A közoktatási reform

1. A közoktatási reform Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja

2. Ha nem történik semmi… • Fenntarthatatlan finanszírozás → állam tartósan rátelepszik a gazdaságra → túladóztatás • Tartós demográfiai mélyrepülés → egyre kevesebb ember tart el egyre többet • Gazdasági fejlődés beleütközik a foglalkoztathatatlan vagy csak alacsony hozzáadott értékű munka elvégzésére alkalmas emberek tömegébe → felzárkózás helyett leszakadás • Növekvő arányú integrálatlan roma népesség → társadalom szétszakadása etnikai határok mentén • Más céloktól elvont fejlesztési források nem hasznosulnak

3. A közoktatás alapproblémái • Hagyományos, differenciálatlan pedagógiai kultúra • + elitista célok és követelmények • →Homogén osztályok kialakítására való törekvés • + verseny (= csökkenő gyermeklétszám + fölösleges kapacitások + létszám érzékeny, nem feladathoz kötött finanszírozás) • → Erős szelekciós nyomás már az iskolai kezdőszakaszban • + megfelelő ellensúlyok (minőségértékelés) hiánya • → Intézményesült szelekció (tanulók és erőforrások) és szegregáció • →A társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból releváns kompetencia területeken alacsony átlagos tanulói teljesítmények • →Alacsony részvétel a felnőttkori tanulásban

4. Következtetések Alapproblémák: eredményességi, minőségi, hatékonysági és méltányossági problémák összekapcsolódása, melyek külön-külön nem kezelhetőek → Olyan beavatkozási pontokat kell azonosítani, amelyek szétsugárzó hatást gyakorolnak → A beavatkozásnak rendszer-kompatibilisnek kell lennie → Az egyes beavatkozásoknak egymás hatását kell erősítenie → Működőképes modellek és megoldások alkalmazásán kell alapulnia („education science” és „mainstream” oktatáspolitika) → Erős politika-koordináció és stratégiai irányítás szükséges

5. Egy lehetséges reform alapvonalai • Lehetséges beavatkozási pontok: • Alulteljesítő iskolák azonosítása + célzott fejlesztő beavatkozás • Felgyülemlett fölösleges kapacitások okos leépítése + feladatfinanszírozás → iskolák mind nagyobb részének nyílt beiskolázási politikára kényszerítése • Pedagógiai paradigmaváltás serkentése az intézményi önreflexió és önfejlesztés kikényszerítésével és ösztönzésével (kereslet oldali beavatkozás). • Méltánytalanul működő szelekciós mechanizmusok méltányos szelekciós pontokká alakítása (beiskolázás, középiskolai felvételi, felsőfokra való belépés)

6. Ami történik • Reform deklarált céljai: fenntartható finanszírozás, minőség javítása,hozzáférés igazságosabbá tétele – potenciálisan tartalmazza mind a négy beavatkozási pontot • Várható rendszerszintű változások 2007-2010: • 2005. évi törvénymódosítás: 2009-től iskolai szinten aggregált mérési adatok nyilvánosságra hozatala, rangsorok • Minimum követelmények (MKR) kiadása → 2008-tól fejlesztő beavatkozás az alulteljesítő iskolákban • 2009-ig jelentős forráskivonás → egyre több intézmény folytat nyílt beiskolázási politikát → eredményességi problémák egy része iskolán belülre kerül • Külső intézményértékelés rendszere fokozatosan kiépül → az iskolák belső működése egyre átláthatóbb lesz • Közoktatási indikátor rendszer kiépülése → külső referenciák + iskolák költséghatékonysága és eredményessége összehasonlítható lesz

7. Akadályok • A reform sikere szempontjából fontos partnerek (önkormányzatok, tankönyvkiadók, stb.) bevonódása gyenge • Egyik beavatkozás sincs „kitalálva”, nincs fejlesztéspolitika (csak fejlesztés és politika) – szabályozási - finanszírozási eszközök és fejlesztés gyengén kapcsolódnak, • Oktatásirányítás nem professzionalizálódik, éppen leépíti saját eszközrendszerét (állam összekeverése a K+F rendszerrel) + gyenge politika-koordináció + erőtlen implementációs mechanizmusok • Nem folyik nyílt és informált alku, a közpolitikai gondolkodás helyett a tantervi és mérési szakmai lobbik túlzott befolyása érvényesül • Célok és eszközök gyenge kommunikációja