A műszaki ellenőr, a műszaki ellenőrzés

1. A műszaki ellenőr,a műszaki ellenőrzés Sátori Sándor BME Építéskivitelezési Tanszék

2. A műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó legfontosabb jogszabályok • az 1997. évi LXXVIII azépített környezet védelméről szóló törvény 40.§ 4. bekezdése • a 158/1997. számú kormányrendelet (módosítva: 167/2001. évi kormányrendelet)

3. A műszaki ellenőr alapvető feladata • a munkák ellenőrzése • a szakszerűség biztosítása • a munkák figyelemmel kisérése • a megrendelő építéshelyszíniképviselete

4. A műszaki ellenőr jogállása az építési műszaki ellenőr megbízott,és ebből következnek jogai, kötelezettségei és felelőssége mint megbízójának - az építtetőnek -építéshelyszíni képviselője a műszaki ellenőr tevékenységét szerződéses jogviszony keretében végzi

5. A műszaki ellenőrrel megkötött munkaszerződések a következők lehetnek • teljes munkaidős munkaviszony keretében • részmunkaidős munkaviszony keretében • megbízási szerződés keretében • megbízási szerződés céggel vagy egyéni vállalkozóval

6. Az építési műszaki ellenőr feladata 1. az építési engedély és az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzés helyességének ellenőrzése, talajmechanikai, környezetvédelmi stb. mérések és vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése

7. Az építési műszaki ellenőr feladata 2. hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és minőségi előírások, valamint a szerződés megtartásának folyamatos ellenőrzése, az építési napló ellenőrzése, bejegyzések és jegyzőkönyvek ellenjegyzése és észrevételezése

8. Az építési műszaki ellenőr feladata 3. hibák és hiányosságok, eltérések építési naplóban való feltüntetése, műszaki és gazdaságossági szükségességből indokolható tervváltozásokra vonatkozó javaslatok megtétele az építtető felé, a munkák mennyiségi és minőségi ellenőrzése eltakarás előtt

9. Az építési műszaki ellenőr feladata 4. átadás-átvételben való részvétel, az egyes építményfajták műszaki-teljesítmény jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőség tanúsításának ellenőrzése, Köteles hiba vagy hiányosság megállapítása esetén azt megbízója - az építtető - tudomására hozni!

10. Ellenőrzési listák összeállításának alapelvei Felülvizsgálat a célja alapján lehet: • rendszeres felülvizsgálat • eljárás felülvizsgálat • technológia vagy termék felülvizsgálat • tervszerű felülvizsgálat • eseti felülvizsgálat. Felülvizsgálat kiváltó események • jogszabályi előírás • szerződéses követelmények • tényleges vagy lehetséges problémák • változtatások.

11. Ellenőrzési listák összeállításának alapelvei A felülvizsgálat lépései Felülvizsgálat tervezése • dátum szerint • eseményektől függően • két módszer kombinálásával. • Felkészülés a felülvizsgálatra A felülvizsgálatot felkészülten kell végrehajtani. A felülvizsgálandó területre, folyamatokra, tevékenységekre vonatkozó érvényes dokumentumokat, előző vizsgálatkor készített feljegyzéseket be kell szerezni, át kell nézni meg kell ismerni.

12. Ellenőrzési listák összeállításának alapelvei • Ellenőrző lista • Helyszíni felülvizsgálat hasznos eszköze • Jó emlékeztető ahhoz, hogy a felülvizsgáló semmi lényegeset ne felejtsen el megnézni és megkérdezni, valamint jegyzeteket készítsen a felülvizsgálat folyamán. • Célszerű átvizsgálásokról az ellenőrizendő pontokról, teendőkről listát készíteni. • Felülvizsgálat közben célszerű további kérdéseket is a listához írni. • Tények és adatok gyűjtése • Olvasás alapján • Megfigyelés alapján • Kérdezés és meghallgatás alapján • Személyes ellenőrzéssel.

13. Ellenőrzési listák összeállításának alapelvei • Jelentéskészítés, a javítások, változtatások kezdeményezése • A jelentésnek különleges fontossága van mivel az a vizsgált helyzetről alkotott megállapításokat tartalmazza, amelyek a döntések megtételéhez vezetnek. • A felülvizsgálat jelentése legyen rövid, és az eltérésekre vonatkozó ténymegállapításokat tartalmazza: • Pontos megfigyeléseket tényekkel alátámasztva • Hivatkozás arra a követelményre, amelyhez képest az eltérést megállapította • Szükség esetén magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért állapította meg az eltérést.

14. Hiba és hiány • hiány alatt el nem készült munkát, le nem szállított anyagot és hasonló jellegű hiányos teljesítést értünk (pl. az ajtón nincs kilincs, tehát hiányzik); • hiba alatt elkészült, de rossz, nem rendeltetésszerű munkát, helytelen szerkezetet és hasonló jellegű, a kikötöttnek (szerződésben szereplő) meg nem felelő teljesítést értünk (pl. az ajtón van ugyan kilincs, de az ferdén áll, lötyög).

15. Építési napló vezetésének kötelezettsége és a napló vezetésének szabályai • Minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. • A kivitelezési tevékenység résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek egymást a tényekről, körülményekről, vészhelyzetekről, a szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, esetleges annak veszélyeztetéséről egymást értesíteni.

16. Építési napló vezetésének kötelezettsége és a napló vezetésének szabályai • Az építési naplóba bejegyzést tehet: • az építtető vagy annak megbízottja az építési ellenőr • a tervező, ha az építtető külön szerződésben tervezői művezetéssel bízta meg • a kivitelező felelős műszaki vezetője • az építésfelügyelet – külön jogszabályban meghatározott esetben • az építésügyi hatóság • az ellenőrzésre feljogosított államigazgatási szerv

17. Építési napló vezetésének kötelezettsége és a napló vezetésének szabályai • A naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azokon később észrevétlenül ne lehessen változtatni, vagy róluk bejegyzéseket eltávolítani. • A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni, vezetéséért a felelős műszaki vezető felel. • Az építési napló a kivitelezés ideje alatt hozzáférhető legyen, a munkahelyen kell tartani.

18. A műszaki ellenőr szakmai felelősségének biztosítása • Tárgya a műszaki ellenőr tevékenységére irányuló szakmai szabályok és előírások véletlenszerű megszegése, a műszaki ellenőr részéről történő szakmai hiba, mulasztás következtében előálló károk, többletköltségek és veszteségek a műszaki ellenőr helyett a biztosító részéről történő megtérítése. • A biztosító a megnevezett károk mellett általában vállalja a műszaki ellenőrrel szemben támasztott, jogalap nélküli kárigények elhárításával kapcsolatos eljárási, jogi képviseleti, bizonyítási, illetve szakértői költségek megtérítését is.

19. A műszaki ellenőr feladatai, szerepe az előkészítésben • műszaki ellenőrnek minden esetben szerepe lehet: • bevonhatják a verseny előkészítésébe • részt vehet a munkák zsűrizésében • rábízhatják a nyertessel kötendő szerződés előkészítését • a munka készítése során képviselnie kell az építtető érdekeit, követnie kell a tervezési munka fázisait valamennyi tervezési szakaszban • szakági műszaki ellenőrök, illetve szakértők bevonása

20. Műszaki ellenőri feladatok a finanszírozással összefüggésben • A projekt megtervezett és a vállalkozói szerződésekben rögzítettek szerinti finanszírozásával – pénzügyi ütemterv – összhangban lévő teljesítések ellenőrzése is a feladata. • A teljesítések igazolásakor elsődlegesen a szerződésekben meghatározott műszaki tartalom mennyiségi és minőségi teljesülését kell igazolni, és szükség szerint intézkedni. • A teljesítésigazolás csatolásával nyújthatja be a vállalkozó a rész- vagy végszámláját, melynek számszaki ellenőrzése is a műszaki ellenőr feladata.

21. A tervdokumentációval és a szerződésekkel kapcsolatos feladatok • A műszaki ellenőrnek az építési-szerelési munka megkezdése előtti időszakban folyamatos egyeztetések során kapcsolatot kell fenntartania: • az építtetővel • a generál- és szakági tervezőkkel • az engedélyek beszerzése során az érintett hatóságokkal, szolgáltatókkal • a kivitelező kijelölt építésvezetőjével, esetleg a műszaki előkészítést végző szakembereivel • a leendő üzemeltetővel • építésbiztosítás kötése esetén a biztosító megbízottjával

22. A tervdokumentációval és a szerződésekkel kapcsolatos feladatok • A műszaki ellenőr feladatai a tervek átvétele és feldolgozás során igen szerteágazóak. Legfontosabb teendői: • ellenőriznie kell a tervet, hogy megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak • a terv összevetése a megbízói igényekben megfogalmazottakkal • megfelelnek-e a minőségi előírásoknak • megfelel-e a tűzvédelmi előírásoknak • a műszaki megoldásokat a megvalósíthatóság és szakszerűség szempontjából meg kell vizsgálnia • a műszaki, illetve gazdasági szükségszerűségből indokolt tervváltoztatásokra javaslatot kell tennie • számba kell vennie a tervezők által beszerzett hatósági és egyéb engedélyeket, azok teljes körűségét ellenőrizni kell • meg kell vizsgálni a különböző szakági tervek összhangját

23. Az építési folyamatok ellenőrzésének megtervezése és végrehajtása csekklistás módszerrel • Gondos műszaki ellenőrök a következő napi ellenőrzési feladataikat címszavakban összeállítják, esetleg a sorrendet is meghatározzák. • Ez finomodott olyan színvonalig, hogy a fejlettebb építőipari gyakorlatban egy-egy műszaki-technológiai folyamatra címszavas listákat állítottak össze. • Ezek a jegyzékek nem korlátozódnak kizárólag műszaki területre, az építés kezdetétől az átadásig, jogi, pénzügyi, adminisztratív feladatok ellenőrzésénél is alkalmazzák. • E széles körből adódik, hogy a kidolgozott ún. csekklisták száma több ezer.

24. Az építési folyamatok ellenőrzésének megtervezése és végrehajtása csekklistás módszerrel • Csekklistával a kézben az ellenőrzés célirányosabb és gyorsabb, a jegyzetelés helyett elég a rovatokba megfelelőségi vagy hiányjelet tenni. • Amennyiben az ellenőrzési csekklista egy vállalkozás (szállító) szerkezetrészére készül, úgy az építés helyes megvalósulása az ő érdekét, hírnevét is szolgálja, ezért a szállítótól egy általános ellenőrzési csekklista összeállítása és átadása elvárható. • A csekklisták irattározása által az ellenőrzésnek írásbeli nyoma is marad, később az eseményekkel kapcsolatos jegyzékek visszakereshetők. • A csekklista megkönnyíti a módszeres ellenőrzést.

25. A névjegyzékbe vétel feltételei 1. Építési műszaki ellenőri tevékenységet -az egyes építési műszaki szakterületek felett- az gyakorolhat akit kérelmére az Építési Műszaki Ellenőri Névjegyzék-be az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével felvettek.

26. A névjegyzékbe vétel feltételei 2. előírt szakmai képesítés, amely szerint elsősorban szakirányú felsőfokú és középfokú képesítés fogadható el (158/1997 számú kormányrendelet) előírt időtartamú szakmai gyakorlat (felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők esetében 3 év,középfokú képesítéssel rendelkezők esetében 5 év)

27. A névjegyzékbe vétel feltételei 3. Építési műszaki ellenőri szakvizsga megszerzése (2003. július 31-től kötelező)

28. A névjegyzékbe vétel feltételei 4. büntetlen előélet (erkölcsi bizonyítvány) névjegyzékbe történő felvételhez szükséges felvételi díj megfizetése A műszaki ellenőri névjegyzéket a Mérnöki Kamara kezeli

29. A névjegyzékbe történő felvételhez csatolni kell 1.szakirányú képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hiteles másolatát 2.műszaki ellenőri szakvizsga eredményes letételét bizonyító okirat hiteles másolatát 3.az építészeti műszaki tervezési vagy építőipari kivitelezési illetve beruházói műszaki gyakorlatot igazoló okiratot (építéshatósági-, vagy oktató munka is elfogadható) 4.3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt 5.felvételi díj befizetését igazoló bizonylatot A felvétel 5 évre szól és azt követően külön eljárás keretében meg kell újítani.

30. Kérdések a témakörből 1./ Határozza meg a műszaki ellenőr személyének fogalmát!  2./ Határozza meg a műszaki ellenőrzés folyamatának fogalmát!  3./ Határozza meg a műszaki ellenőr alapvető feladatát!  4./ Magyarországon ki gyakorolhatja a műszaki ellenőri tevékenységet?  5./ Mire használhatók az ellenőrzési listák?  6./ Adjon definíciót az építési hiba fogalmára!  7./ Mi a különbség a építési hiba- és hiány között?  8./ Sorolja föl az építési napló vezetésének legfontosabb szabályait!