AZ EURÓPAI UNIÓ

1. AZ EURÓPAI UNIÓ Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz

2. Átláthatóság fő elemei • Nyilvános hozzáférés a dokumentumokhoz • Döntéshozatali folyamat nyitottsága

3. Átláthatóság mint politikai fogalom • 1992 (Maastrichti Szerződés – 17. Nyilatkozat) “Transparency of the decision-making process strengthens the democratic nature of the institutions and the public’s confidence in the administration.“ • 1993 Első jogi szabályok a dokumentumokhoz való hozzáférés területén Tanács nyilvános vitáinak lehetősége, a szavazásoknak és szavazatok indokolásának nyilvánossága

4. Átláthatóság mint politikai fogalom 1999: Amsterdami Szerződés • EU Szerződés1. cikke: "… új szakasz . . . az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg …” • EK Szerződés255. cikke: jog az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre • EK Szerződés207. cikke: Amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el, a szavazások eredményét és a szavazás indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített megjegyzéseket minden esetben nyilvánosságra kell hozni

5. I. Hozzáférés a dokumentumokhoz

6. Érvényes szabályok • EK Szerződés255. és 207. cikke • Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001 számú rendelete HL L 145, 2001.5.31, 43. o. • Tanács eljárási szabályzatának II. Melléklete HL L 106, 2004.4.15, 38. o. • Bureau Decision on public access to European Parliament documents HL C374, 2001.12.29, 1. o. • A Bizottság 2001. december 5. határozata eljárási szabályzatának módosításáról HL L 345, 2001.12.29, 94. o. Aarhus rendelet (elfogadás előtt) Közös álláspont – Tanács 6273/2/05 sz. dokumentuma

7. 1049/2001 sz. rendelet célja • A hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy olyan módon határozza meg az EU dokumentumaihoz történő hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és (a köz- vagy magánérdek alapján) korlátozásokat, hogy a dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa (1. cikk)

8. Hatály • Vonatkozik minden, az intézmény birtokában lévő dokumentumra, amely az intézmény állított össze, vagy amelyek hozzá érkeztek • Az EU tevékenységi területre vonatkozik • Minősített dokumentumokra is vonatkozik, de speciális szabályok szerint

9. “Dokumentum” meghatározása • az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül • az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom

10. Hozzáférés formái • Közzététel a Hivatalos Lapbanvagy • Közvetlen (elektronikusan vagy az intézmény nyilvántartása által) vagy • Írásbeli kérelmet követően

11. A Tanács nyilvántartása • Működik 1999. január óta • Hivatkozásokat tartalmaz 647 267 dokumentumra (minden nyelv együtt, helyzet 2005.9.16.-án) • Abból 407 036 (kb. 63%) dokumentum közvetlenül hozzáférhető a nyilvántartás által • Hivatkozásokat tartalmaz 8 436 részben közzétett dokumentumhoz (ezek 2004 február óta a nyilvántartásban közvetlenül elérhetők)

12. Tanácsi nyilvántartás látogatottsága • 1999 (teljes év) 593 550 konzultáció • 2005 (január 1.-augusztus 31.) 3 464 896 konzultáció

13. Tanács honlap

14. A Tanács nyilvántartásának első lapja

15. “ST” dokumentum “LIMITE” jelzés nélkül(= szöveg teljesen hozzáférhető) hozzáférhető

16. “ST” dokumentumok “LIMITE” jelzéssel(= szöveg nem hozzáférhető) nem hozzáférhető

17. Titokvédelmi kódok kezelése a Tanácsban • Nincs kód: nyilvános dokumentum, gyártás után Interneten által közvetlenül hozzáférhető • LIMITE: a Tanács belsőhasználatára szánt szándékozott dokumentumok standard kódja • RESTREINT: minősített dokumentumok legalacsonyabb foka • CONFIDENTIEL UE, SECRET UE, TOP SECRET UE: “minősített dokumentumok” amelyekkel kapcsolatban különleges bánásmódot megkövetel a Rendelet

18. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • a Tanács és előkészítő szervei üléseinek napirendtervezetei(kivételek!) • harmadik féltől származó, már közzétett dokumentumok (pl. fedőlapok és más intézménytől eredő a Tanácsnak címzett levelek)

19. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • Jogalkotói terén: “I/A item” és “A item”feljegyzések és jogalkotói aktusok javaslatai, javasolt közös álláspontok valamint az egyeztető-bizottság által jóváhagyott közös szövegek • Minden egyéb a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban kiadandó szöveg (legal/linguist dokumentumok)

20. Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok • Közös álláspont elfogadása • Közös szöveg jóváhagyása, vagy • A jogalkotói aktus végső elfogadása minden korábbi az aktus összefüggéssel álló “LIMITE” ST-dokumentum közvetlenül közzétehető (néhány kivétellel)

21. Kérelmek Első kérelmek • Ki dolgozza fel? • A Főtitkárság “Transparency, access to documents and information to the public” Egysége • Milyen hátáridőben? • 15 munkanap + a további 15 munkanap kivételes esetekben

22. Az első kérelem elfogadható Lehetséges válaszok A dokumentum egy részét közzéteszik Az első kérelem elutasítása

23. Az első kérelem elfogadható: 1999 óta, a kért dokumentumok 71-85 százaléka közzé van téve Ha a Tanács közzétesz ST dokumentumot, ezt automatikusan a nyilvántartásba beleteszik

24. Részlegesen közzétett dokumentumok Részbeni közzététel: • megfontolandó minden esetben • P/A ikon a nyilvántartásban = a szöveg nem teljes terjedelmében hozzáférhető

25. A visszautasítás alapja • Abszolút kivételek (nincs mérlegelési teszt) • A nyilvánosságra bocsátás veszélyeztetné a következők védelmét: • - a közérdek tekintetében a közbiztonság, védelmi és katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, vagy pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika • a magánszemély becsülete és személyiségi jogai • (4. cikk, 1. §)

26. A visszautasítás alapja • Kivételek “nyomós közérdek” teszttel • A nyilvánosságra bocsátásveszélyeztetné a következők védelmét: • - kereskedelmi érdekek* • - bírósági eljárások és jogi tanácsadás • ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja • (4. cikk, 2. §) • Bocsátás súlyosan veszélyeztetné • az intézmény döntéshozatali eljárását • (4. cikk, 3. §) • * Aarhusi rendelet: nyomós közérdek létezneha a kért információ környezeti kibocsátásra vonatkozik

27. Minden elutasítást meg kell indokolni! Ellentétben a kérelmezővel, akinek nem kell indokolni kérelmét

28. Harmadik fél dokumentumai különleges bánásmódban részesülnek • Általános szabály harmadik fél dokumentumara: az intézmény tanácsot kér a harmadik féltől, ha nem egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető-e • Ha a harmadik fél tagállam: “kérheti az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé” DE (A TANÁCSBAN): a legtöbb tagállamoktól fogadott dokumentum Tanácsi dokumentum!

29. Különleges bánásmód minősített dokumentumok számára CONFIDENTIEL UE TRES SECRET UE SECRET UE • kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba (“need to know” elv) • csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki

30. Megerősítő kérelem Ha a Tanács elutasítja az alapkérelmet vagy csak részben bocsátja ki a dokumentumot, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy jogosult megerősítő kérelmetbenyújtani (7. cikk, 2. §)

31. Megerősítő kérelem Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri Ki válaszol? Tanácsban: • Főtitkárság válaszjavaslatot készít elő • amit a Working Party on Information fogad el, • a Tanács elfogadja a választ Bizottságban: Főtitkársága Parlamentben: Alelnök Milyen határidőben? 15munkanap + további 15munkanap kivételes esetekben

32. Jogorvoslat elutasítás esetén Ha az intézmény (részben) elutasítja a megerősítő kérelmetis, a kérelmezőt értesítenie kell jogorvoslat lehetőségeiről: • Panaszt nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz vagy • Bírósági eljárást indíthat (Elsőfokú Bíróság)

33. Jogesetek lényeges elemei • A kérelmezőnek nem kötelessége kérelmét indokolni Ezzel szemben minden negatív döntés indokolandó A hozzáférési jog kivételei szűken értelmezendők Elvben dokumentumonként kell megállapítani, hogy kivétel alkalmazható-e A 4. cikk, 5. § kivétel a 4. §-on: absolut veto tagállamokért Lex specialis szabályok lehetségesek

34. II. Döntéshozatal nyitottsága a Tanácsban

35. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták A Tanácsnak az együttdöntési eljárás aktusaival kapcsolatos tanácskozásai nyilvánosok, a következők szerint: • Kiinduló fázisban: a Bizottság bemutatja a legfontosabb jogalkotási javaslatait; azt követően, nyilvános vita Tanácsban • Végső fázisban: a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos szavazás, valamint a Tanácsnak e szavazáshoz vezető utolsó tanácskozásai és a szavazatok indokolása nyilvános

36. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták • A vita a Tanács éves működési programjának irányvonalairól nyilvános • A Tanács legalább egy nyilvános vitát tart minden fontos új jogalkotási javaslatról, és • A Tanács minősített többséggel, eseti alapon úgy határozhat, hogy más nyilvános vitákat is kell tartani az Unió érdekeit érintő fontos kérdésekről Ezen felül:

37. Döntéshozatal nyitottsága A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták • a szavazások eredményét • a szavazatok indokolását • a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvben rögzített jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait A Tanács eljárási szabályzata 9. cikk szerint: nyilvánosságra kell hozni

38. Az EU intézményeinek nyitottsága Az Európai Parlament vitái nyilvánosak, ...

39. Az EU intézményeinek nyitottsága … valamint a Tanácséi, ha jogalkotási javaslatokat vizsgál és róluk meghatároz