Összefoglalás

1. Összefoglalás Dinamika

2. Különféle erőhatások és erőtörvényeik • Lineáris erőtörvény (rugó erő): A rugalmas erő egyenesen arányos a rugalmas test méretváltozásával. • Két rugó közül az, az erősebb, amelynél: -ugyanakkora méretváltozást nagyobb külső erő hoz létre -ugyanakkora külső erőhatás kisebb mértékű alakváltozással jár együtt. • A rugóerőt így számíthatjuk ki: D=F/x ahol D jelenti a rugóállandót, F a rugóerőt és x a rugó megnyúlását. • Mértékegysége: N/m • Mivel a rugalmas erő nagysága a méretváltozás első hatványával arányos, ezért ezt az erőtörvényt lineáris erőtörvénynek nevezzük. • A képen három rugó látható, melyeken egyre nagyobb súlyok vannak. Látható, hogy a megnyúlás annyiszoros ahányszoros a ráakasztott súly tömege, ezért a rugók egyenlő erősségűek.

3. Súrlódás • A súrlódás függ: -a felületeket összenyomó erőtől, Fny=m*g -a felületek anyagi minőségétől, melyet a csúszási súrlódási együttható jellemez, mű: u melynek nincs mértékegysége. • Súrlódási erő kiszámítása: Fs=u*Fny ebből következik, hogy Fs=u*m*g • A csúszási súrlódási erő a két érintkező test egymáshoz viszonyított mozgásával ellentétes irányú. • Két egymáshoz nyomódó és nyugalomban lévő testek között is fellép súrlódási erő, ha azokat elakarjuk mozdítani. Ez a súrlódás a tapadási súrlódás, melyet a tapadási súrlódási erővel és a tapadási súrlódási együtthatóval jellemezhetünk. • A tapadási súrlódási erő mindig akkora, amekkora a test elmozdulásának megakadályozásához szükséges. Jele: Fs0 • A tapadási súrlódási együttható jele u0

4. Közegellenállás • A közeg olyan erőhatást fejt ki a hozzá viszonyítva mozgó testre, amely csökkenteni igyekszik a test sebességét. • Kiszámítása: Fkö=1/2*c1*A*ró*v2, ahol c1 közegellenállási tényező egy mennyiség nélküli viszonyszám, amely csak a test alakjától függ. A jelöli a homlokfelületet, ró a sűrűséget és v a test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességét. A közegellenállás miatt vagyunk képesek az ejtőernyőzésre.

5. A nehézségi erő • A nehézségi erő, amelynek Fn a jele, a gravitációs mező vonzása és a Föld forgása miatt jön létre. • Két test között fellépő nehézségi erő kiszámítható, ha ismerjük a két test tömegét, a köztük lévő távolságot és a gravitációs állandót: Fn=gamma*(m1*m2/r2) • A gamma, azaz a gravitációs állandó értéke: 6,7*10-11 • Mértékegysége Nm2/kg2

6. Forgatónyomaték • A forgatónyomaték jele: M mértékegysége: Nm. • Kiszámítása: M=F*k • A képen az erőkar hossza a bal oldalon 2, a jobb oldalon 3 egységnyi, melyet k-val jelölünk. • Mivel a két oldal egyensúlyban van, ezért M1=M2, tehát F1*k1=F2*k2 • Ha egyensúlyban van, akkor az összes M=0, tehát M1-M2=0, F1*k1-F2*k2=0. Ha ismerjük az egyik oldal tömegét, akkor kiszámíthatjuk, hogy mekkora erővel kell tartani a másik oldalon.

7. Tömegközéppont és egyensúlyi helyzetek • A testeknél azt a pontot, amely körül szabad mozgásuk közben forognak, a test tömegközéppontjának nevezzük. • Merev testek egyensúlyát tekintve megkülönböztetünk biztos egyensúlyi helyzetben, bizonytalan egyensúlyi helyzetben és közömbös egyensúlyi helyzetben lévő testeket. • Egy test akkor billen át, ha a nehézségi erő hatásvonala kívül esik az alátámasztási felületen. (Ezt lehet látni a képen)