A tankönyv szerepe az oktatás korszerűsítésében

1. A tankönyv szerepe az oktatás korszerűsítésében 2006. október 19. Kojanitz László www.tankonyvkutato.hu

2. Mire fordítsa az iskola véges energiáit? • A fejlődéslélektani alapelvek szerint rendezze a tananyagot, a tudományterület szerkezete legyen meghatározó? • Az affektív vagy a kognitív célokra fordítson-e az iskola több figyelmet? • A motiválást vagy a tananyag elsajátíttatását helyezze előtérbe? • A tudományos diszciplínákat elkülönítve közvetítse vagy inkább problémacentrikusan tárgyalja a tananyagot? • Az alapvető ismereteket vagy inkább a tudomány legújabb eredményeit dolgozza fel? • A kompenzálásra vagy a tehetséggondozásra fordítson-e több energiát? • Az ismeretek közvetítésére vagy képességek fejlesztésére helyezze a hangsúlyt? • A mélyebben megértett, felhasználható, vagy a nagyobb mennyiségű, felszínes tudás kialakítása legyen a cél? • Az optimális arányok keresése a reális cél?

3. A tankönyvek szerepe • A valóság értelmes struktúrákban való megragadása és közvetítése • Megbízható referencia tudás biztosítása • Képességfejlesztés: tanulói feladatok + jól szervezett ismeretek • Tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok kialakítása • A tanulás tanítása • Az ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtése

4. Mi lesz a szerepe a tankönyvnek? • Az ismeretek rögzítése • Szöveg • Képek, ábrák • Források, szemelvények • Kérdések, feladatok • Tanulást szervező elemek • Tájékozódást segítő elemek • Komplex struktúra • A tanítási-tanulási folyamat forrása és szervezője

5. A tanulók értsék meg, hogy a fénykép nem mindig megbízható történelmi forrás. Kapjanak megfelelő feladatokat. A tanártudja, hogy miért van ilyen feladatra szükség. Ez nem magától értetődő a számukra, sőt ellentétes a mindennapi tapasztalataikkal. A tankönyv tartalmaz ilyen feladatot. Ismeri a sikeres konceptuális váltás pedagógiai feltételeit. Széleskörű történelmi tudással rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő alapanyagot (probléma és illusztráció) válasszon ki a feladathoz. A szerző tudja, hogy ilyen feladatra szükség van, s tud is ilyet készíteni. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. Tudja, hogy mi az a konceptuális váltás, s hogy mi a szerepe a tanulásban. Ismer olyan feladattípusokat és tanítási-tanulási módszereket, amelyek jól előkészítik a konceptuális váltást a tanulók számára.

6. Oktatást segítő rendszer

7. A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy reprodukáljuk a tradíciókat, hanem azt is, hogy új típusú tankönyveket alkossunk, amelyek megfelelnek gyorsan változó világunk igényeinek.” Staffan Selander

8. Vizsgálati módszerek • Tankönyvértékelés • Tankönyvanalízis • Tankönyvkutatás

9. A 100 betűhelynél hosszabb mondatok aránya

10. 75,53 146,76 A mondatok hosszúsága

11. Az ismeretközlő mondatok száma 8 tankönyvi oldalon

12. Az egymástól eltérő szakszavak száma Dinasztia Kiadó

13. Szakszavak előfordulásának sűrűsége

14. Hány különböző szakszó kell a kiegyezés megtanításához?

19. Taníthatóság Szaktudományi relevancia: tudományos megfelelés, hitelesség, korszerűség, nyitottság, nemcsak a tud. ismeretek, hanem a tud. módszerek is Pedagógiai relevancia: életkori sajátosságoknak megfelelés, tananyag pedagógiai szempontú strukturáltsága, koherenciája, a tud. ismeretek kellő redukciója, és az életkornak, és iskolafoknak megfelelő transzformációja, illusztrációk funkcionalitása Módszertani relevancia: differenciális szemlélet, multiperspektív, kontroverzív megközelítés, problémaérzékenység és problémamegoldásra ösztönzés, önálló ismeretszerzés támogatása

22. Problémák • Nem tükrözik a megváltozott igényeket. • Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek. • Nem érvényesül a tanulói nézőpont. • Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és értelmes tanulást. • Inkább szakkönyvek, mint tankönyvek. • A fogalmi rendszer és a tevékenységrendszer esetleges. • A szövegezés nehezen érthető és nehezen tanulható. • Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és hatékony.

23. Szemléletváltás szükséges a tankönyvi minőség elbírálásában A tankönyvelbírálást is tanulásközpontúvá kell tenni. • Azt kell vizsgálni, hogy a tankönyv megfelelő segítséget nyújt-e a tanulás valamennyi összetevőjéhez: • Az ismeretek megértése, tanulása • Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása • Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása • Különböző gyakorlati cselekvések (pszichomotoros készségek) tanulása • A tanulás módszereinek tanulása • Gondolkodási eljárások tanulása • Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

24. A tanuláselméleti kutatások eredményeinek beépítése és adaptálása a tankönyvekbe Tudatosítani kell • a tanulási célt meghatározó és téma lényegét bemutató bevezetések • a problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések • az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos feladatok • a személyes tapasztalatokra történő utalások • a strukturált ismeretanyag • az önálló munkát igénylő tanulói feladatok • a folyamatos tanulói reflektálást elősegítő kérdések • a korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető feladatok • az új ismeretek megértését (s nemcsak felmondását) igénylő ellenőrző feladatok fontosságát a tankönyvekben is.