasági és monetáris unió tervezete • 1973 01.01.: Dánia, Írország, Egyesült Királyság • 1981.: Görögország • 1986.: Spanyolország, Portugália • 1995.: Ausztria, Finnország, Svédország • 2004.05.01: 10 újabb állam, közte:Magyarország
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • Római Szerződés: kizárólag nemzeti hatáskör • Fél évszázad mélyreható változásai: az oktatás társadalmi, gazdasági jelentőségéről alkotott felfogás alapvető módosulása • a globalizáció hatása, • a tudás felértékelődése, • a versenyképesség meghatározó tényezője • 1970-es évtized: szorosabb együttműködés igénye • 1976: 6 pontból álló közösségi program (benne: esélyegyenlőség!)
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • 1988.: határozat az oktatás európai dimenziójáról (az integráció előnyeinek, kihívásainak láttatása) • 1992.: Maastrichti Szerződés: • Teljes gazdasági és monetáris unió elérése 1999-ig, közös kül- és védelmi politika • Több, az oktatást is érintő rendelkezés • 1995.: „Fehér Könyv” az oktatásról; • Új ismeretek megszerzésének elősegítése • Szorosabb kapcsolat iskolák és vállalatok között • Társadalmi kirekesztés elleni fellépés, stb
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • 2001.: Öt pontba foglalt EU-ajánlás a minőségértékeléssel kapcsolatban (benne: a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség) • 2002.Barcelona: az EU részletes munka-programja: • Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése • Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára (!) • Az oktatási, képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé • 2002.:Bolognai Nyilatkozat, Koppenhágai Nyilatkozat (felsőoktatás, szakképzés)
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához • Közigazgatási feltételek: 1996. évi XXI.tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről (EUROSTAT 1988., a strukturális alapok odaítélésének egységes besorolási rendje: összesen 5 (benne 2 új) szint • TEMPUS Közalapítvány • Bekapcsolódás Közösségi Programokba:1997 (Leonardo: a szakmai képzés, Socrates: együttműködés az bármely területén) • „Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramja” 2007
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához • 2004 óta: aktív közreműködés az Oktatási Tanács munkájában • Konkrét - strukturális és tartalmi- fejlesztési intézkedések • Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006); HEFOP (prioritások, intézkedések, pályázatok): 80 Mrd Ft EU-s forrás • Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013): TÁMOP 3.1.4.Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés,.. 3.3.2.Esélyegyenlőségi programok…, 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai, stb. ROP - projektek
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés QECD tematikus vizsgálat 2005-2006: AZ OKTATÁS MÉLTÁNYOSÁGA • A terminológiáról (equity, equal chances) • A vizsgálat célja: hatékony (köz)politika kialakítása az oktatással történő esélyteremtésre • A vizsgálat tárgya: az oktatás egyes fázisainak hozzájárulása • az egész életen át tartó méltányossághoz, illetve • az egyenlőtlenségek mérsékléséhez
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés • Négy komponensű vizsgálati tevékenység: • helyi országjelentés • a vizsgáló csoport jelentése • statisztikai adatrögzítés és –elemzés • végső (összegző) jelentés • Módszertan: • Helyszíni vizsgálat (benne: Magyarország) • Dokumentum- és statisztika-elemzés • A PISA-jelentés felhasználása • Kiemelt célcsoportok: roma, HH- és vidéki lakosság
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Az EU-s munkacsoport által készített dokumentum: • A mo-i méltányossági kérdések áttekintése • A magyar iskolarendszer leírása (a kiválasztási rendszerre fókuszálva) • Az elemzés kereteinek bemutatása • Ajánlások 3 területen: • az ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulás folyamatában • esélyteremtés egyes népcsoportok számára • az esélyteremtés feltételei
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Kisgyermekkori nevelés és oktatás: gondozás (0-3 éves korban) és kapcsolódó családi szolgáltatás minden HH-s gyermek esetében; az óvodáztatás elérhetősége minden HH-s gyermek számára, az óvoda-iskola átmenet időpontjának pontosabb szabályozása
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Az alapfokú oktatásból a középfokúba történőátmenet: az elsődleges struktúra (8+4) megtartása, egyetemleges elvárás legyen minden intézménytípusra a „többféle hátterű” tanulók felvétele, megtartása és eljuttatása az iskola elvégzéséig
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára: középfokú szakképzés arányának növelése, a „második esély” iskolájának biztosítása • A rendszer egészének javítása: a vezetői képességek erősítése/bővítése (esélynövelő cél-és tevékenységrendszer preferálása), speciális készségekkel rendelkező pedagógusok biztosítása, a lemorzsolódás csökkentése, a HH-s tanulók idegen nyelvi és informatikai oktatási feltételeinek biztosítása
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Egyes népességi csoportokra irányulóan • Kiemelt nemzeti cél a roma népesség integrálása a magyar társadalomba, azaz minden közpolitikai területen megfelelő intézkedések a diszkrimináció és a társadalmi-gazdasági HH leküzdése érdekében
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Egyes népességi csoportokra irányulóan • A roma tanulók oktatása: azonosan magas színvonal, az érettségi bizonyítványt szerzők számának növelése, roma ped.asszisztensek és pedagógusok képzése, a magántanulók számának csökkentése • Sajátos igényű gyermekek: az „enyhe értelmi fogyatékos” átfogó kategória megszüntetése, rendes, többségi osztályba sorolásuk, a súlyos fogyatékkal élők speciális szakellátásának biztosítása
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek: • Magas szintű bizottság létrehozása és működtetése (pedagógiai szakemberek és politikusok) • Az állami ráfordítások célirányosabb, differenciáltabb biztosítása a kisebbségi és a HH tanulók foglalkoztatására • Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése, a hatékony modellek elterjesztése
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép Részösszegzés • A társadalmak strukturális fejlesztésének kiemelt területe • Komplex, minden közpolitikai területet érintő kérdéskör • Nemzeti különbözőségek, eltérő fejlettségi szintek • Közoktatási vonatkozások; méltányosság és esélyegyenlőség megteremtésének igénye (az esélykülönbségek mérséklése)
1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép Kérdések: • Milyen • személyes vagy intézményi • közvetlen vagy közvetett tapasztalatai vannak a jelenlévőknek az EU-tagországok oktatásügyi jellemzőiről? • Az utóbbi évek hazai oktatáspolitikai döntései, intézkedései mögött milyen EU-s hatásokat fedeztek fel? • Egyetértenek-e az EU- munkacsoport országjelentésében megfogalmazott ajánlásokkal?
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • Az 1949. évi XX. Tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 70/A § (1) bek.: …az emberi, illetve állampolgári jogok biztosítása bármely megkülönböztetés nélkül…” • 1991.évi LXIV. tv. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (New York 1989.) elfogadásáról • Az 1993.évi XXXI. tv. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (Római Egyezmény 1950.) elfogadásáról • „…senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot…” • Az 1993. évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • Valamennyi államigazgatási szektorra érvényes • Egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja)
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) • „esélyegyenlőség biztosítása”: olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit „kinyit”, lehetővé tesz a célcsoport számára • „esélyegyenlőség előmozdítása”: aktív cselekedet,, amelynek eredménye, hogy a célcsoport tagjai valóban élni tudnak a „kinyitott” lehetőségekkel • egymással nem helyettesíthető, ám egymást kiegészítő fogalmak; az esélyegyenlőség érvényesüléséről mindkét cél egyidejű teljesülése esetén beszélünk
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: • 7 § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: • Közvetlen hátrányos megkülönböztetés • Közvetett hátrányos megkülönböztetés • Zaklatás • Jogellenes elkülönítés • Megtorlás • A fentiekre adott utasítás
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: • 8-9-10 § : fentiek részletes kifejtése • 27 § (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: • A felvételi követelmények • Az oktatási követelmények meghatározása • A tanulói teljesítmény értékelése • Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása • Bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése • Pályválasztási tanácsadához való hozzáférés
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • A 2006. évi CIV. tv. Az esélyegyenlőségi törvény módosításáról • Új 7§ (2) bekezdés: NEM SÉRTI az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely • a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza (feltéve, hogy a cél elérésére alkalmas és azzal arányos), illetve • amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van • A 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hivatal eljárásainak részletes szabályairól
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • A 2008. évi XXXI. tv. az esélyegyenlőségnek a közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról: • A közérdekű igények érvényesítésének lehetőségei • Az óvodáztatási támogatás biztosítása (a 3 éves 3H-s gyermekek fogadási kötelezettsége 2008.09.01-től, valamennyi igény kielégítése 2010.08.30-től) További: • Az EU Alkotmány létrehozásáról szóló Egyezmény II-74. cikke: „ …mindenkinek joga van az oktatáshoz valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez…”
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek • Preambulum: „ A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ….” • Alapelvek: 4/A § • A tankötelezettség: 6 § • Magántanulói jogviszony: 7 § • A tanulói jogok: 10-11 §
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • A felzárkóztató, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola: 27 § (8)-(12) bek. • A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési …tanulók ellátása: 30 § • SZMSZ, Házirend: 40 § • A jogviszony létesítése: 42 §
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • A tanórán kívüli foglalkozások: 53 § • Az óvodai, iskolai felvétel szabályai: 65-68 § • A tanulói teljesítmény értékelése: 70 § • A jogviszony megszűnése: 74-75 § • Eltérő munkarend szerinti iskolai foglalkoztatás formái, feltételei:78 §
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • Az Oktatási Hivatal feladatai, jogosítványai: 95/A § • Képesség-kibontakoztató felkészítés: 95 § (1) j pont • Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj, tandíj: 114-115 § • Magántanulóra, képzési kötelezettséget teljesítőkre vonatkozó külön rendelkezések: 120 § • Értelmező rendelkezések: 121 §
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Szegregáció: • Telepszerű lakókörnyezet • Iskolák közötti 3H-s aránykülönbség mértéke • Osztályok közötti 3H-s aránykülönbség mértéke • Kistérségi iskolák, tagintézmények közötti 3H-s aránykülönbség mértéke
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Egyenlő hozzáférés hiánya: • Szaktanterem/szükségtanterem • Informatika • Nyelvoktatás • Emelt szintű oktatás • Tanórán kívüli foglalkozások • „Tagozatok”
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Óvodáztatás: • Beíratottak óvodába járási aránya • Az 5 éves korosztály ellátása • 3H-sok aránya az óvodai nevelésben • Férőhelyhiány • Nyitva tartás
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Lemorzsolódás: • Évismétlők aránya (3H-s rétegben is) • Hiányzási mutatók (3H-s rétegben is) • Magántanulóvá nyilvánítás aránya (3H-s rétegben is) • A 3H- tanulók eredményessége • Kiemelkedő”veszélyeztettség”: szakiskola 9-10 évfolyama
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Továbbtanulási mutatók (3H-s és SNI-rétegben) • Gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola • Speciális szakiskola • Felsőoktatás
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • SNI: • Szakvélemény léte • Szegregált vagy integrált oktatás • Felülvizsgálatok betartása • Országos átlaghoz viszonyított arányuk • 3H-s arány az enyhe fokban sérültek között • Elhelyezésük, szakos ellátottságuk
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 15 év:a Kt. szellemisége, folyamatos módosítások/kiegészítések Továbbiak: az esélyegyenlőséggel összefüggő új előírások • 20/A § : 32/2008.(XI.24.) OKM-rendelet • Az óvodáztatási támogatás biztosításának feltételei, az óvoda és a jegyző kötelezettségei
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 23 §: 30/2004.(X.28.) OM-rendelet • A magántanuló ( benne: SNI-s tanuló) felkészítése, teljesítményének értékelése • Egyéni fejlesztési terv • 39/A §: 8/2000.(V.24.) OM-rendelet, aktualizálás: 41/2007.(XII.27.) OKM-rendelet • A szakiskolai felzárkóztató oktatás szabályozása • 39/C §: 4/2001. (I.26.) OM-rendelet • Az iskolaotthonos ellátás, benne: egyéni foglalkozások
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/D §: 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16) OKM-rendelet: A képesség-kibontakoztató felkészítés • Tanulási, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése; szociális illetve fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása • Az egyéni igények érvényesítése a Nevelési program 4 részterületén (személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulási kudarcok megelőzése, szociális hátrányok enyhítése) • A többi tanulóval együtt, azonos csoportban valósul meg
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A képesség-kibontakoztató felkészítés • Tartalmi megvalósítás:erre a célra kiadott külön program felhasználásával (Kt. 95 § (1) bek. j pont) • Célcsoport: 3H-s tanulók (köztük: az integráltan foglalkoztatott 3H-s SNI-s tanulók) • Max. 10% arányig a 2H-s tanulók is bevonhatók (igazgatói döntés!) • Egyéni fejlesztési terv alapján történő, 3 havonkénti értékelés • Közreműködő szerv: Országos Oktatási Integrációs Hálózat • Valamennyi évfolyamon/osztályban meg kell szervezni!
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/E § : 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16.) OKM-rendelet • Integrációs felkészítés • Célcsoport: a 39/D § szerinti, a képesség-kibontakoztató felkészítésben nem részesülő tanulókkal azonos csoportba járó 3H-s, 2H-stanulók • Nem járhat együtt a 3H-s tanulók elkülönítésével • Részletes szabályozás az óvodai fejlesztő program megvalósítására
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/H §: 11/2006(XI.10.) OKM-rendelet, aktualizálta: 29/2009.(VIII.19.)OKM-rendelet • Hátrányos helyzetű tanulók Arany J. Kollégiumi programja és a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja • Kollégium és középiskola, illetve kollégium és szakiskola közös pályázata és folyamatos együttműködése • Jelentős költségvetési többletforrás
2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/I § : jogforrás: 39/H § szerinti • Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja • Cél: a felsőoktatásba való bekerülés elősegítése azok számára, akik egyéni helyzetük alapján erre nem, vagy csak aránytalan teherrel lennének esélyesek • Középiskola és kollégium közös pályázata és folyamatos együttműködése • Költségvetési többlet-támogatás!
Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/K § : 16/2008/(IV.30.) OKM-rendelet • A tehetséggondozó középiskola • Feltétel: a középiskola pedagógiai programjában érvényesíti a „Tehetséggondozó oktatási program”-ot • További feltétel: legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozást tart 3H-s 7-8. osztályos tanulóknak • Első ízben történő meghirdetés: 0 2009/2010. tanévre • 39/M §: 4/2009.(II.18.) OKM-rendelet • Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása