Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció

1. Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján 2006. aug. 21-23.

2. A koncepció fő alapelvei • Az életkori sajátosságokhoz való igazodás • Kritikus szellemű nevelés • Az élő, mai nyelv a kiindulási pont • Gyakorlati alkalmazhatóság • Tudományos háttér • Integrált felépítés • Kontrasztív szemlélet  Mindezekből következően nem a „hagyományos nyelvtan”

3. Rövid tartalomjegyzék • 5. évfolyam: • Kommunikációs alapok • A beszélgetésben résztvevők és nem résztvevő (harmadikszemélyű) dolgok nyelvi kifejezése • Névszói szerkezetek felépítése és funkciója • Az eseményeket jelölő kifejezések a mondatban • Főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, egyes névmások)

4. Rövid tartalomjegyzék • 6. évfolyam: • Idiómák, szólások, közmondások • Igék a mondatokban, igenevek • Az ige bővítményei, vonzatok • Hangtani alapok • Szóbeli és írásbeli kommunikáció jellegzetességei

5. Rövid tartalomjegyzék • 7. évfolyam: • Az egyszerű mondat szórendje: topik és fókusz • Lexémák, lexémaalkotási módok • Nyelvi változás, nyelvváltozatok

6. Rövid tartalomjegyzék • 8. évfolyam: • Különleges pozíciók a magyar mondatban: kérdés, tagadás, mennyiségjelölős kifejezések • Az összetett mondatok szerkezete • Nyelvrokonság • A nyelvek közötti különbségek

7. Az anyag elrendezése • Integráltan: lehetőleg egyes szövegek olvasási vagy értelmezési problémái kapcsán kerülnek elő a kifejezetten nyelvi problémák • Jó esetben nem különül a nyelvi vizsgálat „nyelvtani” szempontja • Vannak kifejezetten nyelvi fókuszú modulok, ahol a tapasztalatokat összegezzük • A 8. évfolyamtól kezdődően vannak nyelvi fejezetek

8. Induktív módszer dominál Jelentések (funkciók) felől halad a formák felé – középpontban a kettő rendszeres kapcsolata áll Felülről lefelé haladó megfigyelések Csak bizonyos, megismert jelenségek elnevezése; nem cél a rendszeralkotás Összetevős mondattan „Hagyományos” és „új” • Deduktív módszer dominál • Formai szempontok dominanciája, de azok minden szinten keverednek a jelentéstaniakkal • Alulról felfelé építkező rendszer • Kategorizálás; „teljes” rendszer • Függőségi mondattan

9. A hagyományos mondattan modellje: az alany—állítmány szerkezet Az alapfunkciókat szavak töltik be a mondatban; a funkció többé-kevésbé összefügg a szófajjal Az egyes szavak közötti függőségi viszonyokat elemezzük és ábrázoljuk A módszertan tanulható, de nem mindig esik egybe a beszélők intuíciójával a szerkezet Egy „újabb” mondattani modell A grammatikai funkciókat (alany, tárgy stb.) nem szavak, hanem egész szerkezetek töltik be A grammatikai funkciókat betöltő szerkezetek, az ún. összetevők Az összetevők meghatározhatók nyelvészeti módszerekkel, de az intuíció is ezeket támogatja Függőségi vs. összetevős mondattan

10. Hiányosságok és lehetőségek EGY PÉLDA: • Mari megette az almát. • Mari ette meg az almát. • Mari az almát ette meg. • Az almát Mari ette meg.

11. 5-6. évfolyam – újdonságok • Figurák, események/folyamatok/helyzetek... • Névszói szerkezetek és fejük (ha van) • Jelzői és határozói módosítók • A figurák mondatbeli szerepét jelölő nyelvi elemek (a névszói szerkezet végén megjelenő esetragok és névutók) • Alanyi rész • Tárgyi rész • Állítmányi rész • Az állítmányi rész bővítményei; ,,vonzatok’’

12. PÉLDÁK: Zsolti meg fogja írni a leckéjét. • Alanyi rész: Zsolti • Tárgyi rész: a leckéjét • Állítmányi rész: meg fogja írni • Nem összetevő (nem szintagma): meg fogja írni a leckéjét

13. PÉLDÁK – „Vonzat” és „szabad határozó” (1) Zsolti ül a levélen. (2) Zsolti unatkozik az órán. (3) Zsolti csodálkozik a sáskán. (4) Zsolti kibukott a hódon. (5) Zsolti látja a poloskán, hogy fáradt. • „Vonzat az, ami nem elhagyható, vagy megváltoztatja a lehetséges bővítmények körét.” • A különböző fajta bővítményekkel kapcsolatos jelenségeket árnyaltabban kell bemutatni.

14. 7-8. évfolyam – újdonságok • Rövid válaszok, folytatómondatok, nyomatékos mondatok • Topik és komment (aktuális tagolás) • Fókusz • Kontrasztív topik • Szórend és intonáció • Kérdő- és tagadó mondatok szórendje • Az összetett mondatok

15. PÉLDÁK: • Tegnap Zsolti elbeszélgetett Elemérrel. • Zsolti ELBESZÉLGETETT tegnap Elemérrel. • Zsolti ELEMÉRREL beszélgetett el tegnap. • ELEMÉRREL (bezzeg) ZSOLTI beszélgetett el tegnap. • ELEMÉRREL (bezzeg) ELBESZÉLGETETT tegnap Zsolti. • Zsolti TEGNAP beszélgetett el Elemérrel. • Zsolti Elemérrel TEGNAP beszélgetett el.

16. Hasznos lehet… • Tanári háttéranyag • David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris, 1998. • Kálmán László—Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Osiris, 1999. • Kálmán László—Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba.Tinta Kiadó, 2005. • Kálmán László (szerk.): Leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, 2001. • Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, 2004.

17. VÉGE Köszönöm a figyelmet!