7 . Szerződés II.

1. 7. Szerződés II. Joggazdaságtan Szalai Ákos 2013.

2. 1. Ismétlés • Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret • Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető? • Pactasuntservanda • Kártérítés • Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi • Miért kikényszerítés? • Bizalmi játék • Szerződési szabadság • Coase-tétel • Tranzakciós költségek csökkentése • Ösztönző hatások • Teljesítés, elővigyázatosság • Hatékony szerízőségszegés • Kártérítés = kár

3. 1. Ismétlés: ösztönzők Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők: • Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek? • Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek? • Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést? • Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani – hogyan osztoznak meg a kockázaton? • Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt? • Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés lehetetlenülését maga után vonó problémákat? • Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog? • Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében? • Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e újratárgyalni a szerződést?

4. 2. Információ • Alapdilemma: információs ösztönzés – gyűjtés vs. átadás (ne vegyünk olyat, amiről mást gondolunk) • Információhiány lehet • egyoldalú – megoldás: hazugság tilalma, kötelező információadás, • kétoldalú (egyik fél sem tudja) – megoldási kísérlet: információhiány miatt érvénytelenítés (lehetetlenülés). 1. Egyoldalú: Megtévesztés tilalma • Önmagában csak transzfer, de megszerzése érdekében erőforráspazarlás – vö. kényszer • Nem hatékony allokáció • Hatékony allokáció (Cooter–Ulen): Információ és a tulajdonjog egyesítése: az információ és a tulajdon legyen annál, akinél többet ér

5. 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Az információ és a tulajdonjog egyesítése • DE ehhez nem kell tájékoztatási kötelezettség: • Önkéntes információ-feltárás • Példa: kontraszelekció – milyen minőségű az árú? • Vevő átlagost venne – el fogjuk mondani, ha jó • 2. vevő tudja, hogy aki nem szó = rossz; ezért csökkenti értük az árat • Azon belül is jobb szól • Végeredmény: mindenki szól • Feltétel: nincs hazugság! Tudja eladó

6. 2. Információ 2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség? • Ösztönzi-e az információszerzést? Cél-e, hogy ösztönözzük? Példa: Laidlaw v. Organ (1815): dohányt vásárol egy nappal a zárlat feloldása előtt nyomott áron – ő egy nappal korábban megtudta: jutalmazzuk-e ezért? • Produktív információ vs. redisztribúció. • Lehet-e ösztönözni? Véletlen szerzést („megtudta, hogy”) nem.

7. 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Tévedés a helyzetről (tényekről) – Kölcsönös tévedés a tényekről, identitásról már a szerződés megkötésekor is • Sherwoodv. Walker (1887) – meddőnek hitt tehén eladása, kiderül, hogy borja lesz. • Infó és tulajdon egyesítése: biztos, hogy ahhoz jut, aki többre értékeli? • Valami megváltozik – a cél meghiúsulása • Krell v. Henry (1903) koronázási menet elmarad. • A menet mentén kiadott szobák (ablakok) bérleti díja – döntés: nem kell megfizetni. • A királyi flotta megtekintése érdekében kivett hajók (vállalkozók veszik ki, hogy kivigyenek fizetővendégeket) – döntés: ki kell fizetni.

8. 2. Információ 3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek: • Miért / mikor? • Kockázatviselésről kell dönteni • Jobb kockázatviselő teszt: • Ki tudhatja meg könnyebben? • Ki kerülheti el könnyebben? • Ki biztosíthatja magát könnyebben? – Itt: ki viseli könnyebben a kárt (vö. ablak: kiadható újra a valódi koronázáskor vs. Vállalkozók kockázatot szoktak vállalni)

9. 2. Információ 4. Lehetetlenülés • Akadály nem szerződéskötéskor, a teljesítés megkezdése előtt, hanem teljesítés alatt. • Európai jog (pactasuntservanda): lehetetlenülés két jelentése • Lehetetlenülés: nem lehet kikényszeríteni (de még kártérítés) • „2. szintű lehetetlenülés”: kártérítés sem (vö. kb. az amerikai) • Fizikai (jogi) vs. gazdasági lehetetlenülés • Gazdasági: csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen. • Jogi válasz: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik. • Közgazdaságtani elemzés alapja jobb kockázatviselő tesztje: ha a kötelezett, akkor annak ellenére sem kell, hogy fizikai (fizessen kártérítést) • Példa: Taylor vs. Caldwell (1863) – leégő koncertterem – bérbeadó mentesül-e kártérítés alól? • Miért / mikor? • Mint kétoldalú információhiány

10. 3. Kártérítés • A kártérítés formái • Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e. • Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz). • Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja). • Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb • Szerződéses megállapodás • Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pactasuntservanda • Haszonelvonás: nem a kár számít, hanem a szerződésszegő haszna

11. 3. Kártérítés • Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális • Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés? • Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára. • Groves vs. John Wunder Co. • Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állapotba hozva adja vissza a tulajdonosnak. • A telek kiegyengetése elmarad. • Ennek költsége 60 000 $ lett volna, • de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.

12. 3. Kártérítés Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)! • Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól. • Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület. • Példa: Hadley v. Baxendale • Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni. • Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalája-expedíció képei • Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film. • Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni… • Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!

13. 4. Kötbér • Amerikai szabály: • Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár. • Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár. • Magyar szabály: • Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár. • Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.

14. 4. Kötbér • Pro: • vö. magas fix költség, • elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés • nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, • elköteleződés – signalling (jó ez?), • mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excesscapacity). • Kontra: • morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), • nehezíti a módosítást (biztos?), • több per, • csődbe vihet (fordítva is?) – extern hatások.